
Miklós Zoltán (archív felvétel)
Fotó: Kocsis B. János
Az idei költségvetésben 33 milliárd lej pluszbevétellel számol a kormány a tavalyhoz képest – mutatott rá csütörtöki sajtótájékoztatóján Miklós Zoltán, a képviselőház pénzügyi és költségvetési bizottságának RMDSZ-es tagja.
2022. január 13., 19:162022. január 13., 19:16
2022. január 14., 11:482022. január 14., 11:48
A háromszéki politikus kifejtette, annak érdekében, hogy ez tartható legyen, teljesülniük kell azoknak a feltételeknek, melyekre mindezt alapozták. A költségvetés összeállításánál 4,6 százalékos gazdasági növekedéssel, 6,5 százalékos éves inflációval, 4,98 euró–lej-árfolyammal és 5,84 százalékos deficittel számolt a kormány. A költségvetéshiány 77 milliárd lejt jelent, ugyanakkor 88,4 milliárd lejes közberuházási csomag szerepel a büdzsében, ami GDP-arányosan 6,7 százalékot jelent, idézte fel a szakpolitikus, jelezve, a pluszbevétel forrásai a 4,6 százalékos gazdasági növekedés, az európai uniós alapok és a sokkal hatékonyabb adóbehajtás.
A közgazdász szerint nem irreális a 4,6 százalékos gazdasági növekedés, hiszen az elmúlt húsz évben – leszámítva a 2009–2010-es gazdasági válág és a 2020-as pandémia által meghatározott esztendőket – átlag 4 százalék körül volt a romániai gazdasági növekedés.
„Ugyanakkor a növekedés üteme lassult, elsősorban a magas infláció és a magas energiaárak miatt. A magas infláció miatt csökken a vásárlóerő, emiatt a fogyasztás. Az ipari termelés szintén visszaesett, mert az ellátási láncok továbbra is akadoznak” – sorolta Miklós Zoltán.
„Az energiaár-emelkedéstől valamilyen szinten március végéig védi az állam a fogyasztókat, ám áprilistól további intézkedésekre, például áfakulcscsökkentésre lesz szükség” – mondta a politikus, aki szerint az infláció 70 százalékát az energiaár-emelkedés idézte elő, ha áprilistól ismét elszabadulnak ezek az árak, tovább nő az infláció, tehát energiaár-kompenzálásokkal lehet mérsékelni a pénzromlást is.
„A helyreállítási alappal lemaradásokat lehet behozni, de reformokra is kötelez, digitalizálni kell a vám- és pénzügyi hivatalokat, ezáltal több fiskális jellegű jövedelmei lehetnek az országnak” – fogalmazott Miklós Zoltán.
„Jelenleg Románia a GDP-arányos fiskális jövedelmeinek alig 27-28 százalékát valósítja meg, miközben az európai uniós átlag 40 százalék. Ugyanakkor Románia képtelen behajtani az áfa bevételeinek egyharmadát, tehát 100 lej áfából 67 lejt tud behajtani és 33 lejt nem. Ha az áfa behajtása európai uniós átlagon történne ez GDP arányosan 2 százalékos pluszjövedelmet jelenthetne Romániának, ami durván 5 milliárd euró” – irányította rá a figyelmet Miklós Zoltán.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
szóljon hozzá!