
Fotó: Agerpres
2011. január 19., 09:502011. január 19., 09:50
A Világbank további technikai és pénzügyi támogatást nyújt Romániának egy új megállapodás keretében, amelyben a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal (EB) közösen vesznek majd részt, és amely valószínűleg két évre szól majd – jelentette be tegnap Peter Harrold, a Világbank romániai képviseletének igazgatója. Harrold emlékeztetett, az általa képviselt nemzetközi pénzintézet a jelenleg is futó megállapodásban rögzített szerepet kap az új szerződésben is. Jelezte ugyanakkor, hogy a kétéves futamidő lehetőségét az IMF vetette föl, a bukaresti kormánnyal ugyanakkor erről még nem folytattak konkrét tárgyalásokat.
Harrold közölte, az új megállapodás a jelenleg érvényeshez hasonló lesz, az utolsóként folyósítandó, 400 millió eurós hitelrészlet átutalásának körülményeit pedig már a következő hónapokban aláírandó új szerződésben rögzítik. A pénzügyi szakember arról ugyanakkor nem beszélt, mekkora összegről lenne szó, mint kifejtette, ezt később pontosítják. A világbanki képviselő úgy vélte, az új megállapodás tényét kedvezően fogadják a nemzetközi piacok, mivel a megbízhatóság jelének tekintik majd. „Románia valutaellátottsága nagyon jó. Az IMF a valutatartalékokat finanszírozza, ezért van szükség csupán elővigyázatossági (precautionary) megállapodásra” – hangsúlyozta Harrold.
Rámutatott ugyanakkor, hogy – bár a nemzetközi pénzintézetek továbbra is finanszírozzák az országot – minden érintett fél egyetértett abban: a következő negyedév gazdasági kérdéseivel kell foglalkozni, emellett pedig hosszú távú, több évre szóló tervet kell kidolgozni. Ennek szellemében a Világbankkal kötendő új megállapodás keretében az olyan kulcságazatokban szükséges reformokat is rögzítenek, mint a szociális ellátás, az egészségügy, az adórendszer korszerűsítése és egyszerűsítése, valamint az állami cégek működésének hatékonyabbá tétele.
„A szociális támogatási rendszer reformja nagyon bonyolult, mivel rendkívül alacsony hatásfokon működik. Biztosítjuk, hogy a rászoruló szegények támogatáshoz jussanak, de csakis azok, akiknek valóban szükségük van rá, és úgy, hogy ne bátorítsuk a munkakerülést” – hangoztatta Harrold. Az adórendszer korszerűsítésével kapcsolatosan kifejtette, túlságosan sok hivatalban kell különféle adókat és illetékeket fizetni, ezek száma jelenleg eléri a háromszázat. Ezekből azonban csupán húszat hagynának meg, a hasonló méretű országok példája alapján. Egyúttal arra is javaslatot tett, hogy az adókat és az illetékeket évente csupán egyszer gyűjtsék be, elektronikus úton, mivel ez akár húsz százalékkal magasabb bevételeket hozhat az államkasszának. Harrold szerint az elmúlt két évben Románia figyelemre méltó előrelépést ért el a reformok terén, még úgy is, hogy a politikai környezet ezt meglehetősen megnehezítette.
Romániában jelenleg is érvényben van egy, az IMF-fel, az Európai Unióval és a Világbankkal megkötött külső finanszírozási hitelszerződés, amelynek nyomán a nemzetközi pénzintézetek összesen mintegy 20 milliárd eurós hitelt folyósítanak az országnak. Az IMF küldöttsége január 25-én érkezik Bukarestbe, hogy felmérje, sikerült-e a kormánynak teljesítenie a 2010 utolsó negyedévére vállalt reformintézkedéseket, és azért, hogy az új, a korábbi hírek szerint mintegy 3,6 milliárd eurós megelőző jellegű hitelről tárgyaljon. Ez azt jelenti, hogy Románia nem veszi föl a rendelkezésére bocsátott pénzt, csupán abban az esetben, ha égető szüksége van rá. Annak fejében ugyanakkor, hogy folyamatosan a rendelkezésére áll az összeg, évente 0,3 százalékos díjat kell fizetnie.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.