2009. december 22., 08:432009. december 22., 08:43
„A 2010-es év első fele mindenképp nagyon nehéz lesz, ám abban bízunk, hogy az év második felében már gazdasági növekedést fogunk regisztrálni” – jelentette ki a kormányprogram, illetve a készülő 2010-es évi állami költségvetés kapcsán Emil Boc kijelölt miniszterelnök.
Mint részletezte, a különböző megszorítások elengedhetetlenek ahhoz, hogy tartani lehessen a nemzetközi készenlétihitel-megállapodásban vállaltakat, azaz azt, hogy a jövő évi költségvetési mérleghiány ne haladja meg a bruttó hazai termék (GDP) 5,9 százalékát, s eközben a gazdasági növekedés ismét pozitív legyen, és elérje az 1,3 százalékot.
Ugyan – a tavalyi büdzséhez hasonlóan – a kormány által kidolgozott, várhatóan január elején a parlament elé kerülő költségvetés-tervezet a rendelkezésre álló pénzösszeg 20 százalékát irányozza elő beruházásokra, egyre biztosabb, hogy az infrastrukturális befektetések üteme még az ideihez képest is lassulni fog.
| Legkésőbb január 16-áig meg kell vitatnia és el kell fogadnia a parlamentnek a 2010-es évi költségvetést – áll egyebek mellett a Traian Băsescu államfő által a parlament két házához intézett levélben. Az államelnök kifejti, ez az utolsó időpont amellyel még tartható lehet az a korábbi terv, ami szerint legkésőbb február közepére megérkezne a következő, decemberről elhalasztott készenlétihitelrészlet a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Băsescu levelében arra is kitér, hogy a menetrend betartásához a parlamentnek bizalmat kellene szavaznia az új Boc-kormánynak, hogy az már másnap el is kezdhesse a munkát, és december 26. és 29. között már be is tudja terjeszteni a költségvetés tervezetét a parlament elé. |
A büdzsé tervezete ugyanis olyan kitételt is tartalmaz, amely szerint a helyi önkormányzatok az idénhez képest 2010-ben 50 százalékkal kevesebb pénzt kapnak azokból az államkasszába az áfából befolyt, majd visszaosztott összegekből, amelyeket infrastrukturális beruházásokra, illetve sportteremépítésre lehetne fordítani. Országos szinten a helyi önkormányzatoknak összesen 533 millió lej jut jövőre a 2009-ben előirányzott 914 millió lejhez képest.
Nem csak a beruházások sínylik meg a gazdasági megszorításokat, hanem a közszférában dolgozók is. Mint a büdzsétervezetből kiderül, a kormány szigorúan megtiltja a helyi és megyei önkormányzatoknak, hogy a 2010-es évben étkezési vagy ajándékutalványokat adjanak alkalmazottaiknak, vagy üdülési csekkeket osszanak ki.
A megkötés azokra az önkormányzati fennhatóság alá tartozó intézményekre is vonatkozik, amelyek egyébként önfenntartóak, és bevételeik alapján meg tudnák engedni maguknak a pluszjuttatások biztosítását. Mint ismeretes, a 2009-es költségvetés még ezekben az esetekben lehetővé tette az étkezési és ajándékutalványok, valamint az üdülési csekkek kiadását.
A kormányprogram ugyanakkor olyan előírásokat is tartalmaz, amelyek megkönnyítik az alkalmazási folyamatot, de amelyek révén könynyebb lesz elbocsátani az alkalmazottakat. A vonatkozó fejezetből arra is fény derül, hogy a Boc-kormány beiktatása esetén újra kívánja értékelni a viszonyokat a szakszervezetekkel, a munkáltatói szövetségekkel, újra kívánja tárgyalni az egyéni és kollektív munkaszerződéseket.
Nem csupán megszorításokat tartalmaz azonban a kormány és a parlament szavazatára váró költségvetés-tervezet. Amennyiben a jelenlegi formájában lép hatályba, akkor a jövő évtől megnő majd a helyi közigazgatási egységek pénzügyi autonómiája, illetve várhatóan nagyobb költségvetéssel gazdálkodhatnak majd a helyi önkormányzatok.
A büdzsétervezet ugyanis lehetővé teszi, hogy a cégeknek kirótt különböző pénzbírságok összegei ezután helyi szinten maradjanak – ahogyan eddig is történt a magánszemélyektől befolyó bírságokkal –, ugyanakkor azt is megengedi, hogy a közgyűlések újratárgyalják a település belterületén található ingatlanok bérbeadási díját, az illető létesítmények piaci értékének függvényében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok