Új remény. Rendet vágna a munkakönyvek kusza világában a parlament asztalára került törvénytervezet
Fotó: Pinti Attila
Munkavállalók ezrei keresik még mindig a munkakönyvüket, vagy igazolást a ledolgozott, de a munkakönyvben nem szereplő évek után, hiszen a tét a nyugdíj mértéke. Violeta Alexandru volt munkaügyi miniszter kidolgozott egy törvénytervezetet, ami a munkakönyveket archiváló magáncégeket arra kötelezné, hogy a honlapjukon tüntessék fel, milyen, egykor csődbe ment vállalat dokumentumait őrzik. Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség vezetője szerint ez hatalmas segítség lenne.
2021. november 20., 08:502021. november 20., 08:50
A munkakönyveket archiváló magáncégeket arra kötelezné egy, a parlament elé került törvénytervezet, hogy a honlapjukon tüntessék fel, milyen, egykor csődbe ment vállalat dokumentumait őrzik. A sokak számára plusz nyugdíjlejeket jelentő kezdeményezés Violeta Alexandru korábbi nemzeti liberális párti (PNL) munkaügyi minisztertől származik, és a politikus múlt heti Facebook-bejegyzése szerint a szenátus munkaügyi bizottsága támogatja a kezdeményezését.
Mint Violeta Alexandru a posztban beszámolt róla, munkavállalók százaitól kapott kétségbeesett üzeneteket, hogy nem találják a hiányzó dokumentumaikat, melyeket magáncégek archiváltak. Meglátása szerint
A volt miniszter felidézte, hogy 2013-ban jelent meg a törvény, amely lehetővé tette, hogy a magáncégek átvegyék megőrzésre a felszámolt vállalatok iratait, mivel addigra az állam kudarcot vallott ezzel a feladattal.
Az 1980. és 2001. közötti dokumentumok felkutatásában segítené az embereket, ha a cégek közzéteszik, melyik vállalat iratait őrzik. Ugyanakkor azt is szabályoznák, hogy mennyi idő alatt kell kiállítani az igazolásokat, hogy megszüntessék az időhúzást. A nyugdíjpénztáraknak segíteniük kell az érintetteket, hogy milyen információkat kérjenek az archiváló cégektől, például a pótlékokra vonatkozó igazolást a megadott időtartamra kell igényelni, különben használhatatlan az igazolás, és feleslegesen fizetnek érte.
A tervezetben az is szerepel, hogy az archiváló cégeknek kifizetett összegeket számolják el a nyugdíjpénztárak. Engem az érdekel, hogy lépjünk túl a »nem lehet-en«, segítsük az embereket, hogy megszerezzék a dokumentumokat, és a ledolgozott éveik függvényében korrekt nyugdíjt kapjanak” – írta a volt miniszter. Ugyanakkor elismerte, arra a helyzetre még nem talált megoldást, amikor a csődbe jutott vállalat nem adta át archiváló cégeknek a dokumentumait.
Fotó: Facebook/Violeta Alexandru
„Hatalmas segítség lenne, ha átlátható módon megjelenne, és ki lehetne keresni, melyik archiváló cég melyik csődbe ment vállalat dokumentumait őrzi” – jelentette ki a parlamenti jóváhagyásra váró kezdeményezést firtató kérdésünkre Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség vezetője. Kifejtette, munkatársaival próbálják összegyűjteni az információkat, hogy a hozzájuk segítségért fordulókat útba igazítsák, ám ez egy bonyolult folyamat.
Ha nyilvános lenne egy ilyen lista, mindenki számára leegyszerűsítené a keresést, az érintettek is tudnák, honnan kérjék, ha elveszítették a munkakönyvet, vagy a munkakönyvben valamiért nem szereplő ledolgozott időintervallumra kérnek igazolást. „Érthetetlen, hogy eddig ezt miért nem lépték meg, hiszen az archiváló cégek alapvető tevékenysége, hogy pénzért kiállítják a másolatokat, az igazolásokat, ha pénzt akarnak keresni, információval segíteniük kellene az érintetteket, hogy tudják, kihez forduljanak” – szögezte le Ördög Lajos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!