Fotó: Agerpres
2011. május 19., 08:072011. május 19., 08:07
Úgy vélte, az Unió ebből a szempontból jelenleg jobb helyzetben van, mint öt hónappal ezelőtt, az elnökség végére pedig várhatóan a szükséges szabályozási keret is rendelkezésre fog állni. Megerősítette: ez utóbbi érdekében az elnökség mindent megtesz, hogy június végéig megállapodásra jusson az Európai Parlamenttel a még nyitott aktuális kérdésekben, mindenekelőtt a gazdasági koordinációt fokozó, az euró stabilitását növelő hat jogszabály témájában. Orbán Viktor hangoztatta, hogy az Unió – egyebek között a nemzetközi gazdasági válság hatásai miatt – továbbra is súlyos kihívásokkal néz szembe. Ezekre a legjobb választ megítélése szerint a gazdasági koordináció fokozása jelenti.
A témáról folytatott vitában a kormányfő egyetértett azzal, hogy sok országban az volt az első reakció, hogy minél hatékonyabban, akár korlátok állításával is meg kell védeni a nemzetgazdaságot, de úgy ítélte meg, ma már a protekcionizmus veszélye kisebb, mint a válság kezdetét követő időszakban volt. „Fél évvel később ezekben az országokban is belátták, hogy a leghatékonyabb út a közös uniós válasz” – mutatott rá.
A magyar miniszterelnök hallgatósága előtt hangoztatta azt is, hogy az EU-nak gyors eredményeket kell elérnie a foglalkoztatásban. A jelenlegi 65 százalékos arány nem tartható, ezt a lehető leggyorsabban legalább 75 százalékra kell emelni, ha az EU versenyképes kíván maradni. Ehhez megfelelő politikai irányításra van szükség – szögezte le. Orbán Viktor a találkozó után elmondta: örül annak, hogy Magyarország újabb olyan európai fórumnak lehetett a fővendége, amely „méltányolta, elismerte, talán még túl is dicsérte” az ország teljesítményét az elnökség tekintetében. „Az elmúlt fél év kritikus időszak volt az EU számára, sok múlott azon, hogy az elnöklő ország milyen vezetést tud adni az Uniónak” – mutatott rá. Hozzátette: ez a konferencia is azt bizonyítja, hogy az elnökség megoldotta a legtöbb feladatot. Leszögezte Orbán Viktor azt is: egy ország nem lehet sikeres a gazdasági kormányzás ügyében Brüsszelben, miközben kudarcot vall otthon. Fontos ezért, hogy az elmúlt hónapokban a magyar gazdaság egyre javuló eredményeket mutat.
| Az európai gazdaság sajnos kétsebességű: egyes államok erőteljes és gyors kilábalást mutatnak, míg mások a gazdaság visszaesésétől vagy a lassú növekedéstől szenvednek – mondta Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa tegnap a brüsszeli konferencián. A rosszabbul teljesítő gazdaságokban a növekedés hiánya elsősorban az adósságválság megoldásának nehézségeivel függ össze. Az Európai Unió által biztosított mentőcsomagokkal ugyanakkor sikerült elkerülni ezekben az országokban az államcsődöt, illetve meg tudták akadályozni az EU többi tagállamát is sújtó tovagyűrűző hatásokat – tette hozzá. A görög államháztartás nehézségeiről szólva kijelentette: a görög kiigazításokat tartalmazó csomag még mindig felülvizsgálat alatt áll. Megismételte a több, európai politikus által hangoztatott álláspontot, amely szerint a déli államnak fel kell gyorsítania reformprogramjának végrehajtását. „Világos, hogy Görögországnak nagyon meg kell erősítenie reformlépéseit és a privatizációs programot, mielőtt bármilyen újabb lépés történne” – mondta a pénzügyi biztos. „Konkrét döntéseket várok a görög kormány részéről az elkövetkező napokban” – tette hozzá. A konferencián felszólalt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a mentőcsomagban részesülő államoknak szembe kell nézniük a valósággal: népszerűtlen gazdasági reformokat kell végrehajtaniuk, mivel az adósság átstrukturálása nem merül fel lehetőségként. Az adósság átstrukturálása sohasem léphetne a fájdalmas reformok helyébe, az ilyen programokban részt vevő államok számára a kiigazítás „szükséges fájdalom” – érvelt a bizottság elnöke. Leszögezte: „a tagállamoknak nyújtott segítség szigorú feltételeket tartalmazó program végrehajtásához van kötve”. Barroso a konferencián arról tájékoztatott, hogy az európai gazdasági kormányzást érintő reformcsomagot júniusban fogadhatják el a tagállamok, illetve az Európai Parlament. Hangsúlyozta, hogy fontos volna rendesen alkalmazni ezeket az új szabályokat. „Most a nehezebb úton tanultuk meg, hogy egyes államok túlzott deficitje az euróövezetet és az egész Európai Uniót is károsíthatja” – fogalmazott a bizottság elnöke. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!