
Sajtótalálgatásokon és a bukaresti kormány vágyain kívül semmi jele annak, hogy a német Daimler-csoport új romániai gyár megnyitására készül magyarországi Mercedes-üzeme bővítésének rovására. A Daimler a szintén német Boschoz hasonlóan mindössze gyártókapacitását bővíti több erdélyi városban.
2013. június 11., 09:332013. június 11., 09:33
„Régóta dédelgetett álmom, hogy a francia Renault-hoz és az amerikai Fordhoz hasonlóan egyszer egy német társaság is autógyárat létesít Romániában\" – jelentette ki Dan Şova a Bosch-csoport új balázsfalvi üzemének avatóünnepségén. A kormány országos érdekeltségű infrastrukturális beruházásokért és külföldi befektetésekért felelős miniszterének hétvégi nyilatkozata is jelzi: Bukarest intenzív lobbit folytat, hogy újabb befektetőt csalogasson az ország iparának húzóágazatai közé tartozó autógyártásba. Constantin Stroe, a Renault-tulajdonban lévő mioveni-i Dacia-gyár alelnöke, a Romániai Autógyártók Egyesületének (ACAROM) elnöke a napokban a Gândul hírportálnak úgy vélekedett, esély van arra, hogy a Daimler legyen a harmadik autógyártó Romániában. Szerinte a francia társasághoz hasonlóan a németek is megfontolhatják, hogy ne összpontosítsák teljes termelőkapacitásukat egyetlen „kezelhetetlen mammutban\". „Az autóiparban nem bővítik a végtelenségig a kapacitásokat. A Dacia-gyárnak 350 ezer egységes gyártókapacitása, amit 550 ezer egységre növelhettünk volna, de akkor kezelhetetlen mamuttá válnánk. Ezért döntött a Renault úgy, hogy megnyitja a marokkói egységet\" – magyarázta Stroe. Rámutatott, Románia számos előnyt élvez az autóipari befektetések terén – például a munkaerővel járó költségek a magyarországi 60 százalékát teszik ki.
A bukaresti médiához hasonlóan a Dacia illetékese is a magyarországi sajtóban felröppent hírekből indult ki, miszerint a kecskeméti gyára kapacitásának megduplázását célzó terve rovására a Daimler elemzi egy romániai autógyár megnyitásának jövedelmezőségét, mivel a csoport hivatalosságait zavarják a magyarországi „kiszámíthatatlan gazdaságpolitikák\". Viszont a német cég közleményben cáfolta, hogy 2013-ra tervezték a kecskeméti üzem bővítését, amit végül elhalasztottak. „A Daimler a Mercedes-gyár tavaly márciusi felavatásán megerősítette, hogy van lehetőség a kecskeméti bővítésre. Ennek ellenére nem született semmilyen ilyen értelmű döntés, így nincs semmilyen halasztás\" – közölte a társaság. Frank Klein, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. ügyvezető igazgatója ugyanakkor elmondta: még nem született döntés a Daimler központjában a gyár bővítéséről, de megfogalmazása szerint nem azért vásárolt a német cég 441 hektáros területet Kecskeméten, hogy nagyobb részét kihasználatlanul hagyja. Románia 2008-ban Lengyelországgal és Magyarországgal együtt szerepelt a Daimler-csoport által kiszemelt államok listáján, ám a német óriás végül Kecskemétet választotta, ahol tavaly márciusban – az egyik legnagyobb magyarországi zöldmezős beruházásként – megnyílt a Mercedes-Benz-gyár, a Daimler első kelet-európai üzeme. A háromezer dolgozót foglalkoztató gyárban tavaly 40 ezer Mercedes-Benz B osztály futott le a szalagról, idén januárban pedig megkezdődött a német konszern kizárólag Kecskeméten gyártott CLA modelljeinek gyártása.
Eközben a bukaresti kormány arra készül, hogy – vélhetően az Orbán-kabinet példáján felbuzdulva – stratégiai partnerségi szerződéseket köt az országban megtelepedett jelentős befektetőkkel. Cristian Socol, Victor Ponta kormányfő tanácsadója Románia előnyei közé sorolta, hogy versenyképes munkaerő-költséggel, az autóipart célzó klaszterrel, szakképzett munkaerővel rendelkezik, a kutatási-fejlesztési költségek 50 százalékát visszatéríti, jelentős a belföldi felvevőpiac, ugyanakkor az állam jelentős támogatásban részesíti a munkahelyeket teremtő nagybefektetéseket. A felfokozott román lobbitevékenységet jelzi továbbá, hogy Victor Ponta tegnap kezdődött hivatalos németországi útja keretében – amelynek első számú célja a gazdasági kapcsolatok fellendítése – ellátogat a Daimler-csoport stuttgarti üzemébe is. Mint ismert, a Daimler nemrég jelentette be, hogy romániai gyártókapacitása bővítése keretében, 300 millió eurós befektetéssel 2014-ben nekilát a sebességváltók előállításának Szászsebesen és Kudzsirban működő üzemében. A németek feltételként szabták a román hatóságoknak, hogy a következő hónapokban fejlesszék a közúti infrastruktúrát, valamint a víz- és csatornahálózatot a gyárak környékén.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
szóljon hozzá!