Másfél év alatt, három lépcsőben vezetik be az elektronikus pénztárgépeket Romániában, ahol becslések szerint tíz százalékkal csökkenthető az adócsalás mértéke az intézkedés révén. A Ponta-kormány szerint az átállás mintegy hatvan eurós többletköltséget ró a vállalkozásokra online kasszánként, az érintettek viszont ennek többszörösétől tartanak.
2014. december 28., 15:152014. december 28., 15:15
Többszöri halasztás után, sürgősségi rendelet formájában fogadta el a héten a kormány az online pénztárgépek kötelezővé tételéről szóló határozatot, amely a hivatalos közlönyben való közzététele után azonnal hatályba lép.
A szociáldemokrata Victor Ponta vezette kabinet által már egy évvel ezelőtt tervezett intézkedés értelmében a cégeknek összességében másfél év áll rendelkezésükre áttérni az elektronikus naplóra, a gépek pedig közvetlen összeköttetésben lesznek az adóhatóság központi szerverével.
Corneliu Calotă kormányszóvivő közölte, a különböző vállalkozások esetében szakaszosan, de legkésőbb 2016 augusztusáig történik meg az online kasszára történő áttérés. A legnagyobb adófizetők – például hipermarketek – esetében a rendelet életbe lépésétől számított 180, közepes vállalkozásoknál 210 napon belül kötelező bevezetni az elektronikus pénztárgépet, míg a kisvállalkozások esetében 390 nap a türelmi idő.
A jogszabály hatálya alá eső nagy adózók közé a bukaresti pénzügyminisztérium kimutatása szerint 1311, míg a közepes vállalkozások kategóriájába mintegy 16 ezer cég tartozik. Jövő év júliusától az országban már nem engedélyezik a papírszalagos pénztárgépek működését, októbertől pedig ezek forgalmazása is tilos lesz.
A hatóságok indoklása szerint az e-kasszák bevezetése már csak azért sem tűr halasztást, mivel az ország az Európai Unió ama kevés tagállamai közé tartozik, ahol még papíralapú eszközök vannak használatban. Bukarest ugyanakkor a kereskedelmi folyamatok átláthatóságát, az állami bevételek növelését, az adófizetők közötti tisztességes versenyhelyzet megteremtését, nem utolsó sorban pedig az adócsalás „drasztikus\" csökkentését reméli az intézkedéstől.
A PricewaterhouseCoopers pénzügyi és adótanácsadó cég által korábban végzett elemzés szerint az elektronikus pénztárgépek bevezetése, valamint a készpénzfizetések korlátozása mintegy tíz százalékkal visszaszorítaná a szürkegazdaságot a következő hét évben, ami mintegy 14 milliárd eurós többletbevételt jelentene a központi költségvetésnek.
A pénzügyi tárca becslése szerint az új eszközök vásárlása pénztárgépenként 40-60 eurós többletterhet ró a vállalkozásokra, ezzel egy időben berendezésenként mintegy 150 eurót takarítanak meg évente, miután már nem kell papírszalagot vásárolniuk.
Ez a költség az érintettek szerint azonban csupán az elektronikus bejegyzési napló esetében reális. Ion Radu, az egyik legnagyobb, pénztárgépeket importáló és forgalmazó romániai cég igazgatója a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkozott, a legolcsóbb online kassza mintegy 100 euróba kerül, ezek ára azonban ennek a háromszorosára is rúghat, ha a folyamatos adatátvitelhez a cégeknek GPRS-modullal rendelkező gépeket kell beszerezniük.
Egyébként a kormány ugyancsak az adócsalás elleni küzdelem jegyében online adólottót is tervez, az erről szóló rendelet elfogadását januárra halasztották. A pénzügyminisztérium tervezete szerint az adóhatóság havonta rendezne sorsolást a pénztárblokkot megőrző vásárlók között a nyugtákon szereplő adatok alapján. A sorsolásokon 160 díjat osztanának ki, egyenként 1200 lej értékben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!