
Fotó: Pixabay.com
Öt év alatt, 2014 és 2019 között megkétszereződött Románia külkereskedelmi agrármérlegének hiánya, amely 2,1 milliárd euróról 4,3 milliárd euróra emelkedett – olvasható a Román Nemzeti Bank makroprudenciális politikát felügyelő bizottsága által készített jelentésében.
2021. március 05., 17:492021. március 05., 17:49
Ebben javaslatokat fogalmaznak meg a deficit csökkentésére, hiszen úgy vélik,
A jelentés szerint a 2019. évi 17,4 milliárd euró külkereskedelmimérleg-hiányból 4,3 milliárd eurót az agrárkülkereskedelem generált. Megállapították, hogy
jelentés szerint a belföldi élelmiszeripari vállalkozások fejlődési potenciálját csökkenti az egyre növekvő behozatal olyan körülmények között, hogy szerkezeti természetű versenyképességi hiány figyelhető meg még a Romániában fellelhető nyersanyagok esetében is. A külkereskedelmi agrárhiányt némileg csökkenti a gabona, amelyből Románia exportőr országnak számít, többet ad el külföldön, mint amennyit importál. Tudor Andrei, a román országos statisztikai intézet elnöke szerint Románia főleg gabonát és állatokat exportál nagy mennyiségben, de ezeknek alacsony a hozzáadott értékük, ezért nem véletlen, hogy az agrár külkereskedelmi mérleg hiánya elérte a 22 milliárd eurót az elmúlt harminc évben.
A Hotnews.ro hírportál emlékeztetett, hogy a mezőgazdasági minisztérium adatai szerint tavaly az első három negyedévben Románia 12,41 millió tonna élelmiszert és mezőgazdasági terméket exportált 5,21 milliárd euró értékben, ugyanakkor az agrárimport mennyisége 7,91 millió tonna volt, kisebb, mint a kivitelé, de 6,46 milliárd euró értékével meghaladta az exportét.
A román jegybank makroprudenciális politikát felügyelő bizottsága által készített jelentés szerint
amely megoldja az elmúlt évtizedek során felgyűlt szerkezeti problémákat, így a kataszteri nyilvántartás hiányosságait, elősegíti az ágazatban dolgozók szakmai képzését, bővíti az öntözőrendszerek hálózatát, illetve hozzájárul különböző tárolók építéséhez.
A jelentés felhívja a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány miatt felmerült világszerte az ellátási láncok rövidítése, ez Romániát is paradigmaváltásra kell hogy kényszerítse, ugyanis a jelenlegi ellátási láncok elemeinek jelentős része külföldön található, így az esetleges újabb válságok kiszámíthatatlanná tehetik az ellátást.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!