
Fotó: Agerpres
2011. május 19., 08:072011. május 19., 08:07
Úgy vélte, az Unió ebből a szempontból jelenleg jobb helyzetben van, mint öt hónappal ezelőtt, az elnökség végére pedig várhatóan a szükséges szabályozási keret is rendelkezésre fog állni. Megerősítette: ez utóbbi érdekében az elnökség mindent megtesz, hogy június végéig megállapodásra jusson az Európai Parlamenttel a még nyitott aktuális kérdésekben, mindenekelőtt a gazdasági koordinációt fokozó, az euró stabilitását növelő hat jogszabály témájában. Orbán Viktor hangoztatta, hogy az Unió – egyebek között a nemzetközi gazdasági válság hatásai miatt – továbbra is súlyos kihívásokkal néz szembe. Ezekre a legjobb választ megítélése szerint a gazdasági koordináció fokozása jelenti.
A témáról folytatott vitában a kormányfő egyetértett azzal, hogy sok országban az volt az első reakció, hogy minél hatékonyabban, akár korlátok állításával is meg kell védeni a nemzetgazdaságot, de úgy ítélte meg, ma már a protekcionizmus veszélye kisebb, mint a válság kezdetét követő időszakban volt. „Fél évvel később ezekben az országokban is belátták, hogy a leghatékonyabb út a közös uniós válasz” – mutatott rá.
A magyar miniszterelnök hallgatósága előtt hangoztatta azt is, hogy az EU-nak gyors eredményeket kell elérnie a foglalkoztatásban. A jelenlegi 65 százalékos arány nem tartható, ezt a lehető leggyorsabban legalább 75 százalékra kell emelni, ha az EU versenyképes kíván maradni. Ehhez megfelelő politikai irányításra van szükség – szögezte le. Orbán Viktor a találkozó után elmondta: örül annak, hogy Magyarország újabb olyan európai fórumnak lehetett a fővendége, amely „méltányolta, elismerte, talán még túl is dicsérte” az ország teljesítményét az elnökség tekintetében. „Az elmúlt fél év kritikus időszak volt az EU számára, sok múlott azon, hogy az elnöklő ország milyen vezetést tud adni az Uniónak” – mutatott rá. Hozzátette: ez a konferencia is azt bizonyítja, hogy az elnökség megoldotta a legtöbb feladatot. Leszögezte Orbán Viktor azt is: egy ország nem lehet sikeres a gazdasági kormányzás ügyében Brüsszelben, miközben kudarcot vall otthon. Fontos ezért, hogy az elmúlt hónapokban a magyar gazdaság egyre javuló eredményeket mutat.
| Az európai gazdaság sajnos kétsebességű: egyes államok erőteljes és gyors kilábalást mutatnak, míg mások a gazdaság visszaesésétől vagy a lassú növekedéstől szenvednek – mondta Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa tegnap a brüsszeli konferencián. A rosszabbul teljesítő gazdaságokban a növekedés hiánya elsősorban az adósságválság megoldásának nehézségeivel függ össze. Az Európai Unió által biztosított mentőcsomagokkal ugyanakkor sikerült elkerülni ezekben az országokban az államcsődöt, illetve meg tudták akadályozni az EU többi tagállamát is sújtó tovagyűrűző hatásokat – tette hozzá. A görög államháztartás nehézségeiről szólva kijelentette: a görög kiigazításokat tartalmazó csomag még mindig felülvizsgálat alatt áll. Megismételte a több, európai politikus által hangoztatott álláspontot, amely szerint a déli államnak fel kell gyorsítania reformprogramjának végrehajtását. „Világos, hogy Görögországnak nagyon meg kell erősítenie reformlépéseit és a privatizációs programot, mielőtt bármilyen újabb lépés történne” – mondta a pénzügyi biztos. „Konkrét döntéseket várok a görög kormány részéről az elkövetkező napokban” – tette hozzá. A konferencián felszólalt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a mentőcsomagban részesülő államoknak szembe kell nézniük a valósággal: népszerűtlen gazdasági reformokat kell végrehajtaniuk, mivel az adósság átstrukturálása nem merül fel lehetőségként. Az adósság átstrukturálása sohasem léphetne a fájdalmas reformok helyébe, az ilyen programokban részt vevő államok számára a kiigazítás „szükséges fájdalom” – érvelt a bizottság elnöke. Leszögezte: „a tagállamoknak nyújtott segítség szigorú feltételeket tartalmazó program végrehajtásához van kötve”. Barroso a konferencián arról tájékoztatott, hogy az európai gazdasági kormányzást érintő reformcsomagot júniusban fogadhatják el a tagállamok, illetve az Európai Parlament. Hangsúlyozta, hogy fontos volna rendesen alkalmazni ezeket az új szabályokat. „Most a nehezebb úton tanultuk meg, hogy egyes államok túlzott deficitje az euróövezetet és az egész Európai Uniót is károsíthatja” – fogalmazott a bizottság elnöke. |
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!