Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Románia az ötödik legnagyobb, 13,5 millió hektárnyi mezőgazdasági termőterülettel rendelkezik az Európai Unióban, azonban egyre nagyobb mértékben élelmiszerimportra szorul – mutatott rá az Economica.net gazdasági portál a statisztikai intézet (INS) elemzését ismertetve.
2022. január 26., 14:472022. január 26., 14:47
A kolozsvári Maszol.ro által szerdán szemlézett összesítés szerint Románia csak gabonából, káposztából, valamint juh- és kecskehúsból termel a hazai szükségletet fedező mennyiséget, a többi élelmiszerből egyre nagyobb mértékben importból fedezi a hazai keresletet.
Búzából és rozsból 2020-ban 65,2 százalékkal termett több Romániában, mint amennyire a belső piacon szükség volt, kukoricából 51, káposztából 0,5, juh- és kecskehúsból pedig 12 százalékkal. Az összes többi mezőgazdasági termékből Románia importra szorult.
Tojásból 2015-ben még önellátó volt az ország, 2020-ban azonban a kereslet 2,5 százalékát már behozatalból fedezte, annak ellenére hogy időközben az egy főre eső fogyasztás évi 13,1 kilogrammról 11,8 kilogrammra csökkent.
Cukorból 2015-ben a termelés még 0,6 százalékkal meghaladta a fogyasztást, 2020-ban azonban már csak 35 százalékát fedezte. Az étolaj terén 16 százalék az importból származó termékek piaci részesedése, a vajnál pedig 55 százalék.
Romániában 2015-ben a tejtermékek terén a belföldi kereslet 93,1 százalékát állították elő az országban, míg öt évvel később ez az arány 86,4 százalékra csökkent. Hasonló folyamatok játszódtak le a zöldségféléknél is, amelyek 18 százaléka származott importból 2020-ban,
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!