Hirdetés

ROBOR-manipuláció: könnyítenék az ügyfelek kártérítését, a 6 milliárd lejt is meghaladhatja az okozott kár

ROBOR

Nem aprópénz. A becslések szerint összesen több mint 6 milliárd lejjel rövidítettek meg a bankok nagyjából 1 millió ROBOR alapján törlesztő ügyfelet

Fotó: Orbán Orsolya

A jelenlegi becslések szerint 6,32 milliárd lej kárt okozhatott az ügyfeleknek, hogy a romániai bankok a Versenytanács szerint trükköztek a ROBOR referencia-kamatláb meghatározásakor, és mesterségesen tarthatták magasan nagyjából 1 millió hiteles havi törlesztőrészletét. A kár becsült értéke a parlament elé terjesztett törvénytervezetben szerepel, amelynek célja az, hogy a ROBOR-ügyben megkárosított hitelesek könnyebben, akár csoportos perek révén juthassanak majd a pénzükhöz.

Bálint Eszter

2026. június 10., 13:592026. június 10., 13:59

Mint ismeretes, a bukaresti Versenytanács összesen 3,73 milliárd lej (710 millió euró) bírságot szabott ki tíz bankra a versenyszabályok megsértése miatt, mivel a hatóság megállapítása szerint összehangolták magatartásukat a ROBOR meghatározásának eljárása során. Bár a bankok megtámadhatják a döntést a bíróságon, a határozat végrehajtható, a kiszabott bírságok pedig az állami költségvetés bevételét képezik, és a pénzintézetek csak akkor kaphatják vissza a büntetésként kiszabott összegeket, ha a bíróság nekik ad igazat.

korábban írtuk

Rekordbírsággal sújtotta a kamatlábbal trükköző bankokat a Versenytanács
Rekordbírsággal sújtotta a kamatlábbal trükköző bankokat a Versenytanács

A Versenytanács összesen 3,73 milliárd lej (710 millió euró) bírságot szabott ki tíz bankra a versenyszabályok megsértése miatt.

Hirdetés

A megkárosított ügyfelek ugyanakkor sem most, sem abban az esetbe nem jutnak automatikusan a pénzükhöz, ha a bíróságok végül a Versenytanácsnak adnak igazat, a kárpótlásért pereskedni kell.

És még ha elviekben jó esélyük is van a kártérítésre, a pereskedés hosszadalmas és költséges lehet.

Ezt a helyzetet igyekszik megkönnyíteni a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) színeiben politizáló Alexandru Dimitriu képviselő által beterjesztett jogszabályjavaslat. A 2026/339-es számú törvénytervezet az eljárások egyszerűsítését javasolja, amelyek révén a természetes személyek, a vállalatok és a hatóságok kártérítést kérhetnek az illetékes hatóságok által megállapított versenyjogi jogsértések következtében.

ROBOR-ügy: mennyi az annyi?

Az USR képviselője azt állítja, hogy a ROBOR-ügy esetében a gazdaságra gyakorolt pénzügyi hatás jelentős: számítása szerint a referencia-kamatláb két százalékpontos mesterséges emelése mintegy 6,32 milliárd lej kárt okozott a lakosság, a vállalatok és a helyi önkormányzatok számára. Az összeget a 2026. június 1-jéig esedékes törvényes kamattal együtt számították ki.

Idézet
A bankok körülbelül 6,32 milliárd lejt vettek ki az emberek zsebéből. Ez a ROBOR 2 százalékpontos mesterséges emelése által okozott kár becsült összege, amelyhez hozzáadódik a 2026. június 1-jéig számított törvényes kamat”

– idézte a kezdeményező szavait az Economedia.ro gazdasági szakportál.

Alexandru Dimitriu ugyanakkor aláhúzta, hogy ez mindössze szimuláció, amelyet a Versenytanács döntésének végleges formája és teljes indoklása hiányában készítettek, és a kár tényleges mértékét csak a határozat közzététele után lehet majd megállapítani.

Dimitriu számításai szerint a lakosság és az üzleti szféra sínylette meg leginkább a helyzetet.

