
Nem sikerült meggyőznie Traian Băsescu államfőt Victor Ponta miniszterelnöknek arról, hogy megvannak a források a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás 5 százalékos csökkentésével kieső költségvetési bevételek pótolására – az államelnök szerda esti sajtótájékoztatóján bejelentette, visszaküldi módosításra a parlament elé a jogszabályt.
2014. július 23., 20:202014. július 23., 20:20
Újfent leszögezte, ő támogatja a fiskalitás csökkentését, azonban fenntartásai vannak az intézkedés fenntarthatóságával szemben. Mint ismeretes, az államfő első perctől szkeptikusan nyilatkozott a kormány elképzeléseiről, váltig hangoztatva, hogy szerinte a Ponta-kabinetnek nincsenek konkrét tervei a hiány fedezésére.
Băsescunak július 24-éig kellett döntenie, hogy kihirdeti-e a törvényt, vagy sem. A kormánypárti politikusok viszont már jelezték, hogy változatlan formában fogják újra elfogadni, majd Băsescuhoz visszaküldeni a jogszabályt. Ekkor az államfőnek már csak egy lehetősége marad, az alkotmánybíróságtól kérhet jogorvoslatot.
Ponta érvei
Victor Ponta kormányfő több potenciális forrást is megjelölt kedd délután az üzleti szféra képviselőivel folytatott tárgyaláson, amelyből pótolni lehetne a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás 5 százalékpontos csökkentése miatt kieső költségvetési bevételeket. Mint hangsúlyozta, 12 érv szól az intézkedés mellett.
A miniszterelnök érvelése szerint ugyanis a tb-járulék lefaragása új munkahelyeket teremtene, így több hozzájárulás folyna be az államkasszába, szerinte nőnének az áfabevételek is a potenciális új beruházásoknak köszönhetően, be lehetne ugyanakkor hajtani a fizetésképtelenségi eljárás alatt álló cégek adósságait, továbbá csökkenne Ponta szerint a tb-csalás is.
A miniszterelnök által az üzletembereknek bemutatott dokumentum szerint a tb-csökkentés éves szinten 4,8 milliárd lejes bevételkieséssel jár. Az új munkahelyek révén a járulékbevételek évi 1,3 milliárd lejt hozhatnak, a pluszáfabevételek 1,25 milliárd lejt, a csőd szélén álló cégektől további 4 milliárd lejt lehetne beszedni már abban az esetben is, ha az adósságok 10 százalékát sikerülne behajtani, a tb-csalás 10 százalékos visszaszorítása pedig még legalább 1,9 milliárd lejt hozna az államkasszába.
Ugyanakkor azzal is számolnak, hogy 2015-ben nagyobb ütemben bővül majd a gazdaság is. Victor Ponta elmondása szerint azzal számolnak, hogy a tb-járulék csökkentése 70 ezer új munkahelyet fog teremteni, 77 ezer állás fog „kifehéredni” azáltal, hogy hivatalosítják a jelenlegi illegális munkaviszonyt. Mindezt figyelembe véve, a miniszterelnök szerint fenntartható az intézkedés.
A vállalkozók hosszú távon terveznének
Az üzletemberekből álló Románia Fejlődéséért Koalíció tagjai eközben a keddi találkozón ismételten leszögezték, hogy támogatják a tb-csökkentést, azonban az intézkedésnek hosszú távon fenntarthatónak kell lennie. Mint rámutattak, az adóbehajtás és a költségvetési kiutalások hatékonyságának növelése megoldás lehet ebben a kérdésben.
Hangsúlyozták, a munkáltatók által fizetett tb csökkentése nagyon jó intézkedés az üzleti szféra számára, mivel Romániában a munkaerővel járó adók magasabbak az európai uniós átlagnál, mint ahogy a szomszédos államokban alkalmazott adószintnél is. Ismételten leszögezték továbbá, hogy ha a kormány bevezeti az intézkedést, akkor viszont hosszú távon meg is kell tartania. A találkozón ugyanakkor újfent elhangzott az is, hogy az üzleti szféra képviselői szeretnék, ha a kormány az őket érintő intézkedések meghozatala előtt velük is konzultálna.
Amint arról beszámoltunk, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is egyetért a magas adóterhek csökkentésére vonatkozó, a munkahelyteremtés serkentését célzó elképzelésekkel, de – mint a múlt héten Gerry Rice, a washingtoni székhelyű pénzintézet kommunikációs igazgatója is hangsúlyozta – meg kell győződnie arról, miként próbálja a kormány pótolni a kieső költségvetési forrásokat.
Mint ismeretes, az IMF képviselői éppen a kormánynak a tb csökkentésére irányuló terve miatt hagyták el szándéknyilatkozat nélkül az országot. A kormány ennek ellenére júniusban elfogadta a törvénytervezetet, amelyre azóta a parlament mindkét háza is rábólintott.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
szóljon hozzá!