
A külföldi pénznemben meghatározott hitelszerződések esetén a pénzügyi intézménynek átfogó tájékoztatást kell nyújtana a kölcsönfelvevő számára ahhoz, hogy ez utóbbi tájékozott és megalapozott döntést hozhasson – közölte szerdán az Európai Unió Bírósága.
2017. szeptember 20., 12:292017. szeptember 20., 12:29
A luxembourgi székhelyű bíróság ítéletének indoklásában aláhúzta, hogy a hitelt nyújtó banknak vagy szolgáltatónak az érintett ügyfél rendelkezésére kell bocsátania az ahhoz szükséges valamennyi lényeges információt, hogy a hitel felvevője felmérhesse valamennyi feltétel pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt gazdasági következményeit.
Az ügy előzménye, hogy több román magánszemély román lejben kapott jövedelme ellenére svájci frank alapú hitelszerződéseket kötött egy román bankkal ingatlanvásárlás, más hitelek refinanszírozása, illetve személyes igények kielégítése céljából. A svájci frank árfolyama a hitelfelvevők hátrányára jelentősen megváltozott, akik a román bíróságokhoz fordultak.
Az uniós bíróság arra emlékeztetett, hogy a szerződési feltétel világos és érthető megfogalmazására vonatkozó követelményként előírja, hogy a szerződés átláthatóan tüntesse fel a hitel meghatározott pénznemben történő visszafizetésének kötelezettségét és annak kiszámítását az árfolyam alakulásának függvényében azért, hogy a hitelfelvevő pontos és érthető szempontok alapján értékelhesse a számára ebből eredő gazdasági következményeket.
A bíróság aláhúzta, a pénzügyi intézményeknek elegendő tájékoztatást kell nyújtaniuk a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak. A tájékoztatásnak nem csupán a kölcsön pénzneme fel- vagy leértékelődésének lehetőségére kell kiterjednie, hanem azokra a hatásokra is, amelyeket az árfolyam ingadozása és a pénznem kamatlábának emelkedése a törlesztőrészletekre gyakorolhat.
A hitelfelvevőnek ezek mellett világos tájékoztatást kell kapnia arról is, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés aláírásával olyan árfolyamkockázatot vállal, amely gazdaságilag nehezen viselhetővé válhat, amennyiben az a pénznem, amelyben jövedelmét kapja, leértékelődik. „Másrészt a banknak fel kell hívnia a figyelmet az átváltási árfolyam lehetséges változásaira és a devizában felvett kölcsönnel összefüggő kockázatokra, különösen, ha a kölcsönfelvevő nem ebben a külföldi pénznemben kapja a jövedelmét” – húzta alá ítéletében az uniós bíróság.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
szóljon hozzá!