2008. június 20., 00:002008. június 20., 00:00
A város egyik legimpozánsabb központi épületét, a Köpeczi–Teleki-házat a budapesti székhelyű Arex fm Kft. vásárolta meg, jelenleg folyamatban van a restaurálással egybekötött felújítás.
Teljes restaurálás
Zayzon Kolos, az Arex marosvásárhelyi kirendeltségének igazgatója lapunknak elmondta: a kétszintes Köpeczi–Teleki-ház felújítása 650 ezer euróba kerül. Az épület eredeti funkciója megmarad, alul üzletek lesznek, az emeleti helyiségeit pedig bérbe adják, és valószínűleg irodák működnek majd bennük. A felújítást másfél évvel ezelőtt kezdték meg, de az előmunkálatok már régebben beindultak. Előbb csupán állagmegőrző munkálatokat terveztek, ami körülbelül 100–200 ezer euróba került volna, de később úgy döntöttek, hogy nekilátnak az általános felújításnak.
Az épület földszintjén, mintegy ötven négyzetméteren már működik a budapesti BÁV, azaz a Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt. marosvásárhelyi kirendeltsége. Mellette a Richter Gedeon Rt. nyitott gyógyszertárat. Különböző cégek két további helyiséget is bérbe vettek. A többi helyiség bérlőit még keresik. Zayzon Kolos becslése szerint az idei év végéig befejeződik az épület felújítása.
Uralkodók szállása
A Köpeczi–Teleki-házat Köpeczi Nagy Tamás, Izabella királynő erdélyi adóbehajtója lakóház gyanánt építtette 1554-ben, az akkori Nagyszentkirály és Szentgyörgy utca sarkán. A téglából rakott ház a korban szokásos „lábakra” épült, és a város legnagyobb és egyben legszebb épülete volt, amely kimagaslott a szomszédos favázas házak közül. Mintegy 30 helyiségből áll, alapterülete több mint 500 négyzetméter. Az idők folyamán az erdélyi uralkodóház több tagja is megszállt itt, az egymást követő tulajdonosok többször átalakították az épületet. 1756-ban gróf Teleki László vásárolta meg a régi házat, 1763-ban pedig saját elképzelése alapján, Schmidt Pál kőművesmester kivitelezésében a kor ízlésének megfelelően, barokk stílusban, tört síkú manzárdtetőzettel fedette le.
1808-ban az ingatlan gróf Teleki Józsefnek, a királyi tábla marosvásárhelyi ülnökének a kezébe került, aki itt gyűjtötte össze könyvtárát, itt rendezte be a város első múzeumát, természetrajzi és ásványtani gyűjteményét, valamint fizikai eszközökből álló szertárát (ezek később a Református Kollégiumra maradtak). 1845-től itt működött az Úri Kaszinó és farsangkor nagy táncestélyeket rendeztek.1934-ben az Ádám család vásárolta meg a házat. A tulajdonos, Ádám Lajos a Marmorosch Bank igazgatója volt. Ádám Lajos és neje, Ádám Janette az auschwitzi koncentrációs táborban lelte halálát. Az Izraelben, az Amerikai Egyesült Államokban és Németországban élő nyolc örökös hosszas pereskedés után visszakapta az épületet, amelyben az 1950-ben történt államosítás után egy ideig a magyar beruházási bank fiókja, majd a román biztosítótársaság, aztán pedig a városi tömegközlekedési vállalat, illetve a városi kórház irodái működtek. A külföldön élő örökösök a visszaszolgáltatás után értékesítették az impozáns épületet.
Múzeum az udvaron
Az új tulajdonos, az Arex fm Kft. a marosvásárhelyi Proiect Kft.-t bízta meg a felújítási munkálatok előkészítésével és kivitelezésével. Ennek munkatársa, Keresztes Géza műépítész vállalta fel az engedélyek megszerzését, az előtanulmányok elkészítését. Keresztes lapunknak elmondta, az épület igen rossz állapotban maradt fenn, annak ellenére, hogy a földszinten mindvégig üzletek működtek, az emeleten pedig irodák voltak. A Forradalom utca felőli fal akár ki is dőlhetett volna. A falak vastagsága 80 centimétertől egy méterig terjedt. A műépítész szerint az ingatlant az idők folyamán nagyon sokan módosították, és amikor most a falakat megbontották, előkerültek a régi, eredeti, kőből faragott, gótikus és reneszánsz elemek. „Ezekből szabadtéri múzeumot rendezünk be az udvaron. Valamikor az épület lábait díszítették, ugyanis ez lábas ház volt. Az is kiderült, hogy a nagy sarokszobában és más helyiségekben is festett mennyezet volt. Szakértő restaurátorok vissza fogják állítani az eredeti freskókat. Olyan szoba is létezett, amelynek minden falát festmény díszítette, de ezek a szocializmus idején megsemmisültek. Ezek a freskók Teleki László idejében készültek, amikor átépítették a házat. A pince is használható lesz” – mondta Keresztes Géza.
Máthé Éva
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.