
Nem sikerült meggyőznie Traian Băsescu államfőt Victor Ponta miniszterelnöknek arról, hogy megvannak a források a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás 5 százalékos csökkentésével kieső költségvetési bevételek pótolására – az államelnök szerda esti sajtótájékoztatóján bejelentette, visszaküldi módosításra a parlament elé a jogszabályt.
2014. július 23., 20:202014. július 23., 20:20
Újfent leszögezte, ő támogatja a fiskalitás csökkentését, azonban fenntartásai vannak az intézkedés fenntarthatóságával szemben. Mint ismeretes, az államfő első perctől szkeptikusan nyilatkozott a kormány elképzeléseiről, váltig hangoztatva, hogy szerinte a Ponta-kabinetnek nincsenek konkrét tervei a hiány fedezésére.
Băsescunak július 24-éig kellett döntenie, hogy kihirdeti-e a törvényt, vagy sem. A kormánypárti politikusok viszont már jelezték, hogy változatlan formában fogják újra elfogadni, majd Băsescuhoz visszaküldeni a jogszabályt. Ekkor az államfőnek már csak egy lehetősége marad, az alkotmánybíróságtól kérhet jogorvoslatot.
Ponta érvei
Victor Ponta kormányfő több potenciális forrást is megjelölt kedd délután az üzleti szféra képviselőivel folytatott tárgyaláson, amelyből pótolni lehetne a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás 5 százalékpontos csökkentése miatt kieső költségvetési bevételeket. Mint hangsúlyozta, 12 érv szól az intézkedés mellett.
A miniszterelnök érvelése szerint ugyanis a tb-járulék lefaragása új munkahelyeket teremtene, így több hozzájárulás folyna be az államkasszába, szerinte nőnének az áfabevételek is a potenciális új beruházásoknak köszönhetően, be lehetne ugyanakkor hajtani a fizetésképtelenségi eljárás alatt álló cégek adósságait, továbbá csökkenne Ponta szerint a tb-csalás is.
A miniszterelnök által az üzletembereknek bemutatott dokumentum szerint a tb-csökkentés éves szinten 4,8 milliárd lejes bevételkieséssel jár. Az új munkahelyek révén a járulékbevételek évi 1,3 milliárd lejt hozhatnak, a pluszáfabevételek 1,25 milliárd lejt, a csőd szélén álló cégektől további 4 milliárd lejt lehetne beszedni már abban az esetben is, ha az adósságok 10 százalékát sikerülne behajtani, a tb-csalás 10 százalékos visszaszorítása pedig még legalább 1,9 milliárd lejt hozna az államkasszába.
Ugyanakkor azzal is számolnak, hogy 2015-ben nagyobb ütemben bővül majd a gazdaság is. Victor Ponta elmondása szerint azzal számolnak, hogy a tb-járulék csökkentése 70 ezer új munkahelyet fog teremteni, 77 ezer állás fog „kifehéredni” azáltal, hogy hivatalosítják a jelenlegi illegális munkaviszonyt. Mindezt figyelembe véve, a miniszterelnök szerint fenntartható az intézkedés.
A vállalkozók hosszú távon terveznének
Az üzletemberekből álló Románia Fejlődéséért Koalíció tagjai eközben a keddi találkozón ismételten leszögezték, hogy támogatják a tb-csökkentést, azonban az intézkedésnek hosszú távon fenntarthatónak kell lennie. Mint rámutattak, az adóbehajtás és a költségvetési kiutalások hatékonyságának növelése megoldás lehet ebben a kérdésben.
Hangsúlyozták, a munkáltatók által fizetett tb csökkentése nagyon jó intézkedés az üzleti szféra számára, mivel Romániában a munkaerővel járó adók magasabbak az európai uniós átlagnál, mint ahogy a szomszédos államokban alkalmazott adószintnél is. Ismételten leszögezték továbbá, hogy ha a kormány bevezeti az intézkedést, akkor viszont hosszú távon meg is kell tartania. A találkozón ugyanakkor újfent elhangzott az is, hogy az üzleti szféra képviselői szeretnék, ha a kormány az őket érintő intézkedések meghozatala előtt velük is konzultálna.
Amint arról beszámoltunk, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is egyetért a magas adóterhek csökkentésére vonatkozó, a munkahelyteremtés serkentését célzó elképzelésekkel, de – mint a múlt héten Gerry Rice, a washingtoni székhelyű pénzintézet kommunikációs igazgatója is hangsúlyozta – meg kell győződnie arról, miként próbálja a kormány pótolni a kieső költségvetési forrásokat.
Mint ismeretes, az IMF képviselői éppen a kormánynak a tb csökkentésére irányuló terve miatt hagyták el szándéknyilatkozat nélkül az országot. A kormány ennek ellenére júniusban elfogadta a törvénytervezetet, amelyre azóta a parlament mindkét háza is rábólintott.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
szóljon hozzá!