2013. január 11., 05:452013. január 11., 05:45
A kormányfő elmondta, azért adták meg euróban a sarokszámokat, mert az ország az elkövetkező években szeretne az eurózónához csatlakozni.
A kormányfő közölte: az állam idei tervezett bevételei 46 milliárd euróra rúgnak, míg a kiadások 49 milliárdra, vagyis a költségvetési hiány 3 milliárd eurós lesz, ami egy főre levetítve 150 euróval növeli az eladósodottság mértékét. A deficitet mind belső, mind külső forrásokból fedezik, a kormány szándékai szerint a piacokról.
A kormányfő elmondta: az ország adóssága összesen 51 milliárd euró, vagyis a GDP 37 százaléka, ami egy főre levetítve 2500 euró. Ez az arány ugyanakkor kedvezőnek számít az Európai Unióban. Az IMF-fel szembeni adósságból idén a kormánynak 1,2 milliárd eurót kell törleszteni. A közalkalmazotti bérekre 10,2, nyugdíjakra 11,1, befektetésekre pedig 7,8 milliárd eurót szán a kormány. A beruházások finanszírozására ugyanakkor európai uniós forrásokat is fel kívánnak használni.
Ponta elmondta, jelenleg több mint ötezer elkezdett projektet tartanak számon, így a beruházások esetében prioritáslistát kell felállítani. Az állami intézmények működésére az állam 7,6 milliárd eurót szán, szociális kiadásokra 4,4 milliárd eurót, a felvett hitelek kamataira 2,5 milliárd eurót, szubvenciókra pedig 1,1 milliárdot költ majd. Egyéb költségekre mintegy 2 milliárd eurót szánnak. A társadalombiztosításra 16,5, az egészségügyre 6,2 milliárdot tervez költeni a kabinet, közlekedési beruházásokra 4,9, oktatásra és kutatásra 4,4, mezőgazdaságra 3,8 milliárdot, rendvédelemre 2,7, a közigazgatásra 2 milliárdot, védelemre és környezetvédelemre 1-1 milliárd eurót.
Az ország gazdasági helyzete kapcsán egyébként Ponta megjegyezte, a 2008 és 2012 közötti megszorító intézkedések és hitelfelvételek szükségesek voltak, mivel az ország már nem jutott hitelhez a piacokról. Leszögezte, a kormány nem bocsátkozhat a lehetőségein túli költekezésbe, csökkentenie kell e költségvetési hiányt és a befektetések hatékonyságát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Látogatottsági adatok