
Nem jött be a reklámkampány. Nem indítja el Nagyváradról Milánóba és Barcelonába tartó járatait a Tarom
Fotó: Facebook/Aeroportul International Oradea
Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere újfent arra kéri a Bihar megyei közgyűlést, hogy a városnak is lehessen beleszólása a nemzetközi repülőtér üzemeltetésébe, miután a néhány éve felújított légikikötőben továbbra sem lesznek menetrend szerinti nemzetközi járatok.
2019. március 05., 11:542019. március 05., 11:54
2019. március 05., 12:072019. március 05., 12:07
Érdeklődés hiányára hivatkozva törölte a tavaszi indulással Nagyváradról meghirdetett barcelonai és milánói járatait a Tarom állami légitársaság – ezzel pedig a légikikötő továbbra is csak a nevében marad nemzetközi. Mint ismeretes,
A térség lakói így nagy örömmel fogadták a Ryanair ír fapados légitársaságot, amely több külföldi járattal robbant be a piacra, ám hiába volt nagy az érdeklődés, 2018-ban bejelentette, kivonulnak a váradi piacról. Bár ezt követően a román tulajdonban levő Blue Air diszkont-légitársaság ígéretet tett, hogy pótolja a kiesett járatokat, erre a mai napig nem került sor. Az állami légitársaság aztán a tavalyi év második felében bejelentette ezt a két célpontot, és továbbiakat is kilátásba helyezett, ám a bejelentés szerint az intenzív reklámhadjárat ellenére sem sikerült ezeket nyereségessé tenni.
Mint Simon Adrian, a váradi repteret fenntartó Bihar Megyei Tanács szóvivője a Bihari Naplónak elmondta,
ilyen körülmények között pedig nem kifizetődő üzemeltetni ezeket a járatokat.
Simon Adrian kifejtette, hogy a Tarom nem fapados szolgáltatásokkal jött Nagyváradra, ennek ellenére az áraik romániai viszonylatban közepesek lettek volna, azaz sem túl olcsók, sem túl drágák. A tapasztalatok viszont ezúttal is megmutatták azt, hogy a nagyváradi és a Bihar megyei utazóközönség nagyon érzékeny az árakra, és akár öt-tíz eurós árkülönbség esetén is képes inkább a debreceni vagy a kolozsvári repteret választani a váradi helyett. Simon Adrian hozzátette, hogy a megyei tanács tárgyalásokat folytat más légitársaságokkal, de konkrét információkat nem szolgáltatott arról, hogy mely légitársaságokkal, illetve milyen úti célokról tárgyalnak.
Az viszont már biztos, hogy
Ilie Bolojan polgármester pedig hétfőn – az Ebihoreanul.ro portál beszámolója szerint – durván kifakadt a megyei önkormányzat és a reptér vezetői ellen, „igazi szakemberek” alkalmazását kérte. Az elöljáró megismételte korábbi kérését, miszerint a várost is vonják be a légikikötő üzemeltetésébe. „Ez a helyzet biztosan kihat a város és a megye fejlődésére. Ha nem vagy összeköttetésben, lemaradsz” – szögezte le Ilie Bolojan.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!