2009. szeptember 16., 09:102009. szeptember 16., 09:10
A háromszéki vállalkozói réteg a kormány válságkezelő csomagjában megígért infrastrukturális beruházásokra vár – jelentette ki Herman Rosner. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a magánberuházásokat idén az esetlegesség és a fokozott óvatosság jellemzi. A magánvállalkozók többsége a harmadik negyedévre zárta le az átszervezési folyamatot, hogy a lehető legalacsonyabbra csökkentse cége működési költségeit. A korábban külföldre is termelő háromszéki vállalkozók reménykedve követik az Európai Unió egyes tagországainak gazdasági növekedését, még akkor is, ha ezek a növekedések nem haladják meg az 1 százalékot, fogalmazott Rosner.
A szakember arról is beszámolt, hogy a kereskedelmi és iparkamara összesítette Kovászna megye eddigi gazdasági mutatóit és meglepő eredményekre jutott. A megye teljes exportja májusban egy százalékkal bővült az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva. Rosner szerint ez rendkívül pozitív megvalósítás, hiszen az év első négy hónapjában folyamatos volt a visszaesés. Az import azonban májusban is látványosan csökkent, 28 százalékkal kevesebb árut hoztak külföldről Kovászna megyébe, mint 2008 májusában. A közgazdász szerint ez a mutató a megye gazdaságának hanyatlását és a vásárlóerő csökkenését jelzi.
A munkanélküliség is drámaian megnőtt, ez év júliusában Kovászna megyében 9,1 százalékos volt, míg tavaly júliusban 6,5 százalékos, tehát aggasztóan nagy, 40 százalékos a növekedés. Ez év júliusában Háromszéken 8658 munkanélküli szerepelt a nyilvántartásokban. Pozitív fejlemény azonban, hogy nőtt a Háromszékre látogató és a térségben megszálló turisták száma, idén júliusban 30 százalékkal többen, összesen 9500-an látogattak el Kovászna megyébe, míg tavaly júliusban mindössze 6800-an.
Miközben a szállodák esetében csak 15 százalékos volt a növekedés, a panziók népszerűsége ugrásszerűen emelkedett, a városi panziókban 60, a vidékiekben 54 százalékos volt a turisták számának növekedése. A szálláshelyek kihasználtsága azonban a gazdasági válság hatását tükrözi, hiszen júliusban mindöszsze 55 százalékos volt a foglaltság, 10 százalékkal alacsonyabb, mint az előző évben. A válság ellenére ugyanakkor a lakóházak építésére kiadott engedélyek száma 18 százalékkal nőtt, idén júliusban 40 építkezési engedélyt váltottak ki, tájékoztatott Rosner.
Herman Rosner kifejtette, a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság hatásai jól kimutathatóak a háromszéki vállalkozói szférában. Az idei év első nyolc hónapjában összesen 921 háromszéki cég függesztette fel a tevékenységét, ami 923 százalékos növekedést jelent az elmúlt év hasonló időszakához képest. Kovászna megyében 357 vállalkozást töröltek a cégnyilvántartásból a tulajdonos kérésére, ez 208 százalékos növekedést jelent, 178 céget oszlattak fel, ami 947 százalékkal több a tavalyhoz képest.
A nyilvántartásból való törlés és feloszlatás tekintetében Kovászna megye mutatói szinte kétszer magasabbak, mint az országos átlag, a tevékenység felfüggesztése tekintetében pedig a megye az országos átlag alatt van, hiszen az országban 1181 százalékos a tavalyhoz képest a felfüggesztett cégek számának növekedése. Augusztus végén Kovászna megyében több mint 9 ezer aktív kereskedőt tartottak nyilván, 60 százalékuk jogi személy, a visszamaradó hányad egyéni vállalkozó.
Rosner elemzése szerint míg az év első nyolc hónapjában felére csökkent az újonnan bejegyzett cégek száma, mindöszsze 211 kft. alakult, egyéni vállalkozói engedélyt 53 százalékkal többen váltottak ki. Rosner ezúttal is megismételte többször hangoztatott véleményét, miszerint az átalányadó bevezetése volt a fő kerékkötője a térség gazdaságának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok