2010. április 20., 09:092010. április 20., 09:09
A Financial Times szerint az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap képviselői elnapolták a hétfői athéni ülésüket, amin a 30+15 milliárd eurós mentőcsomag részleteiről tárgyaltak volna, de az izlandi hamufelhő miatt megbénuló légi közlekedés megakadályozta ezt. Amint azt Dominique Strauss-Kahn, a nemzetközi pénzügyi szervezet vezérigazgatója (képünkön) múlt héten elmondta, többek között a finanszírozás módjáról kellett volna tárgyalni az elmaradt találkozón.
„Szerdára halasztottuk” – mondta a görög pénzügyminisztérium egyik hivatalnoka. Szerinte a tárgyalás nem oldható meg telekonferenciával, mert túl összetett a kérdés. A küldöttség feladata pedig sürgős lenne, mivel egyre fogy a befektetők bizalma, aminek a jele, hogy egyre több úgynevezett kockázati prémiumot kérnek a papírok megvásárlásáért cserébe.
A kockázatot mutató prémium (CDS-felár) történelmi magasságba szökött hétfőn, már 469 bázisponton áll. A felár növekedése azért probléma, mert ez megdrágítja a görög állam finanszírozását, amely már így is roppant törékeny költségvetésből gazdálkodik.
Ma 1,5 milliárd eurónyi kötvényt kíván kibocsátani az athéni kormány, hogy fizetni tudja lejáró adósságait, ám a kilátások nem túl kedvezőek, ugyanis a legutóbbi kibocsátás is kudarc volt. Emiatt lett volna különösen fontos, hogy a Nemzetközi Valutaalap és az eurózóna küldöttei mielőbb tárgyaljanak a görög segélycsomagról, hiszen ha ma rosszul sikerül a kötvényaukció, azt ellensúlyozhatta volna a csomagról érkező jó hír. Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő is hangsúlyozta, reményei szerint nem kell felhasználni a segélyt, mivel annak híre önmagában megerősíti majd a befektetők bizalmát.
[Origo]
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok