
Fotó: Pixabay.com
Öt év alatt, 2014 és 2019 között megkétszereződött Románia külkereskedelmi agrármérlegének hiánya, amely 2,1 milliárd euróról 4,3 milliárd euróra emelkedett – olvasható a Román Nemzeti Bank makroprudenciális politikát felügyelő bizottsága által készített jelentésében.
2021. március 05., 17:492021. március 05., 17:49
Ebben javaslatokat fogalmaznak meg a deficit csökkentésére, hiszen úgy vélik,
A jelentés szerint a 2019. évi 17,4 milliárd euró külkereskedelmimérleg-hiányból 4,3 milliárd eurót az agrárkülkereskedelem generált. Megállapították, hogy
jelentés szerint a belföldi élelmiszeripari vállalkozások fejlődési potenciálját csökkenti az egyre növekvő behozatal olyan körülmények között, hogy szerkezeti természetű versenyképességi hiány figyelhető meg még a Romániában fellelhető nyersanyagok esetében is. A külkereskedelmi agrárhiányt némileg csökkenti a gabona, amelyből Románia exportőr országnak számít, többet ad el külföldön, mint amennyit importál. Tudor Andrei, a román országos statisztikai intézet elnöke szerint Románia főleg gabonát és állatokat exportál nagy mennyiségben, de ezeknek alacsony a hozzáadott értékük, ezért nem véletlen, hogy az agrár külkereskedelmi mérleg hiánya elérte a 22 milliárd eurót az elmúlt harminc évben.
A Hotnews.ro hírportál emlékeztetett, hogy a mezőgazdasági minisztérium adatai szerint tavaly az első három negyedévben Románia 12,41 millió tonna élelmiszert és mezőgazdasági terméket exportált 5,21 milliárd euró értékben, ugyanakkor az agrárimport mennyisége 7,91 millió tonna volt, kisebb, mint a kivitelé, de 6,46 milliárd euró értékével meghaladta az exportét.
A román jegybank makroprudenciális politikát felügyelő bizottsága által készített jelentés szerint
amely megoldja az elmúlt évtizedek során felgyűlt szerkezeti problémákat, így a kataszteri nyilvántartás hiányosságait, elősegíti az ágazatban dolgozók szakmai képzését, bővíti az öntözőrendszerek hálózatát, illetve hozzájárul különböző tárolók építéséhez.
A jelentés felhívja a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány miatt felmerült világszerte az ellátási láncok rövidítése, ez Romániát is paradigmaváltásra kell hogy kényszerítse, ugyanis a jelenlegi ellátási láncok elemeinek jelentős része külföldön található, így az esetleges újabb válságok kiszámíthatatlanná tehetik az ellátást.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!