
A legkelendőbb elektromos autónak a Renault bizonyult
Fotó: Pinti Attila
Úgy tűnik, nem kell aggódniuk azoknak, akik idén szeretnék újra váltani régi autójukat, és ehhez állami támogatást remélnek, mint ahogy azoknak sem, akik hibrid vagy elektromos autó vásárlásához szeretnének kormányzati segítséget. Ludovic Orban kormányfő ígéri, idén is folytatódnak a roncsprogramok. Szakértők szerint amúgy a programnak köszönhetően bővült 50 százalékkal a „zöld” autó értékesítése.
2020. január 08., 10:312020. január 08., 10:31
2020. január 08., 11:112020. január 08., 11:11
Az idén is finanszírozni fogja a kormány a Roncsautó- és Roncsautó Plusz programot, amelyek valószínűleg márciusban rajtolnak el újra – jelentette be Ludovic Orban kormányfő. „Világos, hogy szükség van erre az impulzusra, főleg a romániai gyártók számára. A gépjárműipar jelentős százalékkal járul hozzá a bruttó hazai termékhez (GDP). Ugyanakkor nagyban hozzájárul Románia exportjához is, tehát szükség van erre az ösztönzésre a belföldi termelés növelése érdekében” – fogalmazta meg a miniszterelnök a Digi 24 hírtelevíziónak adott interjúban.
A számok különben valóban azt mutatják, hogy nagy sikere van a programoknak, szakértők szerint pedig az állami támogatás nélkül korántsem találna gazdára annyi környezetkímélő autó. Mint ismeretes, a Roncsautó Plusz program az elektromos és hibridautók vásárlását finanszírozza. A programhoz való hozzáférés nem függ attól, hogy a vásárló leadott-e egy használt autót, de a klasszikus roncsprogram keretében kínált kiselejtezési díj összevonható a Roncsautó Plusz kiterjesztés által biztosított ökoértékjeggyel.
A tavaly például úgy működött, hogy ha a kérelmező törölt a forgalomból egy nyolc évnél régebbi járművet, és úgy döntött, hogy új elektromos autót vásárol, egy 6500 lejes selejtezési díjra és a 45 000 lejes ökoértékjegyre volt jogosult. Ugyanez érvényes plug-in hibrid jármű megvásárlása esetén, amikor a vásárló mind a 6 500 lej kiselejtezési díjat, mind pedig a 20 000 lej értékű ökoértékjegyet megkapta.
A Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) legfrissebb adatai pedig azt mutatják, hogy
Az összes eladott új gépjármű számához viszonyítva a környezetkímélő járművek aránya 3,8 százalék, míg a tavalyi első 11 hónapban 2,8 százalékra volt tehető.
A hivatalos statisztikák szerint a január és november közötti időszakban értékesített környezetkímélő autók közül 4260 – azaz 34,4 százalékkal több, mint a tavalyi első tizenegy hónapban – hibrid meghajtású volt, 1402 tisztán elektromos autó (+150,4 százalékos növekedés tavalyhoz képest), 353 pedig plug-in típusú autó (+22,6 százalék).
A legkelendőbb elektromos autónak a Renault bizonyult, amelyből 378-at adtak el januártól novemberig, ezt a Nissan követi 375 darabbal, majd BMW (214), a Volkswagen (203), a Smart (161), a Jaguar (34), az Audi (18) és a Mercedes-Benz (3) következik a sorban. A hibridautók piacát továbbra is a Toyota vezeti 3624 eladott járművel, a második helyen a Lexus áll 226 darabbal, majd a Suzuki (109), a Ford (88), a Honda (79), a Kia (67), a Hyundai (64) és a Land Rover (3) jön. A plug-in típusú járművek közül a Mitsubishi volt a legkelendőbb 133 eladott darabbal, amelyet a Volvo (74 darab), a BMW (50), a Land Rover (38), a Porsche (35), a Mercedes-Benz (10), a Toyota (9) és a Mini (4) követ.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
szóljon hozzá!