Gazdasági szakemberek szerint az online pénztárgépek kötelezővé tétele növelheti az áfafizetési „kedvet” Romániában
Fotó: Haáz Vince
Újabb feketelistán sikerült vezető szerepet szereznie Romániának: itt a legmagasabb a be nem gyűjtött általános forgalmi adó (áfa/TVA) aránya az Európai Bizottság tanulmánya szerint.
2021. december 03., 12:312021. december 03., 12:31
2021. december 03., 12:352021. december 03., 12:35
A második helyen Görögországot találjuk 25,8 százalékkal, a szégyenlista bronzérmese pedig Málta 23,5 százalékkal.
Eközben Horvátország teljesít a legjobban, ahol az áfának mindössze az 1 százaléka nem gazdagítja az állami költségvetést, majd Svédország és Ciprus következik 1,4, illetve 2,7 százalékkal.
Abszolút értékben a legnagyobb áfaelkerülést Olaszországban (30,1 milliárd euró) és Németországban (23,4 milliárd euró) regisztrálták. Az akkor még 28 tagú Európai Unió országai összességében 134 milliárd eurót veszítettek, ami Paolo Gentiloni gazdasági ügyekért felelős biztos számításai szerint azt jelenti, hogy
ami véleménye szerint elfogadhatatlan. „Közös erőfeszítést kell hoznunk az áfacsalás felszámolása érdekében.
– húzta alá az uniós biztos.
A hegy alatt abrakol a romániai cégek mintegy 40 százaléka, miután az adóhatóság nem hosszabbította meg újfent azt a határidőt, ameddig az online pénztárgépeket rá kell csatlakoztatni az ANAF rendszerére.
2018-hoz viszonyítva 18 országnak sikerült javítania az áfabegyűjtés hatékonyságát, de Romániát nem találjuk azoknak az államoknak a listáján, ahol javult az adómorál.
Magyarországnak eközben tíz év alatt negyedére sikerült csökkenteni az adóelkerülést, míg 2010-ben 22,3 százalék volt az áfaelkerülés mértéke, addig tavaly 6,1 százalék, ami kétszer kedvezőbb a régiós átlagnál – irányította rá a figyelmet pénteki Facebook-bejegyzésében Varga Mihály pénzügyminiszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!