Körülbelül 3,26 milliárd lej lehet a természetes személyek által a magasabb hitelkamatok miatt viselt többletköltségek, míg a vállalkozások körülbelül 2,76 milliárd lej többletköltséget fizethettek a banki kölcsönök során.

Ugyanakkor becslések szerint közel 300 millió lej terhelhette azokat a helyi önkormányzatokat, amelyek közberuházásokra vettek fel hitelt.

Idézet
A romániai családok számára ez a pénz elszalasztott lehetőségeket jelentett:
  • lemondott nyaralások,
  • a gyermekek számára félretett megtakarítások elmaradása,
  • elhalasztott felújítások,
  • elmaradt oktatási beruházások,
  • és sok esetben az életszínvonal csökkenése”

– fogalmazott Alexandru Dimitriu.

A vállalatok esetében hasonlóképpen azt állítja, hogy a finanszírozási költségek emelkedése beruházások elhalasztásához, a terjeszkedés feladásához és elveszített munkahelyekhez vezethetett.

Idézet
Egyes cégek, különösen a kkv-k számára ezek a költségek átszervezéseket, elbocsátásokat, vagy akár fizetésképtelenséget vagy csődöt is jelenthettek”

– áll a jogszabályjavaslat indoklásában.

korábban írtuk

Trükközés a kamatlábbal: peres úton kérhetnek kártérítést a „megrövidített” ügyfelek a bankjuktól
Trükközés a kamatlábbal: peres úton kérhetnek kártérítést a „megrövidített” ügyfelek a bankjuktól

Sokan nyugtázták örömmel és várakozással a Versenytanács döntését, amellyel rekordbírságot szabott ki a ROBOR referencia-kamatláb körüli trükközések miatt tíz romániai bankra.

Csoportos perek magánszemélyek számára

Az egyik legfontosabb javasolt módosítás a csoportos perek megkönnyítését célozza. A kezdeményező javaslata értelmében

a magánszemélyek könnyebben szerveződhetnénekkollektív perekbe a károk megtérítése érdekében, anélkül, hogy egyénileg viselnék a bonyolult és hosszadalmas jogviták költségeit.

ROBOR Galéria

A bíróság kezében lesz mind a bankok, mind a megkárosított ügyfelek sorsa

Fotó: Orbán Orsolya

„Ha egy állami hatóság versenyellenes magatartást állapít meg és szankcionál, a károsultaknak nem szabad, hogy éveken át tartó, költséges peres eljárásokat kelljen végigcsinálniuk ahhoz, hogy visszakapják a pénzüket. A kártérítéshez való hozzáférésnek ténylegesnek kell lennie, nem csupán elméletinek” – hangsúlyozta a politikus. A helyi hatóságok számára a tervezet bevezeti azt a lehetőséget, hogy a pénzügyminisztérium központilag behajtsa a városi és megyei önkormányzatok által elszenvedett károkat, majd a megszerzett kártérítést később elossza az érintettek között.

A kezdeményező azzal érvel, hogy

Idézet
hatékony kártérítési mechanizmusok hiányában a versenyjogi szabályokat megsértő entitásokra kiszabott szankciók nem eredményeznek tényleges kártérítést.

„A cselekmények szankcionálása fontos. De ugyanolyan fontos, hogy a kárt elszenvedő magánszemélyek, vállalatok és helyi hatóságok ténylegesen és hatékonyan kártérítést kaphassanak” – húzta alá.

Nicu Ștefănuță, az Európai Parlament alelnöke eközben arra kéri az Európai Bizottságot, hogy támogassa egy gyors kártérítési mechanizmus létrehozását azon román állampolgárok számára, akiket a ROBOR-indexszel való trükközés érintett, hogy ne kényszerüljenek maguk keresni az igazságot a bíróságon. A politikus – aki legutóbb független jelöltként, de a zöld politikai irányvonalat és az Európai Zöld Párt támogatását képviselve szerzett európai parlamenti mandátumot – szerdán a Digi24-nek nyilatkozta, hogy ha a károkozás ténye megerősítést nyer, az embereknek „könnyen, gyorsan és azonnal” kártérítésben kell részesülniük.

