
Pozitív költségvetés-kiigazításra készül a kormány, a döntést valószínűleg a pénteki rendkívüli kormányülésen hozzák majd meg – jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Victor Ponta miniszterelnök.
Mint hangsúlyozta, a büdzsé bevételei 1,07 milliárd lejjel nőnek, a kiadások 1,34 milliárd lejjel, a költségvetési hiánycélt pedig a nemzetközi hitelezőkkel megállapított szinten, a bruttó hazai termék (GDP) 2,2 százalékán kívánják tartani.
A kabinet kedden bejelentett tervei szerint az egészségügyi, a védelmi, a gazdasági, az oktatási, a közlekedési, a munkaügyi, a művelődési és a belügyi tárca, valamint az Állandó Választási Hatóság kap több pénzt a költségvetés-kiegészítés nyomán, míg többek között a pénzügy- és a környezetvédelmi minisztériumoktól forrásokat vonnak el.
Így az egészségügy 489 millió lejt kap, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 166 milliót, a védelmi tárca 400 milliót, a gazdasági 300 milliót, az oktatási 150 milliót, a közlekedési 356 milliót, a belügy és az Állandó Választási Hatóság 192 milliót, a munkaügy 42 milliót, a művelődési tárca pedig 10 millió lejt kap. További 600 millió lejt a helyi önkormányzatok adósságainak rendezésére csoportosítanak át.
A pénzügyminisztériumtól 750 millió lejt vonnak el az általános tételekből, a környezetvédelmi tárcától pedig 25 milliót. Liviu Voinea költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter közölte, ezek „a legfontosabb” intézmények, amelyektől forrásokat vonnak el, az államfői hivatal költségvetéséhez azonban „nem nyúlnak.”
Victor Ponta kedden hangsúlyozta, igen kedvező pillanatban hajtják végre a költségvetés kiigazítását, mivel miközben júniusi büdzsébevételek már hozták a betervezett pénzösszeg 99,7 százalékát, júliusban már 28-án megvolt a 100 százalék, ami – tette hozzá a kormányfő – azt jelenti, hogy akár plusz bevételek is lehetnek.
„Csak annyit szeretnék, hogy ez a trend folytatódjon. Úgy hiszem, hogy a jogszabályok – elsősorban az új csődvédelmi törvény –, illetve a korrupcióellenes ügyosztály, a szervezettbűnözés-ellenes szerv, az ügyészségek akciói is végre a várt hatásfokon működnek” – fogalmazott Ponta. A második költségvetés-kiigazítást várhatóan szeptember végén hajtják végre.
Elmaradt uniós pénzek
Az első félévre előirányzott európai uniós forrásokból finanszírozott projektekre szánt költségvetési tételek csupán kevesebb, mint felét sikerült elkölteni, s nem sikerült lehívni a beütemezett forrásokat sem – jelentette be kedden Liviu Voinea, a költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter. „Igaz, hogy nem jött be a tervezett összeg, hiszen nem valósultak meg maradéktalanul a beütemezett kiadások sem. A költségvetés-kiigazításban azonban nem módosítottuk az európai uniós alapokról szóló fejezetet, hogy lehetőséget teremtsünk valamennyi hitelutalványozónak a tervezett összeg lehívására, feltételezve, hogy továbbra is megvannak a körülmények, feltételek a tervezett szint tartására. Létezik szezonalitás mind a munkálatok, mind az infrastrukturális kiadások terén”– válaszolta Voinea arra a kérdésre, hogy honnan származik a bevételek és kiadások közötti eltérés.
Mint részletezte, közel 9 milliárd lejes bevételt terveztek. Ennek valamivel kevesebb, mint fele valósult meg az első félévben. Az év során 26 milliárd lejes kiadással számoltak, június végéig ebből 14 milliárd lej volt betervezve, azonban ennek is csak valamennyivel kevesebb, mint felét sikerült teljesíteni. „Más forrásokból nőttek a bevételek. Például a clawback adóból 350 millió lejjel több folyt be, mint amennyivel terveztünk. A zöldbizonylatok értékesítése is 700 millió lejt hozott, végrehajtáskor mintegy 200 millió lejt lehet elkölteni, itt jönnek be a megtakarítások” – fejtette ki ugyanakkor Liviu Voinea.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!