Új remény. Rendet vágna a munkakönyvek kusza világában a parlament asztalára került törvénytervezet
Fotó: Pinti Attila
Munkavállalók ezrei keresik még mindig a munkakönyvüket, vagy igazolást a ledolgozott, de a munkakönyvben nem szereplő évek után, hiszen a tét a nyugdíj mértéke. Violeta Alexandru volt munkaügyi miniszter kidolgozott egy törvénytervezetet, ami a munkakönyveket archiváló magáncégeket arra kötelezné, hogy a honlapjukon tüntessék fel, milyen, egykor csődbe ment vállalat dokumentumait őrzik. Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség vezetője szerint ez hatalmas segítség lenne.
2021. november 20., 08:502021. november 20., 08:50
A munkakönyveket archiváló magáncégeket arra kötelezné egy, a parlament elé került törvénytervezet, hogy a honlapjukon tüntessék fel, milyen, egykor csődbe ment vállalat dokumentumait őrzik. A sokak számára plusz nyugdíjlejeket jelentő kezdeményezés Violeta Alexandru korábbi nemzeti liberális párti (PNL) munkaügyi minisztertől származik, és a politikus múlt heti Facebook-bejegyzése szerint a szenátus munkaügyi bizottsága támogatja a kezdeményezését.
Mint Violeta Alexandru a posztban beszámolt róla, munkavállalók százaitól kapott kétségbeesett üzeneteket, hogy nem találják a hiányzó dokumentumaikat, melyeket magáncégek archiváltak. Meglátása szerint
A volt miniszter felidézte, hogy 2013-ban jelent meg a törvény, amely lehetővé tette, hogy a magáncégek átvegyék megőrzésre a felszámolt vállalatok iratait, mivel addigra az állam kudarcot vallott ezzel a feladattal.
Az 1980. és 2001. közötti dokumentumok felkutatásában segítené az embereket, ha a cégek közzéteszik, melyik vállalat iratait őrzik. Ugyanakkor azt is szabályoznák, hogy mennyi idő alatt kell kiállítani az igazolásokat, hogy megszüntessék az időhúzást. A nyugdíjpénztáraknak segíteniük kell az érintetteket, hogy milyen információkat kérjenek az archiváló cégektől, például a pótlékokra vonatkozó igazolást a megadott időtartamra kell igényelni, különben használhatatlan az igazolás, és feleslegesen fizetnek érte.
A tervezetben az is szerepel, hogy az archiváló cégeknek kifizetett összegeket számolják el a nyugdíjpénztárak. Engem az érdekel, hogy lépjünk túl a »nem lehet-en«, segítsük az embereket, hogy megszerezzék a dokumentumokat, és a ledolgozott éveik függvényében korrekt nyugdíjt kapjanak” – írta a volt miniszter. Ugyanakkor elismerte, arra a helyzetre még nem talált megoldást, amikor a csődbe jutott vállalat nem adta át archiváló cégeknek a dokumentumait.
Fotó: Facebook/Violeta Alexandru
„Hatalmas segítség lenne, ha átlátható módon megjelenne, és ki lehetne keresni, melyik archiváló cég melyik csődbe ment vállalat dokumentumait őrzi” – jelentette ki a parlamenti jóváhagyásra váró kezdeményezést firtató kérdésünkre Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség vezetője. Kifejtette, munkatársaival próbálják összegyűjteni az információkat, hogy a hozzájuk segítségért fordulókat útba igazítsák, ám ez egy bonyolult folyamat.
Ha nyilvános lenne egy ilyen lista, mindenki számára leegyszerűsítené a keresést, az érintettek is tudnák, honnan kérjék, ha elveszítették a munkakönyvet, vagy a munkakönyvben valamiért nem szereplő ledolgozott időintervallumra kérnek igazolást. „Érthetetlen, hogy eddig ezt miért nem lépték meg, hiszen az archiváló cégek alapvető tevékenysége, hogy pénzért kiállítják a másolatokat, az igazolásokat, ha pénzt akarnak keresni, információval segíteniük kellene az érintetteket, hogy tudják, kihez forduljanak” – szögezte le Ördög Lajos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!