Arra a kérdésre, hogy az emberek hogyan tudnák visszaszerezni az elvesztett pénzüket, és hogy az Európai Bizottság beavatkozhat-e ebben a kérdésben, Nicu Ștefănuță egy európai irányelvre hivatkozott, „amely egyértelműen kimondja, hogy ha valakinek kárt okozol, akkor lehetőséget kell adnod neki, hogy könnyen és gyorsan kártérítést kapjon”.

Az EP alelnöke kiemelte azt is, hogy Romániában sokkal magasabbak a kamatlábak, mint az EU többi részén. Nicu Ștefănuță egy olyan brit példát hozott fel, amely alkalmazható lenne Romániában is, így az emberek kártérítést kapnának anélkül, hogy beperelnék a bankokat.

Mint ismeretes, a Versenytanács összesen 3,73 milliárd lej (710 millió euró) bírságot szabott ki tíz bankra a versenyszabályok megsértése miatt, mivel a hatóság megállapítása szerint összehangolták magatartásukat a ROBOR referencia-kamatláb meghatározásának eljárása során. Ez a legnagyobb összegű bírság, amelyet a román versenyhatóság valaha kiszabott. A döntés a versenytörvény, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés megsértésére hivatkozik. A határozat az indoklás kézhezvételétől számított 30 napon belül bíróságon megtámadható.

A bírságokat a következőképpen osztották ki:

  • BCR – 577,36 millió lej
  • BRD – Groupe Société Générale – 412,47 millió lej
  • Transilvania Bank – 875,74 millió lej
  • Transilvania Bank (az OTP Bank Románia által elkövetett jogsértésért) – 85,03 millió lej
  • ING Bank – 405,91 millió lej
  • Raiffeisen Bank – 442,49 millió lej
  • Eximbank – 96,49 millió lej
  • CEC Bank (Takarék- és Letéti Pénztár) – 332,98 millió lej
  • UniCredit Bank – 431,03 millió lej
  • Intesa Sanpaolo Bank – 28,1 millió lej
  • Libra Internet Bank – 45,86 millió lej

A mostani határozat ugyanakkor még nem végleges: a bankok megtámadhatják a döntést a bíróságon. A Versenytanács közlése szerint a pénzintézeteknek az indoklás kézhezvételétől számított 60 napon belül intézkedési terveket kell benyújtaniuk a kifogásolt gyakorlatok megszüntetésére.

A hatóság döntése viszont végrehajtható, a kiszabott bírságok pedig az állami költségvetés bevételét képezik. A bírságok behajtásáról az Országos Adóhatóság (ANAF) gondoskodik.

korábban írtuk

A bankok cáfolják a trükközést és perelni készülnek a ROBOR miatt kiszabott rekordbírság ellen
A bankok cáfolják a trükközést és perelni készülnek a ROBOR miatt kiszabott rekordbírság ellen

Ahogy az várható volt, a bankok nem nyugszanak bele a Versenytanács döntésébe, amellyel összesen 3,73 milliárd lej (710 millió euró) bírságot szabott ki tíz pénzintézetre a versenyszabályok megsértése miatt.

A bankok ugyanakkor máris jelezték, hogy pereskedni fognak a szerintük igazságtalan bírság ellen.

Ez pedig – amint Gyerkó László, a Versenytanács elnöke hétfőn a Krónikának a korábbi tapasztalatokra hivatkozva elmondta – akár másfél-két évig is elhúzódhat, az ügyfelek esetleges kártérítése pedig csak azt követően kezdődhet el, ha a bíróság jogerősen a versenyhivatalnak ad igazat. Éppen ezért szakemberek azt javasolják mindazoknak, akik a ROBOR-ügy áldozatainak érzik magukat, hogy ne siessék el pereskedést, ne fizessenek már most feleslegesen ügyvédet, hanem várjanak ki.

korábban írtuk

Nem csak a bankok trükkje: a botrány mindannyiunkról szól
Nem csak a bankok trükkje: a botrány mindannyiunkról szól

Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 19., csütörtök

Rablás fényes nappal vagy valódi segítség? Felháborodás övezi a Zöld ház akkumulátorprogram rajtját

Hosszas várakozást, több, az utolsó métereken eszközölt változtatást követően pénteken a lakosság számára is elrajtol a Zöld házként ismert, idén kizárólag napelemes akkumulátorok beszerzését finanszírozó kiírás. Most is nagy az elégedetlenség.

