Nem jött be a reklámkampány. Nem indítja el Nagyváradról Milánóba és Barcelonába tartó járatait a Tarom
Fotó: Facebook/Aeroportul International Oradea
Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere újfent arra kéri a Bihar megyei közgyűlést, hogy a városnak is lehessen beleszólása a nemzetközi repülőtér üzemeltetésébe, miután a néhány éve felújított légikikötőben továbbra sem lesznek menetrend szerinti nemzetközi járatok.
2019. március 05., 11:542019. március 05., 11:54
2019. március 05., 12:072019. március 05., 12:07
Érdeklődés hiányára hivatkozva törölte a tavaszi indulással Nagyváradról meghirdetett barcelonai és milánói járatait a Tarom állami légitársaság – ezzel pedig a légikikötő továbbra is csak a nevében marad nemzetközi. Mint ismeretes,
A térség lakói így nagy örömmel fogadták a Ryanair ír fapados légitársaságot, amely több külföldi járattal robbant be a piacra, ám hiába volt nagy az érdeklődés, 2018-ban bejelentette, kivonulnak a váradi piacról. Bár ezt követően a román tulajdonban levő Blue Air diszkont-légitársaság ígéretet tett, hogy pótolja a kiesett járatokat, erre a mai napig nem került sor. Az állami légitársaság aztán a tavalyi év második felében bejelentette ezt a két célpontot, és továbbiakat is kilátásba helyezett, ám a bejelentés szerint az intenzív reklámhadjárat ellenére sem sikerült ezeket nyereségessé tenni.
Mint Simon Adrian, a váradi repteret fenntartó Bihar Megyei Tanács szóvivője a Bihari Naplónak elmondta,
ilyen körülmények között pedig nem kifizetődő üzemeltetni ezeket a járatokat.
Simon Adrian kifejtette, hogy a Tarom nem fapados szolgáltatásokkal jött Nagyváradra, ennek ellenére az áraik romániai viszonylatban közepesek lettek volna, azaz sem túl olcsók, sem túl drágák. A tapasztalatok viszont ezúttal is megmutatták azt, hogy a nagyváradi és a Bihar megyei utazóközönség nagyon érzékeny az árakra, és akár öt-tíz eurós árkülönbség esetén is képes inkább a debreceni vagy a kolozsvári repteret választani a váradi helyett. Simon Adrian hozzátette, hogy a megyei tanács tárgyalásokat folytat más légitársaságokkal, de konkrét információkat nem szolgáltatott arról, hogy mely légitársaságokkal, illetve milyen úti célokról tárgyalnak.
Az viszont már biztos, hogy
Ilie Bolojan polgármester pedig hétfőn – az Ebihoreanul.ro portál beszámolója szerint – durván kifakadt a megyei önkormányzat és a reptér vezetői ellen, „igazi szakemberek” alkalmazását kérte. Az elöljáró megismételte korábbi kérését, miszerint a várost is vonják be a légikikötő üzemeltetésébe. „Ez a helyzet biztosan kihat a város és a megye fejlődésére. Ha nem vagy összeköttetésben, lemaradsz” – szögezte le Ilie Bolojan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!