
Fotó: Krónika
2008. szeptember 30., 00:002008. szeptember 30., 00:00
Az Android operációs rendszer gyárilag a G1-esre kerülő verziójának grafikus felülete egy számítógép asztalát idézi, amelyre különböző ikonokat, eszközöket és állományokat lehet tenni. A kezelőfelület érintős, és ezt is úgy tervezték, hogy pálca (stylus) helyett ujjal is vezérelni lehessen: az Androidon is működik az iPhone-ról ismert ujjal való lapozás és görgetés.
A legfontosabb különbség persze az, hogy a G1-es nem multitouch képernyőt kapott, vagyis egyszerre csak egy ujjal vezérelhető, nem pedig kettővel. A kezelésben éppen ezért fontos szerepet kapnak a képernyőn elhelyezett gombok, például a képkivágáshoz vagy nagyításhoz, ami kicsit visszalépésnek tűnik az Apple mobiljának kétujjas lehetőségeihez képest. A G1-esen fontos szerepet kap a hosszan nyomva tartott kattintás, ami a számítógépes egér jobb gombjához hasonló szereppel bír: erre jönnek elő az éppen elérhető extra funkciók.
A készülékben van gyorsulásmérő is, ami a telefon mozgatásának érzékelésére szolgál, a Google Maps panorámaképein például ennek segítségével lehet szétnézni a telefont a magasba emelve. A készülék kijelzője viszont nem fordul el magától, mint az iPhone-on, ehhez ki kell nyitni a billentyűzetet.
A telefon 3G-s, négynormás, beépített wifi- és Bluetooth csatlakozóval. Az akkumulátor üzemideje beszélgetéshez 6 óra, a készenléti idő 130 óra. A beépített fényképező 3,1 megapixeles. 1 gigabájt beépített memóriával rendelkezik, ami maximum 8 gigabájtig bővíthető microSD kártyával. A telefon képes a legfontosabb Office dokumentumformátumok és PDF-ek megnyitására. A G1-es fekete, fehér és barna színben lesz kapható.
A készüléket egyelőre kizárólag a T-Mobile forgalmazza, és nem kerül piacra belőle kártyafüggetlen változat. Az USA-ban 179 dollár (körülbelül 30 ezer forint) lesz a mobil ára előfizetéssel (25 vagy 35 dollár havonta). Európában elsőként az Egyesült Királyságban hozzák forgalomba a G1-est november elején, máshol csak 2009 első negyedévében.
Forrás: [origo]
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.