
Másfél év alatt, három lépcsőben vezetik be az elektronikus pénztárgépeket Romániában, ahol becslések szerint tíz százalékkal csökkenthető az adócsalás mértéke az intézkedés révén. A Ponta-kormány szerint az átállás mintegy hatvan eurós többletköltséget ró a vállalkozásokra online kasszánként, az érintettek viszont ennek többszörösétől tartanak.
2014. december 28., 15:152014. december 28., 15:15
Többszöri halasztás után, sürgősségi rendelet formájában fogadta el a héten a kormány az online pénztárgépek kötelezővé tételéről szóló határozatot, amely a hivatalos közlönyben való közzététele után azonnal hatályba lép.
A szociáldemokrata Victor Ponta vezette kabinet által már egy évvel ezelőtt tervezett intézkedés értelmében a cégeknek összességében másfél év áll rendelkezésükre áttérni az elektronikus naplóra, a gépek pedig közvetlen összeköttetésben lesznek az adóhatóság központi szerverével.
Corneliu Calotă kormányszóvivő közölte, a különböző vállalkozások esetében szakaszosan, de legkésőbb 2016 augusztusáig történik meg az online kasszára történő áttérés. A legnagyobb adófizetők – például hipermarketek – esetében a rendelet életbe lépésétől számított 180, közepes vállalkozásoknál 210 napon belül kötelező bevezetni az elektronikus pénztárgépet, míg a kisvállalkozások esetében 390 nap a türelmi idő.
A jogszabály hatálya alá eső nagy adózók közé a bukaresti pénzügyminisztérium kimutatása szerint 1311, míg a közepes vállalkozások kategóriájába mintegy 16 ezer cég tartozik. Jövő év júliusától az országban már nem engedélyezik a papírszalagos pénztárgépek működését, októbertől pedig ezek forgalmazása is tilos lesz.
A hatóságok indoklása szerint az e-kasszák bevezetése már csak azért sem tűr halasztást, mivel az ország az Európai Unió ama kevés tagállamai közé tartozik, ahol még papíralapú eszközök vannak használatban. Bukarest ugyanakkor a kereskedelmi folyamatok átláthatóságát, az állami bevételek növelését, az adófizetők közötti tisztességes versenyhelyzet megteremtését, nem utolsó sorban pedig az adócsalás „drasztikus\" csökkentését reméli az intézkedéstől.
A PricewaterhouseCoopers pénzügyi és adótanácsadó cég által korábban végzett elemzés szerint az elektronikus pénztárgépek bevezetése, valamint a készpénzfizetések korlátozása mintegy tíz százalékkal visszaszorítaná a szürkegazdaságot a következő hét évben, ami mintegy 14 milliárd eurós többletbevételt jelentene a központi költségvetésnek.
A pénzügyi tárca becslése szerint az új eszközök vásárlása pénztárgépenként 40-60 eurós többletterhet ró a vállalkozásokra, ezzel egy időben berendezésenként mintegy 150 eurót takarítanak meg évente, miután már nem kell papírszalagot vásárolniuk.
Ez a költség az érintettek szerint azonban csupán az elektronikus bejegyzési napló esetében reális. Ion Radu, az egyik legnagyobb, pénztárgépeket importáló és forgalmazó romániai cég igazgatója a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkozott, a legolcsóbb online kassza mintegy 100 euróba kerül, ezek ára azonban ennek a háromszorosára is rúghat, ha a folyamatos adatátvitelhez a cégeknek GPRS-modullal rendelkező gépeket kell beszerezniük.
Egyébként a kormány ugyancsak az adócsalás elleni küzdelem jegyében online adólottót is tervez, az erről szóló rendelet elfogadását januárra halasztották. A pénzügyminisztérium tervezete szerint az adóhatóság havonta rendezne sorsolást a pénztárblokkot megőrző vásárlók között a nyugtákon szereplő adatok alapján. A sorsolásokon 160 díjat osztanának ki, egyenként 1200 lej értékben.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!