2009. december 22., 08:432009. december 22., 08:43
„A 2010-es év első fele mindenképp nagyon nehéz lesz, ám abban bízunk, hogy az év második felében már gazdasági növekedést fogunk regisztrálni” – jelentette ki a kormányprogram, illetve a készülő 2010-es évi állami költségvetés kapcsán Emil Boc kijelölt miniszterelnök.
Mint részletezte, a különböző megszorítások elengedhetetlenek ahhoz, hogy tartani lehessen a nemzetközi készenlétihitel-megállapodásban vállaltakat, azaz azt, hogy a jövő évi költségvetési mérleghiány ne haladja meg a bruttó hazai termék (GDP) 5,9 százalékát, s eközben a gazdasági növekedés ismét pozitív legyen, és elérje az 1,3 százalékot.
Ugyan – a tavalyi büdzséhez hasonlóan – a kormány által kidolgozott, várhatóan január elején a parlament elé kerülő költségvetés-tervezet a rendelkezésre álló pénzösszeg 20 százalékát irányozza elő beruházásokra, egyre biztosabb, hogy az infrastrukturális befektetések üteme még az ideihez képest is lassulni fog.
| Legkésőbb január 16-áig meg kell vitatnia és el kell fogadnia a parlamentnek a 2010-es évi költségvetést – áll egyebek mellett a Traian Băsescu államfő által a parlament két házához intézett levélben. Az államelnök kifejti, ez az utolsó időpont amellyel még tartható lehet az a korábbi terv, ami szerint legkésőbb február közepére megérkezne a következő, decemberről elhalasztott készenlétihitelrészlet a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Băsescu levelében arra is kitér, hogy a menetrend betartásához a parlamentnek bizalmat kellene szavaznia az új Boc-kormánynak, hogy az már másnap el is kezdhesse a munkát, és december 26. és 29. között már be is tudja terjeszteni a költségvetés tervezetét a parlament elé. |
A büdzsé tervezete ugyanis olyan kitételt is tartalmaz, amely szerint a helyi önkormányzatok az idénhez képest 2010-ben 50 százalékkal kevesebb pénzt kapnak azokból az államkasszába az áfából befolyt, majd visszaosztott összegekből, amelyeket infrastrukturális beruházásokra, illetve sportteremépítésre lehetne fordítani. Országos szinten a helyi önkormányzatoknak összesen 533 millió lej jut jövőre a 2009-ben előirányzott 914 millió lejhez képest.
Nem csak a beruházások sínylik meg a gazdasági megszorításokat, hanem a közszférában dolgozók is. Mint a büdzsétervezetből kiderül, a kormány szigorúan megtiltja a helyi és megyei önkormányzatoknak, hogy a 2010-es évben étkezési vagy ajándékutalványokat adjanak alkalmazottaiknak, vagy üdülési csekkeket osszanak ki.
A megkötés azokra az önkormányzati fennhatóság alá tartozó intézményekre is vonatkozik, amelyek egyébként önfenntartóak, és bevételeik alapján meg tudnák engedni maguknak a pluszjuttatások biztosítását. Mint ismeretes, a 2009-es költségvetés még ezekben az esetekben lehetővé tette az étkezési és ajándékutalványok, valamint az üdülési csekkek kiadását.
A kormányprogram ugyanakkor olyan előírásokat is tartalmaz, amelyek megkönnyítik az alkalmazási folyamatot, de amelyek révén könynyebb lesz elbocsátani az alkalmazottakat. A vonatkozó fejezetből arra is fény derül, hogy a Boc-kormány beiktatása esetén újra kívánja értékelni a viszonyokat a szakszervezetekkel, a munkáltatói szövetségekkel, újra kívánja tárgyalni az egyéni és kollektív munkaszerződéseket.
Nem csupán megszorításokat tartalmaz azonban a kormány és a parlament szavazatára váró költségvetés-tervezet. Amennyiben a jelenlegi formájában lép hatályba, akkor a jövő évtől megnő majd a helyi közigazgatási egységek pénzügyi autonómiája, illetve várhatóan nagyobb költségvetéssel gazdálkodhatnak majd a helyi önkormányzatok.
A büdzsétervezet ugyanis lehetővé teszi, hogy a cégeknek kirótt különböző pénzbírságok összegei ezután helyi szinten maradjanak – ahogyan eddig is történt a magánszemélyektől befolyó bírságokkal –, ugyanakkor azt is megengedi, hogy a közgyűlések újratárgyalják a település belterületén található ingatlanok bérbeadási díját, az illető létesítmények piaci értékének függvényében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Látogatottsági adatok