Rablás fényes nappal vagy valódi segítség? Felháborodás övezi a Zöld ház akkumulátorprogram rajtját
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Kell-e még készpénz, amikor telefonnal is fizethetünk?

Ismét sokan teszik fel a kérdést: szükség van-e egyáltalán cash-re, amikor telefonunkkal, okosóránkkal is fizethetünk? Olyan jegybanki illetékes ad választ kérdésre, akinek az aláírása ott virít a bankjegyeken.

Kell-e még készpénz, amikor telefonnal is fizethetünk?
2026. november 19., csütörtök

Ha gyorsabb nem is lesz, drágulni biztosan fog a vasúti közlekedés decembertől

Idén sem marad el a vasútjegyek drágítása, amely az elmúlt években már hagyománynak számított.

Ha gyorsabb nem is lesz, drágulni biztosan fog a vasúti közlekedés decembertől
2026. november 18., szerda

Egyetlen év is elég volt az állami cégeknek, hogy csillagászati összegű veszteséget termeljenek

Hatalmas veszteséget termelnek az állami cégek – jelentette be Marian Neacșu miniszterelnök-helyettes, aki egyben a belügyminiszteri tisztséget is betölti.

Egyetlen év is elég volt az állami cégeknek, hogy csillagászati összegű veszteséget termeljenek
Hirdetés
2026. november 18., szerda

Kisiklott a román állami teherszállítás, csődbe ment a CFR Marfă

Csődbe ment a Román Vasúttársaság tetemes veszteséget generáló és óriási adósságot felhalmozó áruszállító ágazata, a CFR Marfă.

Kisiklott a román állami teherszállítás, csődbe ment a CFR Marfă
2026. november 17., kedd

Sokan a hónap végéig is nehezen húzzák, de mit tennének, ha nyernének egy tetemes pénzösszeget?

A romániai lakosság közel 60 százaléka megpróbál minden hónapban félretenni valamennyi pénzt, ám 75 százalékuk még így sem tudna megbirkózni a váratlan kiadásokkal. Mit csinálnának, ha nyernének egy óriási pénzösszeget?

Sokan a hónap végéig is nehezen húzzák, de mit tennének, ha nyernének egy tetemes pénzösszeget?
2026. november 17., kedd

Jó hír: szépen csökkenhet a gáz ára, már csak a fekete-tengeri kitermelést kell elkezdeni

Mintegy tíz százalékkal csökkenhet a földgáz ára, miután beindul a termelés a fekete-tengeri Neptun Deep gázmezőn – jelentette be Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter.

Jó hír: szépen csökkenhet a gáz ára, már csak a fekete-tengeri kitermelést kell elkezdeni
Hirdetés
2026. november 17., kedd

Két fronton is rontotta Románia kilátásait az Európai Bizottság

Nem hatotta meg az Európai Bizottságot az, hogy a harmadik negyedévben végre újra nőtt a román gazdaság, kedden közzétett őszi gazdasági előrejelzésében jelentősen rontotta Románia növekedési kilátásait.

Két fronton is rontotta Románia kilátásait az Európai Bizottság
2026. november 17., kedd

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
2026. november 16., hétfő

Meglepte az elemzőket a román gazdaság, de azért nem mindenki optimista

A román gazdaság vártnál jóval erőteljesebb, 2,1 százalékos harmadik negyedéves növekedése után a BCR máris módosította a 2026-os évre vonatkozó előrejelzését.

Meglepte az elemzőket a román gazdaság, de azért nem mindenki optimista
Hirdetés
Hirdetés