
2010. április 20., 09:092010. április 20., 09:09
A Financial Times szerint az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap képviselői elnapolták a hétfői athéni ülésüket, amin a 30+15 milliárd eurós mentőcsomag részleteiről tárgyaltak volna, de az izlandi hamufelhő miatt megbénuló légi közlekedés megakadályozta ezt. Amint azt Dominique Strauss-Kahn, a nemzetközi pénzügyi szervezet vezérigazgatója (képünkön) múlt héten elmondta, többek között a finanszírozás módjáról kellett volna tárgyalni az elmaradt találkozón.
„Szerdára halasztottuk” – mondta a görög pénzügyminisztérium egyik hivatalnoka. Szerinte a tárgyalás nem oldható meg telekonferenciával, mert túl összetett a kérdés. A küldöttség feladata pedig sürgős lenne, mivel egyre fogy a befektetők bizalma, aminek a jele, hogy egyre több úgynevezett kockázati prémiumot kérnek a papírok megvásárlásáért cserébe.
A kockázatot mutató prémium (CDS-felár) történelmi magasságba szökött hétfőn, már 469 bázisponton áll. A felár növekedése azért probléma, mert ez megdrágítja a görög állam finanszírozását, amely már így is roppant törékeny költségvetésből gazdálkodik.
Ma 1,5 milliárd eurónyi kötvényt kíván kibocsátani az athéni kormány, hogy fizetni tudja lejáró adósságait, ám a kilátások nem túl kedvezőek, ugyanis a legutóbbi kibocsátás is kudarc volt. Emiatt lett volna különösen fontos, hogy a Nemzetközi Valutaalap és az eurózóna küldöttei mielőbb tárgyaljanak a görög segélycsomagról, hiszen ha ma rosszul sikerül a kötvényaukció, azt ellensúlyozhatta volna a csomagról érkező jó hír. Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő is hangsúlyozta, reményei szerint nem kell felhasználni a segélyt, mivel annak híre önmagában megerősíti majd a befektetők bizalmát.
[Origo]
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.