
A legkelendőbb elektromos autónak a Renault bizonyult
Fotó: Pinti Attila
Úgy tűnik, nem kell aggódniuk azoknak, akik idén szeretnék újra váltani régi autójukat, és ehhez állami támogatást remélnek, mint ahogy azoknak sem, akik hibrid vagy elektromos autó vásárlásához szeretnének kormányzati segítséget. Ludovic Orban kormányfő ígéri, idén is folytatódnak a roncsprogramok. Szakértők szerint amúgy a programnak köszönhetően bővült 50 százalékkal a „zöld” autó értékesítése.
2020. január 08., 10:312020. január 08., 10:31
2020. január 08., 11:112020. január 08., 11:11
Az idén is finanszírozni fogja a kormány a Roncsautó- és Roncsautó Plusz programot, amelyek valószínűleg márciusban rajtolnak el újra – jelentette be Ludovic Orban kormányfő. „Világos, hogy szükség van erre az impulzusra, főleg a romániai gyártók számára. A gépjárműipar jelentős százalékkal járul hozzá a bruttó hazai termékhez (GDP). Ugyanakkor nagyban hozzájárul Románia exportjához is, tehát szükség van erre az ösztönzésre a belföldi termelés növelése érdekében” – fogalmazta meg a miniszterelnök a Digi 24 hírtelevíziónak adott interjúban.
A számok különben valóban azt mutatják, hogy nagy sikere van a programoknak, szakértők szerint pedig az állami támogatás nélkül korántsem találna gazdára annyi környezetkímélő autó. Mint ismeretes, a Roncsautó Plusz program az elektromos és hibridautók vásárlását finanszírozza. A programhoz való hozzáférés nem függ attól, hogy a vásárló leadott-e egy használt autót, de a klasszikus roncsprogram keretében kínált kiselejtezési díj összevonható a Roncsautó Plusz kiterjesztés által biztosított ökoértékjeggyel.
A tavaly például úgy működött, hogy ha a kérelmező törölt a forgalomból egy nyolc évnél régebbi járművet, és úgy döntött, hogy új elektromos autót vásárol, egy 6500 lejes selejtezési díjra és a 45 000 lejes ökoértékjegyre volt jogosult. Ugyanez érvényes plug-in hibrid jármű megvásárlása esetén, amikor a vásárló mind a 6 500 lej kiselejtezési díjat, mind pedig a 20 000 lej értékű ökoértékjegyet megkapta.
A Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) legfrissebb adatai pedig azt mutatják, hogy
Az összes eladott új gépjármű számához viszonyítva a környezetkímélő járművek aránya 3,8 százalék, míg a tavalyi első 11 hónapban 2,8 százalékra volt tehető.
A hivatalos statisztikák szerint a január és november közötti időszakban értékesített környezetkímélő autók közül 4260 – azaz 34,4 százalékkal több, mint a tavalyi első tizenegy hónapban – hibrid meghajtású volt, 1402 tisztán elektromos autó (+150,4 százalékos növekedés tavalyhoz képest), 353 pedig plug-in típusú autó (+22,6 százalék).
A legkelendőbb elektromos autónak a Renault bizonyult, amelyből 378-at adtak el januártól novemberig, ezt a Nissan követi 375 darabbal, majd BMW (214), a Volkswagen (203), a Smart (161), a Jaguar (34), az Audi (18) és a Mercedes-Benz (3) következik a sorban. A hibridautók piacát továbbra is a Toyota vezeti 3624 eladott járművel, a második helyen a Lexus áll 226 darabbal, majd a Suzuki (109), a Ford (88), a Honda (79), a Kia (67), a Hyundai (64) és a Land Rover (3) jön. A plug-in típusú járművek közül a Mitsubishi volt a legkelendőbb 133 eladott darabbal, amelyet a Volvo (74 darab), a BMW (50), a Land Rover (38), a Porsche (35), a Mercedes-Benz (10), a Toyota (9) és a Mini (4) követ.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!