2009. március 11., 10:232009. március 11., 10:23
Az ipari országokban a bankok stabilizálása nem zajlik elég gyors ütemben – mondta. A valutaalap vezetője szerint az IMF-nek pótlólagos forrásokra van szüksége, mivel a válság további, legalább fél évig tart majd. Strauss-Kahn szerint egyetértés van azzal kapcsolatban, hogy duplájára, legalább 500 milliárd dollárra kell emelni az IMF támogatási forrásait. Japán már jelezte, hogy 100 milliárd dollár hitelt nyújtana az IMF-nek. A német lapnak nyilatkozó IMF-vezető aggodalmának adott hangot a feltörekvő piacok, így Kelet-Európa kapcsán a világkereskedelemben bekövetkezett visszaesés miatt, és azért, a nyugati bankok kivonják innen tőkéiket.
Eközben Ben Bernanke, a jegybank szerepét betöltő egyesült államokbeli szövetségi tartalékbankrendszer (Fed) elnöke tegnap úgy nyilatkozott, már idén véget érhet az Egyesült Államokban a recesszió, ha sikerül stabilizálni a bankrendszert, de borúlátó forgatókönyvek sem kizártak. Bernanke „meglepőnek” mondta, hogy „a recesszió súlyosabb a vártnál”. De leszögezte, a szövetségi tőkepótló intézkedéseknek köszönhetően sikerült elkerülni a katasztrofális bankválságot.
„A bankrendszernek adott állami tőkeinjekcióknak jótékony hatásuk volt” – mondta, és megjegyezte, hogy a bankoknak nyújtott központi segélyek révén máris javul a hitelezés. A „depresszió tanulságának” nevezte, hogy „támogató pénzügypolitikát kell folytatni”. Az Egyesült Államokban és külföldön egyaránt olyan pénzügyi szabályozást kell életbe léptetni, amelyek alapján felfedezhetők és elháríthatók a rendszert fenyegető kockázatok, hogy meg lehessen előzni a jelenlegihez hasonló válságok kialakulását, hangsúlyozta.
„Olyan stratégiával kell rendelkeznünk, amely a pénzügyi rendszert teljes egészében, teljeskörűen szabályozza, nem csak egyes összetevőit – mondta. Úgy vélte, erősíteni kell a „rendszerszintű intézmények” központi ellenőrzését, kockázatvállalását és kockázatkezelését, miután a válság „megdöbbentő réseket” tárt fel az amerikai felügyeleti rendszerben.
Bernanke arról is szólt, hogy szerinte „túlzás lenne” konkrét javaslatokat várni a legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdaságok vezetőinek (G20) áprilisi londoni értekezletétől, és jobb lenne, ha legalább „irányelveket” meg tudnának ott fogalmazni. Hangsúlyozta ugyanakkor, a londoni tanácskozáson arra kell törekedni, hogy nemzetközi megoldások szülessenek a nemzetközi válságra; hatékonyan együtt kell működni a bankrendszerek stabilizálása és a rendszer működése szempontjából fontos intézetek bukásának elkerülése érdekében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok