2010. június 14., 07:592010. június 14., 07:59
A csütörtökre tervezett csúcstalálkozó programján lesz a gazdasági növekedés gyorsítása és a munkanélküliség csökkentése a Reuters hírügynökség tegnapi előzetese szerint. Az egység megmutatása segíthet meggyőzni a piacokat, hogy az EU-nak van közös válasza a tizenegy éve alapított euróövezet eddigi legsúlyosabb válságára, és meg tudja akadályozni a görögországihoz hasonló adósságproblémák megjelenését más országokban.
„A legfontosabb most rendet teremteni a közfinanszírozásban. Költségvetési konszolidációra és új pénzügyi stabilitási kultúrára van szükség Európában. Európa tudatára ébredt, hogy nem tartották be a szabályokat, és most be kell tartani őket. A szabályok megkerülése közös gazdasági jövőnket teszi kockára. Az ellenkező irányba kell mozdulnunk, meg kell erősíteni szabályainkat és az EU-beli gazdaságirányítás módszereit” – idézte a hírügynökség az Európai Bizottság elnökét, José Manuel Barrosót.
A csütörtöki EU-csúcs eredményeit meghatározhatja, mire jut mai előzetes berlini értekezletén Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök. Eddig is mindketten kinyilvánították, hogy meg kell védeni az eurót és javítani kell Európa gazdasági teljesítményét, de ezt nem épp egyformán képzelik, írta a Reuters. Merkel és Sarkozy találkozóját egyébként eredetileg a múlt hétre tervezték, de elhalasztották: ez nem vetett jó fényt az együttműködésre. A kételyeket csak részben oszlatták el, amikor a múlt héten a francia elnök és a német kancellár közös levélben sürgette az Európai Bizottságot: gyorsítsa meg a pénzügyi piacok megrendszabályozására irányuló munkát.
Az Európai Bizottság szóvivője a levélre reagálva azt mondta, hogy végső fázisában van az Európai Bizottság fedezet nélküli értékpapír-eladásokra vonatkozó szabálytervezetének kidolgozása. A szóvivő leszögezte, hogy a bizottság a tőle telhető leggyorsabb ütemben dolgozik ezen a dosszién, de a szabályozás megfelelő előkészítést igényel. Azt mondta, hogy a testület még nyáron hivatalosan előterjeszti javaslatait, de dátumot nem említett. Sarkozy és Merkel azt is kérte, hogy a bizottság még az EU júliusi pénzügyminiszteri értekezlete előtt mutassa be az összes lehetséges cselekvési tervet.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.