
Fotó: Nrk.no
Az eurózóna 19 tagországában kedden egyidejűleg vezették be a forgalomba a megújult külalakú, 50 euró névértékű bankjegyet. A megújult ötveneurós a közös európai fizetőeszköz második – úgynevezett Europé – sorozatának negyedik tagja, amelyet piacra dobnak.
2017. április 05., 12:322017. április 05., 12:32
A kontinens névadójáról, a görög mitológiai alakról elnevezett sorozat fokozatosan váltja le a 2002-ben forgalomba állított első euróbankjegy-családot. A cserefolyamat 2013 májusában a megújult öteurós bankjeggyel kezdődött, majd 2014 szeptemberében az új tíz-, illetve 2015 novemberében az új húszeuróssal folytatódott. A teljes egészében gyapotból készült, így a korábbinál nagyobb tépésszilárdságú, új ötveneurós bankjegy megőrizte elődje legtöbb formai jegyét.
Nagysága, színe, illetve a korokat és stílusokat idéző motívumvilága is hasonló, a változások többsége új és továbbfejlesztett biztonsági elem. Ezek közül a legszembetűnőbb a bankjegy jobb oldalán található ezüstszínű csíkon található ablakban Europé arcát ábrázoló hologram. Ugyanez az új bankjegy vízjelének motívuma is. Az ötveneurós az euróbankjegysor legnagyobb számban és értékben forgalomban lévő bankjegye. Az 50 eurósok az összes forgalomban lévő euróbankjegy 41 százalékát adják, értékben pedig a 45 százalékát.
Az új ötveneurósból eddig 5,4 milliárd darabot nyomtattak. Az új bankjegyek előállítási költsége címletenként változó, 6 és 30 eurócent közötti összeg darabonként. Az új bankjegy folyamatosan váltja majd fel a jelenleg forgalomban lévő régieket, közben pedig a régi sorozat még raktáron lévő készleteit is kibocsátják. Arról, hogy az első sorozat bankjegyei meddig számítanak törvényes fizetőeszköznek, még nem született döntés, elértéktelenedésüktől azonban nem kell tartani, mivel kivezetésük után is korlátlan ideig beválthatóak lesznek az eurózóna központi bankjaiban.
Az új euróbankjegy-sorozat egyes bankjegyeinek forgalomba hozatala között eddig egy-másfél év telt el, az előkészületben lévő új száz- illetve kétszáz eurós bankjegyek megjelenésére 2018-ban lehet számítani. Az első eurósorozat legnagyobb címletű bankjegye, az ötszáz eurós az Európai Központi Bank tavaly májusi döntése alapján már nem újul meg, kibocsátását 2018-ban leállítják.
Arcátlan hazugság, hogy Romániában elérheti a literenkénti tíz lejt az üzemanyagár az iráni konfliktus miatt, jelenleg nem indokolt literenként 3-5 banisnál magasabb áremelkedés a benzinkutakon – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Jelentős, 20 százalékot meghaladó drágulással indított a gáz európai jegyzése hétfőn a közel-keleti helyzet okozta bizonytalanság hatására.
Nem halad egyszerűen a cernavodai atomerőmű bővítése: a létesítmény üzemeltetője, a Nuclearelectrica állami vállalat kemény tárgyalásokat folytat az 1. blokk korszerűsítésének és a 3. és 4. reaktor építésének finanszírozásáról.
A stratégiai jelentőségű országokra kíván összpontosítani, és a román piac kicsi – ezzel indokolják a Carrefour francia kiskereskedelmi üzletlánc vezetői azt, hogy eladják romániai üzleteiket a Pavăl Holdingnak.
Idén januárban 6312 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 0,24 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában – derül ki a cégnyilvántartási hivatal (ONRC) vasárnap közölt adataiból.
Legalább 150 tartályhajó, köztük nyersolaj- és cseppfolyósított földgázt szállító hajók horgonyoztak le a Hormuzi-szoroson túli nyílt öbölben, és további tucatnyi a szoros másik oldalán.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) tavaly 33 839 adóellenőrzést végzett, 7,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – közölte vasárnap az Agerpres megkeresésére az intézmény. Az ellenőrzések 29 417 adózót érintettek.
Jelentősen emelkedhetnek az üzemanyagárak, miután az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt, amely válaszul rakéta- és dróncsapásokat intézett azon közel-keleti országok ellen, ahol amerikai támaszpontok működnek.
A piaci reakció gyors volt: jelentősen emelkedett a kőolaj ára, miután Izrael és az Egyesült Államok támadást indított az iráni terrorista állam ellen – irányította rá a figyelmet szombaton a Világgazdaság.
A közelmúltig Kolozsvár volt az a város, ahol az országban a legmagasabb áron adták el a lakásokat. Most azonban a helyzet megváltozott – irányította rá a figyelmet Daniel Crainic, az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő platform marketing igazgatója.