2012. február 22., 09:542012. február 22., 09:54
A magyar államadósság ugyanakkor a forint elleni spekulációk miatt nem csökkent a kormány által tervezett mértékben – hangzott el többek között tegnap a Jakabffy–Sapientia Klub harmadik kerekasztal-beszélgetésén, Kolozsváron.
A Mire várhatunk 2012-ben gazdasági és pénzügyi szempontból? A gazdasági válság hatásai és következményei címmel megrendezett fórumon Nagy Ágnes, a Romániai Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja, a BBTE közgazdaság- és gazdálkodástudományi karának tanára és Litvay-Kovács Áron, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara képviselője értekezett a gazdasági válságról.
Litvay-Kovács előadásában arról számolt be, hogy a The Economist gazdasági szaklap becslése szerint Romániában 2 százalékos GDP-növekedés és 4 százalékos infláció várható, míg Magyarország alig érezhető növekedésre számíthat.
A GKI gazdaságkutató intézet ugyanakkor 1,6 százalékos recessziót vetít előre az idei esztendőre. Nagy Ágnes eközben arról értekezett, Romániában a legnagyobb pozitívum, hogy sikerült alacsonyan tartani az inflációt. Mint részletezte, az IMF-től kapott hitelből sikerült a gazdasági egyensúlytalanságokat kiküszöbölni. Ugyanakkor emlékeztetett: 2012 választási év, és ilyenkor el szokott szabadulni az államháztartási hiány. Ezt azonban szerinte a kormányzatnak minden eszközzel meg kell akadályoznia. „2012 minden szempontból a gazdasági hitelesség és átláthatóság éve kell hogy legyen” – szögezte le a jegybank igazgatótanácsi tagja.
„A pénzpiacokat, akárcsak a világgazdaság egészét, a globalizáció, illetve a makrogazdasági és fiskális egyensúlytalanság jellemzi, ezért van szükség olyan pénzpiaci szabályozásra, amely erre megoldást nyújt. Ezt a célt szolgálták azok a gazdasági stabilitást és növekedést szabályozó uniós jogszabályok, amelyeket még a magyar soros elnökség ideje alatt fogadott el az EU” – hangsúlyozta az eseményen Nagy Ágnes.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.