
Fotó: Agerpres
2011. január 19., 09:502011. január 19., 09:50
A Világbank további technikai és pénzügyi támogatást nyújt Romániának egy új megállapodás keretében, amelyben a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal (EB) közösen vesznek majd részt, és amely valószínűleg két évre szól majd – jelentette be tegnap Peter Harrold, a Világbank romániai képviseletének igazgatója. Harrold emlékeztetett, az általa képviselt nemzetközi pénzintézet a jelenleg is futó megállapodásban rögzített szerepet kap az új szerződésben is. Jelezte ugyanakkor, hogy a kétéves futamidő lehetőségét az IMF vetette föl, a bukaresti kormánnyal ugyanakkor erről még nem folytattak konkrét tárgyalásokat.
Harrold közölte, az új megállapodás a jelenleg érvényeshez hasonló lesz, az utolsóként folyósítandó, 400 millió eurós hitelrészlet átutalásának körülményeit pedig már a következő hónapokban aláírandó új szerződésben rögzítik. A pénzügyi szakember arról ugyanakkor nem beszélt, mekkora összegről lenne szó, mint kifejtette, ezt később pontosítják. A világbanki képviselő úgy vélte, az új megállapodás tényét kedvezően fogadják a nemzetközi piacok, mivel a megbízhatóság jelének tekintik majd. „Románia valutaellátottsága nagyon jó. Az IMF a valutatartalékokat finanszírozza, ezért van szükség csupán elővigyázatossági (precautionary) megállapodásra” – hangsúlyozta Harrold.
Rámutatott ugyanakkor, hogy – bár a nemzetközi pénzintézetek továbbra is finanszírozzák az országot – minden érintett fél egyetértett abban: a következő negyedév gazdasági kérdéseivel kell foglalkozni, emellett pedig hosszú távú, több évre szóló tervet kell kidolgozni. Ennek szellemében a Világbankkal kötendő új megállapodás keretében az olyan kulcságazatokban szükséges reformokat is rögzítenek, mint a szociális ellátás, az egészségügy, az adórendszer korszerűsítése és egyszerűsítése, valamint az állami cégek működésének hatékonyabbá tétele.
„A szociális támogatási rendszer reformja nagyon bonyolult, mivel rendkívül alacsony hatásfokon működik. Biztosítjuk, hogy a rászoruló szegények támogatáshoz jussanak, de csakis azok, akiknek valóban szükségük van rá, és úgy, hogy ne bátorítsuk a munkakerülést” – hangoztatta Harrold. Az adórendszer korszerűsítésével kapcsolatosan kifejtette, túlságosan sok hivatalban kell különféle adókat és illetékeket fizetni, ezek száma jelenleg eléri a háromszázat. Ezekből azonban csupán húszat hagynának meg, a hasonló méretű országok példája alapján. Egyúttal arra is javaslatot tett, hogy az adókat és az illetékeket évente csupán egyszer gyűjtsék be, elektronikus úton, mivel ez akár húsz százalékkal magasabb bevételeket hozhat az államkasszának. Harrold szerint az elmúlt két évben Románia figyelemre méltó előrelépést ért el a reformok terén, még úgy is, hogy a politikai környezet ezt meglehetősen megnehezítette.
Romániában jelenleg is érvényben van egy, az IMF-fel, az Európai Unióval és a Világbankkal megkötött külső finanszírozási hitelszerződés, amelynek nyomán a nemzetközi pénzintézetek összesen mintegy 20 milliárd eurós hitelt folyósítanak az országnak. Az IMF küldöttsége január 25-én érkezik Bukarestbe, hogy felmérje, sikerült-e a kormánynak teljesítenie a 2010 utolsó negyedévére vállalt reformintézkedéseket, és azért, hogy az új, a korábbi hírek szerint mintegy 3,6 milliárd eurós megelőző jellegű hitelről tárgyaljon. Ez azt jelenti, hogy Románia nem veszi föl a rendelkezésére bocsátott pénzt, csupán abban az esetben, ha égető szüksége van rá. Annak fejében ugyanakkor, hogy folyamatosan a rendelkezésére áll az összeg, évente 0,3 százalékos díjat kell fizetnie.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.