
Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
A párkapcsolatok közel harmadát inkább megerősítette az elmúlt egy-két év gazdasági válsága – közölte az Intrum követeléskezelő hétfőn az MTI-vel.
2022. február 14., 12:542022. február 14., 12:54
Azt írták, Intrum legutóbbi, 24 európai országot vizsgáló Európai Fogyasztói Fizetési Jelentése (ECPR) többek között azt vizsgálta, hogyan hatott a párkapcsolatokra a koronavírus-járványt követő gazdasági visszaesés.
A magyar válaszadók 30 százaléka azt mondta, a járvány által okozott pénzügyi kihívások közelebb hozták őket házastársukhoz vagy partnerükhöz. A fiatalabb fogyasztók nagyobb része vélekedett úgy, hogy a koronavírus-járvány okozta pénzügyi bizonytalanság végsősoron megerősítette a kapcsolatukat.
Az ezredfordulósok majdnem egyharmada (31 százaléka) mondta, hogy a válság közelebb hozta őket a partnerükhöz, szemben az 55 felettiek 17 százalékával. A közlemény szerint ennek oka az lehet, hogy feltehetően az idősebb korosztályban nagyobb az aránya a házasságban élőknek és az elváltaknak egyaránt a fiatalabb korosztályhoz képest.
Hozzátették: az európai átlag a magyarországihoz képest valamivel alacsonyabb, összesítve minden negyedik (25,22 százalék) európai válaszadó szerint volt megerősítő hatása az elmúlt időszak pénzügyi nehézségeinek a kapcsolatukra.
Az Intrum megjegyezte: ez részben azzal magyarázható, hogy az északi országban az ECPR-válaszok alapján jóval kevésbé érezték az emberek a járvány pénzügyi hatásait.
Ez a kutatás szerint részben összefügg azzal is, hogy az emberek jelentős része nem szívesen beszél párjával a pénzügyekről. Ugyanakkor az elmúlt időszakban nyíltabbá vált a pénzügyi kultúra, így a párok őszintébben beszéltek az anyagi helyzetükről.
A felmérés során a magyar válaszadók mintegy negyede (25,5 százalék) mondta azt, hogy a válság beköszöntekor először azzal kezdett spórolni, hogy kevesebb ajándékot vásárolt partnerének vagy kevesebbet költött közös programokra. Ez európai viszonylatban alacsony aránynak számít, az európaiak 31,13 százaléka válaszolt hasonlóan, ezzel szemben például Portugáliában a válaszadók közel fele (47,6 százalék) csökkentette az ilyen jellegű kiadásokat – írták. Hozzátették:
Magyarországon a felmérésben résztvevők csak 8,4 százalék vélekedik úgy, hogy ez negatív hatással lenne a kapcsolatukra, az európai átlag ez esetben pedig 12,76 százalék. Kiugróan sokan látják azonban úgy az Egyesült Királyságban (22,2 százalék) és Írországban (20,9 százalék), hogy szakításhoz vezethet, ha kevesebbszer ajándékozzák meg partnerüket.
18 százalékuk mondta, hogy ez a fő oka annak, hogy hitelkártya-adósságot halmoznak fel, szemben a nők 12 százalékával. Hasonlóképpen, a férfiak 16 százaléka mondta azt, hogy ha nem költene annyit, a partnere elhagyná, szemben a nők 10 százalékával – írták. Hozzátették:
Az Intrum követeléskezelő vállalatcsoport Európa 24 országában van jelen, központja Svédországban található, részvényeit a Nasdaq Stockholm tőzsdén jegyzik. Évente elkészíti Európai Fogyasztói Fizetési Jelentését. A reprezentatív felmérés független adatfelvételen alapul, a lekérdezés online formában történik, a legfrissebb kutatás 2021 őszén készült, amelyben 24 európai országból 24 ezer európai, köztük ezer magyar állampolgár vett részt – közölték.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
szóljon hozzá!