Hirdetés

Rég várt segítség a munkakönyvkeresőknek: az őrzött iratok lajstromának nyilvánosságra hozatalára köteleznék a cégeket

Új remény. Rendet vágna a munkakönyvek kusza világában a parlament asztalára került törvénytervezet •  Fotó: Pinti Attila

Új remény. Rendet vágna a munkakönyvek kusza világában a parlament asztalára került törvénytervezet

Fotó: Pinti Attila

Munkavállalók ezrei keresik még mindig a munkakönyvüket, vagy igazolást a ledolgozott, de a munkakönyvben nem szereplő évek után, hiszen a tét a nyugdíj mértéke. Violeta Alexandru volt munkaügyi miniszter kidolgozott egy törvénytervezetet, ami a munkakönyveket archiváló magáncégeket arra kötelezné, hogy a honlapjukon tüntessék fel, milyen, egykor csődbe ment vállalat dokumentumait őrzik. Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség vezetője szerint ez hatalmas segítség lenne.

Bíró Blanka

2021. november 20., 08:502021. november 20., 08:50

A munkakönyveket archiváló magáncégeket arra kötelezné egy, a parlament elé került törvénytervezet, hogy a honlapjukon tüntessék fel, milyen, egykor csődbe ment vállalat dokumentumait őrzik. A sokak számára plusz nyugdíjlejeket jelentő kezdeményezés Violeta Alexandru korábbi nemzeti liberális párti (PNL) munkaügyi minisztertől származik, és a politikus múlt heti Facebook-bejegyzése szerint a szenátus munkaügyi bizottsága támogatja a kezdeményezését.

A cél egy korrektebb nyugdíj

Mint Violeta Alexandru a posztban beszámolt róla, munkavállalók százaitól kapott kétségbeesett üzeneteket, hogy nem találják a hiányzó dokumentumaikat, melyeket magáncégek archiváltak. Meglátása szerint

Hirdetés

akkor lehet valós nyugdíj-újraszámlálásról beszélni, ha az érintettek a teljes munkaidejükre rendelkeznek igazoló iratokkal.

A volt miniszter felidézte, hogy 2013-ban jelent meg a törvény, amely lehetővé tette, hogy a magáncégek átvegyék megőrzésre a felszámolt vállalatok iratait, mivel addigra az állam kudarcot vallott ezzel a feladattal.

Az 1980. és 2001. közötti dokumentumok felkutatásában segítené az embereket, ha a cégek közzéteszik, melyik vállalat iratait őrzik. Ugyanakkor azt is szabályoznák, hogy mennyi idő alatt kell kiállítani az igazolásokat, hogy megszüntessék az időhúzást. A nyugdíjpénztáraknak segíteniük kell az érintetteket, hogy milyen információkat kérjenek az archiváló cégektől, például a pótlékokra vonatkozó igazolást a megadott időtartamra kell igényelni, különben használhatatlan az igazolás, és feleslegesen fizetnek érte.

Idézet
Nem az emberek hibája, hogy azok a vállalatok, melyeknél 1980. és 2001. között dolgoztak, csődbe mentek. Joguk van arra, hogy megszerezzék és értékesítsék a munkadokumentumaikat.

A tervezetben az is szerepel, hogy az archiváló cégeknek kifizetett összegeket számolják el a nyugdíjpénztárak. Engem az érdekel, hogy lépjünk túl a »nem lehet-en«, segítsük az embereket, hogy megszerezzék a dokumentumokat, és a ledolgozott éveik függvényében korrekt nyugdíjt kapjanak” – írta a volt miniszter. Ugyanakkor elismerte, arra a helyzetre még nem talált megoldást, amikor a csődbe jutott vállalat nem adta át archiváló cégeknek a dokumentumait.

•  Fotó: Facebook/Violeta Alexandru Galéria

Fotó: Facebook/Violeta Alexandru

Hatalmas segítség lenne

„Hatalmas segítség lenne, ha átlátható módon megjelenne, és ki lehetne keresni, melyik archiváló cég melyik csődbe ment vállalat dokumentumait őrzi” – jelentette ki a parlamenti jóváhagyásra váró kezdeményezést firtató kérdésünkre Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség vezetője. Kifejtette, munkatársaival próbálják összegyűjteni az információkat, hogy a hozzájuk segítségért fordulókat útba igazítsák, ám ez egy bonyolult folyamat.

Például a csődbe ment háromszéki nagyvállalatok iratait brassói, galaci és kolozsvári magáncégek is raktározzák.

Ha nyilvános lenne egy ilyen lista, mindenki számára leegyszerűsítené a keresést, az érintettek is tudnák, honnan kérjék, ha elveszítették a munkakönyvet, vagy a munkakönyvben valamiért nem szereplő ledolgozott időintervallumra kérnek igazolást. „Érthetetlen, hogy eddig ezt miért nem lépték meg, hiszen az archiváló cégek alapvető tevékenysége, hogy pénzért kiállítják a másolatokat, az igazolásokat, ha pénzt akarnak keresni, információval segíteniük kellene az érintetteket, hogy tudják, kihez forduljanak” – szögezte le Ördög Lajos.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 25., csütörtök

Magyarország és Románia sem áll készen az euróra, pedig sokan szeretnék

Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.

Magyarország és Románia sem áll készen az euróra, pedig sokan szeretnék
Hirdetés
2026. június 25., csütörtök

Egyre népszerűbb a nyári meló a tinik körében – Akár 15 éves kortól is dolgozhatnak, de be kell tartani a szabályokat

Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.

Egyre népszerűbb a nyári meló a tinik körében – Akár 15 éves kortól is dolgozhatnak, de be kell tartani a szabályokat
2026. június 24., szerda

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét az ENGIE

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét az ENGIE
2026. június 24., szerda

Mire elég a pénzünk? A lakosság alig több, mint 10 százalékának nőtt a jövedelme az elmúlt egy évben

Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.

Mire elég a pénzünk? A lakosság alig több, mint 10 százalékának nőtt a jövedelme az elmúlt egy évben
Hirdetés
2026. június 24., szerda

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára
2026. június 24., szerda

Ázsiai vendégmunkások Romániában: mennyivel keresnek jobban, mint otthon?

Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?

Ázsiai vendégmunkások Romániában: mennyivel keresnek jobban, mint otthon?
2026. június 23., kedd

PNRR: Brüsszel 2,25 milliárd eurót folyósított Romániának

Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.

PNRR: Brüsszel 2,25 milliárd eurót folyósított Romániának
Hirdetés
2026. június 23., kedd

Elhárult az utolsó akadály is: hazai kézbe kerülhet a Carrefour romániai üzletlánca

A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.

Elhárult az utolsó akadály is: hazai kézbe kerülhet a Carrefour romániai üzletlánca
2026. június 22., hétfő

Csak Romániában drágult májusban a gázolaj EU-s összevetésben

Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.

Csak Romániában drágult májusban a gázolaj EU-s összevetésben
2026. június 21., vasárnap

Lehet, hogy valójában görög a görögdinnye, nem pedig a „márkanévvé” vált olténiai településen termett

Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.

Lehet, hogy valójában görög a görögdinnye, nem pedig a „márkanévvé” vált olténiai településen termett
Hirdetés
Hirdetés