Repülnek a milliárdok a reptérfejlesztésekre, Erdélyben is nagy erőkkel bővítik a „gépmadárfészkeket”

Jelenleg a kifutópályán ballasztot és kötőanyagot helyeznek el, megerősítik az alapot. Szintén e projekt keretében bővítik a repülőgépek parkolóövezetét is, hogy egyszerre több repülőgépet tudjon kiszolgálni. Ez esetben 32 ezer négyzetméteres területen végeztek földmunkákat. A beruházás munkálatai 19 százalékban készültek el – közölte a megyei önkormányzat.

Bővítik a parkolót is, amely 320 jármű befogadására lesz alkalmas. Ugyanakkor a repülőtéren egy termálvizes fűtési rendszert és egy napelemekből álló központot alakítanak ki, növelve az energiahatékonyságot.

A harmadik projekt a reptér biztonsági szintjét növeli: intelligens, térfigyelő-rendszerrel ellátott kerítést alakítanak ki a létesítmény köré, amelynek hossza 9,2 kilométer, magassága pedig 2,5 méter. Többek között egy új ellenőrzőpontot is létrehoznak az utasok, a járművek és a repülőtéri közlekedési eszközök átvizsgálására.

Pataki Csaba megyei tanácselnök az aláírást követően elmondta: a projekt által egy működőképesebb, nagyobb, és minden nemzetközi standardú biztonságtechnikai elvárásnak megfelelő reptere lesz Szatmár megyének. Új terminált építenek, felújítják a teljes kifutópályát és a jelenlegi terminálokat. Bár a munkálatokat 2023 végéig be kellene fejezni, a kezdeti késlekedések ezt minden bizonnyal ellehetetlenítik. Mindezt maga Pataki Csaba is elismerte a Partiumi Magyar Napok egyik múlt heti eseményén.

korábban írtuk

Elérte a kétmilliót a kolozsvári reptér idei utasforgalma, az igazgató szerint meglesz a hárommillió az év végéig

A kolozsvári Avram Iancu nemzetközi repülőtér idei utasforgalma csütörtökön elérte a kétmilliót, fennállása óta ötödik alkalommal.

Jelenleg az induló járatok termináljának és a repülő parkolójának a kibővítésén dolgoznak – csak idén mintegy 80 millió eurót költenek –, amire a megnövekedett utasforgalom és a járatok számának várható növekedése miatt van szükség. A kolozsvári repülőtérről több mint 45, menetrend szerinti járat indul több mint 20 európai és közel-keleti országba, valamint több charterjárat a főbb turisztikai célpontok felé.

Amint arról korábban beszámoltunk, eközben Marosvásárhelyen is bővítik az utasterminált és a repülőgép-parkolót, építik a tűzoltóállomást a reptéren. Az első két munkálat összértéke több mint 25 millió euró, a kivitelezővel való egyeztetés nyomán a munkálatok nem akadályozzák a légikikötő működését.

És persze nem szabad megfeledkezni Brassóról sem, ahol idén vadonatúj repteret nyitottak mintegy 140 millió eurós beruházás révén. Mint ismeretes, a Dan Air után immár a WizzAir is „beköszönt” a vidombáki légikikötőbe, majd a román légitársaság – a rövid nyitvatartás miatt kialakult kezdeti konfliktusok után – nemrég bejelentette, ősztől újabb járatokkal bővíti a kínálatot. A működtetők bíznak benne, hogy a júniusi nyitástól év végéig legalább százezer utast fogadhatnak.

korábban írtuk

Az ősztől Budapestre is repülhetünk a brassói repülőtérről

Ősszel indul a budapesti közvetlen járat a brassói nemzetközi repülőtérről – jelentették be a légikikötő üzemeltetői.

Júliusban az első személyszállító gép landolásakor még „csak” a Gyergyóremete–Budapest napi légi összeköttetés tervéről beszéltek, de már újabb elképzelések is kezdenek körvonalazódni.

A kritikus infrastruktúra alkotói azon létesítmények, szolgáltatások és információs rendszerek, melyek olyan fontosak nemzetbiztonság szempontjából, hogy megzavarásuk vagy megsemmisítésük országos és/vagy nemzetközi jelentőségű káros hatással jár a biztonságra, a gazdaságra, a közegészségügyre és közrendre, valamint a közigazgatás minden szintjének hatékony és akadálymentes működésére, a társadalom egészére. Már a leírás alapján is sejthető, hogy a kritikus légi infrastruktúra fejlesztése a szomszédos Ukrajnában zajló háború, a NATO megerősített romániai jelenléte miatt vált fontossá.