Nem jött be a reklámkampány. Nem indítja el Nagyváradról Milánóba és Barcelonába tartó járatait a Tarom
Fotó: Facebook/Aeroportul International Oradea
Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere újfent arra kéri a Bihar megyei közgyűlést, hogy a városnak is lehessen beleszólása a nemzetközi repülőtér üzemeltetésébe, miután a néhány éve felújított légikikötőben továbbra sem lesznek menetrend szerinti nemzetközi járatok.
2019. március 05., 11:542019. március 05., 11:54
2019. március 05., 12:072019. március 05., 12:07
Érdeklődés hiányára hivatkozva törölte a tavaszi indulással Nagyváradról meghirdetett barcelonai és milánói járatait a Tarom állami légitársaság – ezzel pedig a légikikötő továbbra is csak a nevében marad nemzetközi. Mint ismeretes,
A térség lakói így nagy örömmel fogadták a Ryanair ír fapados légitársaságot, amely több külföldi járattal robbant be a piacra, ám hiába volt nagy az érdeklődés, 2018-ban bejelentette, kivonulnak a váradi piacról. Bár ezt követően a román tulajdonban levő Blue Air diszkont-légitársaság ígéretet tett, hogy pótolja a kiesett járatokat, erre a mai napig nem került sor. Az állami légitársaság aztán a tavalyi év második felében bejelentette ezt a két célpontot, és továbbiakat is kilátásba helyezett, ám a bejelentés szerint az intenzív reklámhadjárat ellenére sem sikerült ezeket nyereségessé tenni.
Mint Simon Adrian, a váradi repteret fenntartó Bihar Megyei Tanács szóvivője a Bihari Naplónak elmondta,
ilyen körülmények között pedig nem kifizetődő üzemeltetni ezeket a járatokat.
Simon Adrian kifejtette, hogy a Tarom nem fapados szolgáltatásokkal jött Nagyváradra, ennek ellenére az áraik romániai viszonylatban közepesek lettek volna, azaz sem túl olcsók, sem túl drágák. A tapasztalatok viszont ezúttal is megmutatták azt, hogy a nagyváradi és a Bihar megyei utazóközönség nagyon érzékeny az árakra, és akár öt-tíz eurós árkülönbség esetén is képes inkább a debreceni vagy a kolozsvári repteret választani a váradi helyett. Simon Adrian hozzátette, hogy a megyei tanács tárgyalásokat folytat más légitársaságokkal, de konkrét információkat nem szolgáltatott arról, hogy mely légitársaságokkal, illetve milyen úti célokról tárgyalnak.
Az viszont már biztos, hogy
Ilie Bolojan polgármester pedig hétfőn – az Ebihoreanul.ro portál beszámolója szerint – durván kifakadt a megyei önkormányzat és a reptér vezetői ellen, „igazi szakemberek” alkalmazását kérte. Az elöljáró megismételte korábbi kérését, miszerint a várost is vonják be a légikikötő üzemeltetésébe. „Ez a helyzet biztosan kihat a város és a megye fejlődésére. Ha nem vagy összeköttetésben, lemaradsz” – szögezte le Ilie Bolojan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!