
2009. december 22., 08:432009. december 22., 08:43
„A 2010-es év első fele mindenképp nagyon nehéz lesz, ám abban bízunk, hogy az év második felében már gazdasági növekedést fogunk regisztrálni” – jelentette ki a kormányprogram, illetve a készülő 2010-es évi állami költségvetés kapcsán Emil Boc kijelölt miniszterelnök.
Mint részletezte, a különböző megszorítások elengedhetetlenek ahhoz, hogy tartani lehessen a nemzetközi készenlétihitel-megállapodásban vállaltakat, azaz azt, hogy a jövő évi költségvetési mérleghiány ne haladja meg a bruttó hazai termék (GDP) 5,9 százalékát, s eközben a gazdasági növekedés ismét pozitív legyen, és elérje az 1,3 százalékot.
Ugyan – a tavalyi büdzséhez hasonlóan – a kormány által kidolgozott, várhatóan január elején a parlament elé kerülő költségvetés-tervezet a rendelkezésre álló pénzösszeg 20 százalékát irányozza elő beruházásokra, egyre biztosabb, hogy az infrastrukturális befektetések üteme még az ideihez képest is lassulni fog.
| Legkésőbb január 16-áig meg kell vitatnia és el kell fogadnia a parlamentnek a 2010-es évi költségvetést – áll egyebek mellett a Traian Băsescu államfő által a parlament két házához intézett levélben. Az államelnök kifejti, ez az utolsó időpont amellyel még tartható lehet az a korábbi terv, ami szerint legkésőbb február közepére megérkezne a következő, decemberről elhalasztott készenlétihitelrészlet a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Băsescu levelében arra is kitér, hogy a menetrend betartásához a parlamentnek bizalmat kellene szavaznia az új Boc-kormánynak, hogy az már másnap el is kezdhesse a munkát, és december 26. és 29. között már be is tudja terjeszteni a költségvetés tervezetét a parlament elé. |
A büdzsé tervezete ugyanis olyan kitételt is tartalmaz, amely szerint a helyi önkormányzatok az idénhez képest 2010-ben 50 százalékkal kevesebb pénzt kapnak azokból az államkasszába az áfából befolyt, majd visszaosztott összegekből, amelyeket infrastrukturális beruházásokra, illetve sportteremépítésre lehetne fordítani. Országos szinten a helyi önkormányzatoknak összesen 533 millió lej jut jövőre a 2009-ben előirányzott 914 millió lejhez képest.
Nem csak a beruházások sínylik meg a gazdasági megszorításokat, hanem a közszférában dolgozók is. Mint a büdzsétervezetből kiderül, a kormány szigorúan megtiltja a helyi és megyei önkormányzatoknak, hogy a 2010-es évben étkezési vagy ajándékutalványokat adjanak alkalmazottaiknak, vagy üdülési csekkeket osszanak ki.
A megkötés azokra az önkormányzati fennhatóság alá tartozó intézményekre is vonatkozik, amelyek egyébként önfenntartóak, és bevételeik alapján meg tudnák engedni maguknak a pluszjuttatások biztosítását. Mint ismeretes, a 2009-es költségvetés még ezekben az esetekben lehetővé tette az étkezési és ajándékutalványok, valamint az üdülési csekkek kiadását.
A kormányprogram ugyanakkor olyan előírásokat is tartalmaz, amelyek megkönnyítik az alkalmazási folyamatot, de amelyek révén könynyebb lesz elbocsátani az alkalmazottakat. A vonatkozó fejezetből arra is fény derül, hogy a Boc-kormány beiktatása esetén újra kívánja értékelni a viszonyokat a szakszervezetekkel, a munkáltatói szövetségekkel, újra kívánja tárgyalni az egyéni és kollektív munkaszerződéseket.
Nem csupán megszorításokat tartalmaz azonban a kormány és a parlament szavazatára váró költségvetés-tervezet. Amennyiben a jelenlegi formájában lép hatályba, akkor a jövő évtől megnő majd a helyi közigazgatási egységek pénzügyi autonómiája, illetve várhatóan nagyobb költségvetéssel gazdálkodhatnak majd a helyi önkormányzatok.
A büdzsétervezet ugyanis lehetővé teszi, hogy a cégeknek kirótt különböző pénzbírságok összegei ezután helyi szinten maradjanak – ahogyan eddig is történt a magánszemélyektől befolyó bírságokkal –, ugyanakkor azt is megengedi, hogy a közgyűlések újratárgyalják a település belterületén található ingatlanok bérbeadási díját, az illető létesítmények piaci értékének függvényében.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.