
Nagyobb köbcenti, nagyobb biztosítás. Csak a legerősebb autók esetében drágult a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás
Fotó: Barabás Ákos
Csökkent a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb/RCA) referenciaára a magánszemélyek esetében, a cégeknél pedig nem változott. A referenciaár ugyanakkor nem jelent semmilyen kötelezettséget a biztosítótársaságoknak, egyszerű statisztika, viszont jelzi, hogy a piac képes szabályozni magát, nincs szükség beavatkozásokra.
2019. október 17., 08:172019. október 17., 08:17
Átlagosan hét százalékkal csökkent a magánszemélyek által vásárolt kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb/RCA) referenciaára, miközben a cégek esetében az átlag díjszabás nem változott – derül ki a Pénzügyi Felügyelet (ASF) által a napokban nyilvánosságra hozott, és a következő félévben érvényes útmutatóból.
A szakhatóság közlése szerint amúgy
Például a 31–40 év közötti gépjármű tulajdonos az 1201 és 1400 köbcenti közötti hengerűrtartalmú autóra egy évre vásárolt kötelező biztosítása átlag 685 lej, miközben a korábbi referenciaár 698 lej volt. A felügyelet szerint a magánszemélyek több mint 50 százaléka a bonus-malus besorolási rendszerben a B8-as, tehát a legkisebb kockázatot jelentő kategóriában van, ami azt jelenti, hogy ennek az árnak a felét kell kifizetnie.
A jogi személyek esetében a személygépkocsik, az áru-vagy személyszállító autók esetében is a díjszabás általában változatlan maradt, egyetlen kivétel van: a 16 tonnásnál nagyobb teherautók esetében 1 százalékkal nőtt az átlag referenciaár. A cégnél az 1401-1600 köbcentis kisautó referenciára 1056 lej, míg a korábbi referenciaár 1058 lej volt. A 16 tonnásnál nagyobb tehergépkocsik esetében a referenciaár most 8024 lej, a korábbi viszont 7908 lej volt. A felügyelet közleményében pontosít, hogy a referenciaárakat egy független cég számolta ki, több paramétert figyelembe véve, ugyanakkor ez az árszint nem jelent semmilyen kötelezettséget, csupán tájékoztató jellegű a biztosítótársaságoknak és a biztosítottaknak is.
A közzétett referenciaár azt támasztja alá, hogy nincs értelme aggódni, ha hagyják, a piac megfelelően szabályozza önmagát, és nem szaladnak el az árak – értékelt a Krónika megkeresésére Biró Albin biztosítási szakértő. Rámutatott,
az elmúlt években nem volt árszabályozás, sem jelentéstevési kötelezettség, és mégsem emelkedtek a díjszabások, hanem azonos szinten maradtak, vagy csökkentek.
Biró Albin egyúttal hangsúlyozta, a felügyelet által közzétett referenciaár csupán statisztika, a biztosítótársaságoknak nem kell ehhez viszonyulniuk, a díjszabásokkal mehetnek korlátlanul alá vagy fölé is. A szakértő emlékeztetett, hogy négy évvel ezelőtt egy félévig voltak érvényben a szabályozott árak, és akkor a korlátozás azt eredményezte, hogy a teherautóknál ugyan olcsóbb lett a kötelező gépjárműbiztosítás, de a magánszemélyeknél minden kategória esetében emelkedett, mert minden társaság a felső határon kínálta a kötvényeket.
– részletezte Biró Albin. Arra is kitért, hogy korábban a felügyelet attól tartott, hogy a biztosítótársaságok a konkurencia miatt túlságosan visszaveszik az árakat, és emiatt nem lesz pénzük a károk kifizetésére.
hiszen a magáncégek árpolitikájába nem lehet beleszólni, sem felfele, sem lefele nem szabad kényszeríteni a díjszabást. „A felügyelet feladata, hogy azok érdekeit képviselje, akik kárt szenvednek, hogy legyen pénz a károk megtérítésére, nem azokét, akik megvásárolják a biztosítást” – szögezte le Biró Albin.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, egy héttel ezelőtt a Közúti Fuvarozók Országos Szövetsége (UNTRR) közleményben jelentette be, hogy ellenzi a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó törvény módosítását. Ugyan a módosítást európai uniós irányelv írja elő, a fuvarozók azzal érveltek, hogy a jogszabály módosítása súlyos aránytalanságokat okoz, és ennek következményeként mind a 8,2 millió Romániában beíratott gépkocsi kötelező biztosítása jelentősen megdrágul, függetlenül attól, hogy a tulajdonos magánszemély vagy cég.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
szóljon hozzá!