Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Remek teljesítménynek tartja a román miniszterelnök a gazdaság növekedéséről közzétett adatokat, szerinte az egységes adókulcs megőrzése és a beruházások ösztönzése elengedhetetlen a pozitív tendencia folytatásához.
2022. július 08., 14:332022. július 08., 14:33
2022. július 08., 15:292022. július 08., 15:29
Nicolae Ciucă arra reagált, hogy az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteki jelentése szerint az idei első negyedévben 5,1 százalékkal nőtt Románia összterméke (GDP) az előző negyedévhez viszonyítva, 2021 első negyedévéhez képest pedig 6,4 százalékkal. A bővülés mértéke egyébként enyhén visszaesett ahhoz képest, amit idén júniusban előrejelzett az INS.
Közösségi oldalán posztolt bejegyzésében Nicolae Ciucă kiemeli, hogy a tavalyi negyedévhez képest mért 6,4 százalékos román GDP-növekedés egy százalékponttal nagyobb, mint az EU gazdaságilag legfejlettebb tagállamai alkotta eurozóna országainak gyarapodása. „Az idei első negyedévre még hatást gyakorolt a koronavírus-járvány, míg az ukrajnai háború február 24-én elkezdődött. Ez az időszak az egyetlen, amelyre egyszerre nyomott hagyott a világgazdaságot sújtó két válság, amely a világ valamennyi országában jelentős kilengéseket okozott, és a recesszió szélére sodort fejlett országokat” – állapította meg a miniszterelnök. Nicolae Ciucă úgy véli, Románia jó teljesítményt produkált, és meggyőződésének adott hangot, miszerint a jelenlegi 10 százalékos egységes adókulcs megőrzése, a beruházások és az üzleti szféra létfontosságú a jelenlegi pozitív tendencia megőrzése terén.
Mint ismert, az elmúlt hetekben éles viták dúltak a bukaresti nagykoalícióban az adózási rendszer módosítása körül. A román Szociáldemokrata Párt (PSD) erőteljesen támogatta a progresszív adózási rendszerre történő áttérést, a Nicolae Ciucă vezette liberálisok (PNL) azonban az egységes adókulcs megőrzése mellett kardoskodtak. A PSD kezdeményezte az úgynevezett szolidaritási adó bevezetését is, amely azt feltételezte volna, hogy a 100 millió euró fölötti üzleti forgalmat lebonyolító vállalatok a bevételük 1 százalékát fizessék be adóként az államkasszába. A PNL ellenkezése emiatt ezt az intézkedést sem ültetik gyakorlatba 2023-tól.
A júniusban kiadott előzetes adatok még azt mutatták, hogy Románia GDP-je 6,5 százalékkal nőtt az idei első negyedévben 2021 azonos időszakához képest mind a nyers, mind a naptárhatással kiigazított adatok szerint, míg az előző három hónaphoz viszonyítva reálértékben 5,2 százalékos növekedést jegyeztek. A GDP a naptárhatásoktól megtisztított felülvizsgált adatok szerint az idei első negyedévben 343,678 milliárd lej volt, 5,1 százalékkal több, mint 2021 negyedik negyedévében, és 6,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A nyers adatok szerint az első negyedévi GDP 273,829 milliárd lejt tett ki, ami reálértékben 6,4 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest.
A júniusban kiadott előzetes adatokhoz képest a GDP növekedése -0,1 százalékponttal, a bruttó hozzáadott érték pedig -0,6 százalékponttal csökkent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!