
Fotó: Nrk.no
Az eurózóna 19 tagországában kedden egyidejűleg vezették be a forgalomba a megújult külalakú, 50 euró névértékű bankjegyet. A megújult ötveneurós a közös európai fizetőeszköz második – úgynevezett Europé – sorozatának negyedik tagja, amelyet piacra dobnak.
2017. április 05., 12:322017. április 05., 12:32
A kontinens névadójáról, a görög mitológiai alakról elnevezett sorozat fokozatosan váltja le a 2002-ben forgalomba állított első euróbankjegy-családot. A cserefolyamat 2013 májusában a megújult öteurós bankjeggyel kezdődött, majd 2014 szeptemberében az új tíz-, illetve 2015 novemberében az új húszeuróssal folytatódott. A teljes egészében gyapotból készült, így a korábbinál nagyobb tépésszilárdságú, új ötveneurós bankjegy megőrizte elődje legtöbb formai jegyét.
Nagysága, színe, illetve a korokat és stílusokat idéző motívumvilága is hasonló, a változások többsége új és továbbfejlesztett biztonsági elem. Ezek közül a legszembetűnőbb a bankjegy jobb oldalán található ezüstszínű csíkon található ablakban Europé arcát ábrázoló hologram. Ugyanez az új bankjegy vízjelének motívuma is. Az ötveneurós az euróbankjegysor legnagyobb számban és értékben forgalomban lévő bankjegye. Az 50 eurósok az összes forgalomban lévő euróbankjegy 41 százalékát adják, értékben pedig a 45 százalékát.
Az új ötveneurósból eddig 5,4 milliárd darabot nyomtattak. Az új bankjegyek előállítási költsége címletenként változó, 6 és 30 eurócent közötti összeg darabonként. Az új bankjegy folyamatosan váltja majd fel a jelenleg forgalomban lévő régieket, közben pedig a régi sorozat még raktáron lévő készleteit is kibocsátják. Arról, hogy az első sorozat bankjegyei meddig számítanak törvényes fizetőeszköznek, még nem született döntés, elértéktelenedésüktől azonban nem kell tartani, mivel kivezetésük után is korlátlan ideig beválthatóak lesznek az eurózóna központi bankjaiban.
Az új euróbankjegy-sorozat egyes bankjegyeinek forgalomba hozatala között eddig egy-másfél év telt el, az előkészületben lévő új száz- illetve kétszáz eurós bankjegyek megjelenésére 2018-ban lehet számítani. Az első eurósorozat legnagyobb címletű bankjegye, az ötszáz eurós az Európai Központi Bank tavaly májusi döntése alapján már nem újul meg, kibocsátását 2018-ban leállítják.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.