2010. április 20., 09:092010. április 20., 09:09
A Financial Times szerint az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap képviselői elnapolták a hétfői athéni ülésüket, amin a 30+15 milliárd eurós mentőcsomag részleteiről tárgyaltak volna, de az izlandi hamufelhő miatt megbénuló légi közlekedés megakadályozta ezt. Amint azt Dominique Strauss-Kahn, a nemzetközi pénzügyi szervezet vezérigazgatója (képünkön) múlt héten elmondta, többek között a finanszírozás módjáról kellett volna tárgyalni az elmaradt találkozón.
„Szerdára halasztottuk” – mondta a görög pénzügyminisztérium egyik hivatalnoka. Szerinte a tárgyalás nem oldható meg telekonferenciával, mert túl összetett a kérdés. A küldöttség feladata pedig sürgős lenne, mivel egyre fogy a befektetők bizalma, aminek a jele, hogy egyre több úgynevezett kockázati prémiumot kérnek a papírok megvásárlásáért cserébe.
A kockázatot mutató prémium (CDS-felár) történelmi magasságba szökött hétfőn, már 469 bázisponton áll. A felár növekedése azért probléma, mert ez megdrágítja a görög állam finanszírozását, amely már így is roppant törékeny költségvetésből gazdálkodik.
Ma 1,5 milliárd eurónyi kötvényt kíván kibocsátani az athéni kormány, hogy fizetni tudja lejáró adósságait, ám a kilátások nem túl kedvezőek, ugyanis a legutóbbi kibocsátás is kudarc volt. Emiatt lett volna különösen fontos, hogy a Nemzetközi Valutaalap és az eurózóna küldöttei mielőbb tárgyaljanak a görög segélycsomagról, hiszen ha ma rosszul sikerül a kötvényaukció, azt ellensúlyozhatta volna a csomagról érkező jó hír. Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő is hangsúlyozta, reményei szerint nem kell felhasználni a segélyt, mivel annak híre önmagában megerősíti majd a befektetők bizalmát.
[Origo]
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Látogatottsági adatok