Piachoz segítik a székely gazdákat – Negyvenötezer termelő boldogulását egyengetné a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete

A civil szervezet orvosolni tudta a felmerülő értékesítési és egyéb gondokat. A gazdaszervezetek révén alakult több szövetkezet a Székelyföldön: elsősorban a Gyimesekben, illetve a Csíkszépvízen bejegyzett tejfeldolgozó szövetkezetet emelném ki, amelyek szép példái a sikeres összefogásnak.

– Tapasztalatok szerint a gazdák nehezen társulnak. Hogyan lehet serkenteni azt a folyamatot, hogy közösen keressék a megoldást?

– Abból kell kiindulni, hogy magától nem oldódik meg semmi! Ki kell mozdulni a komfortzónából ahhoz, hogy megtaláljuk a sikeres értékesítéshez vezető utakat. Fórumot hoztunk létre, amelybe minden magyarlakta településről meghívtunk egy-egy gazdaszervezetet. Ahol ilyen nem volt, ott azon dolgozunk, hogy legyen.

A falugazdászok segítenek abban is, hogy egy-egy helyi gazdaszervezet meg tudjon erősödni: helyben létrehozunk irodát a mezőgazdasági pályázatok és a különböző agrártámogatások menedzselésére, illetve szaktanácsadás céljából. Maros, Hargita és Kovászna megyében 45 ezer magyar gazda él, akik földalapú támogatást igényelnek.

– Miként lehet huszonvalahány falugazdásszal lemenedzselni ekkora horderejű munkát a Székelyföldön, amikor minden községben elkelne egy-egy mezőgazdasági szakember?

– Mi is érezzük, hogy kevesen vagyunk, de mégis örülünk, mert óriási segítség a magyar kormány részéről működtetett erdélyi falugazdász-hálózat. A székelyföldi megyékben a helyi önkormányzatokkal összefogva tudjuk sikerre vinni tevékenységünket.

falugazdászaink külön feladata tartani velük a kapcsolatot, így közös erővel segítünk a gazdákon az agrártámogatások igénylésének és a mezőgazdasági pályázatok összeállításának adminisztratív munkájában. Az a célunk, hogy minél több családi gazdaság jöjjön létre, amely életképes, jól működik, és hosszú távon piacra termel.

– A székelyföldi falvakból is sok fiatal külföldön keresi a boldogulását, nem lát esélyt a sikeres gazdálkodásra. Az önök által elindított fiatal gazdaprogramra milyen visszajelzések érkeztek?

– Fiatal gazdaprogramunkra eddig mintegy 700-an jelentkeztek. Jó hír, hogy egyharmaduk felsőfokú mezőgazdasági egyetemi végzettséggel rendelkezik – állatorvos, agrármérnök, állattenyésztési mérnök, kertészmérnök vagy más szakosodású mezőgazdasági szakember –, és mindössze öt százalékuk rendelkezik általános iskolával. Ebből is látszik, hogy a gazdálkodás mellett elköteleződő fiatalok tanulni akarnak, képezni szeretnék magukat.

Ha egy fiatalnak nincs elegendő mezőgazdasági területe, gond nélkül tud bérelni. Mi a pályázatok megírásában és a szaktanácsadásban nyújtunk segítséget, hogy bármilyen korszerű állattenyésztési vagy növénytermesztési technológiát beszerezhessenek. Ebben partner a budapesti Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egyaránt.

– Hogyan lehet meggyőzni egy erdélyi magyar fiatalt arról, hogy a divatos külföldi munkavállalás helyett itthon alapítson tehenészetet, juhászatot, zöldségesfarmot vagy szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságot?

– Elsősorban számadatokkal. Sok fórumot szervezünk, ahol elmagyarázzuk, milyen bevételekre számíthat egy gazda, ha hozzáértően termel.

A nálunk bejelentkezett fiatal gazdáknak kidolgozás alatt áll a 2022-es eseménynaptár: ebben lesznek szakmai utak – sikeres gazdaságok, farmok meglátogatása –, különböző szakmai találkozók, és folyamatos szaktanácsadás, amely elsősorban a különböző mezőgazdasági szakterületekre szakosodott falugazdászokra hárul.

A román mezőgazdaság nagyon polarizálódott. Vannak az ezer vagy több tízezer hektáros dél-romániai farmok, amelyek egészen másként tárgyalnak a beszállítókkal, mint a gazdák. A műtrágya, a növényvédő szerek vagy más imputanyagok forgalmazásával foglalkozó cégek a mezőgazdasági nagyüzemeknek adják el nagy mennyiségben és olcsón termékeiket, a kisgazdákon pedig megtermelik a profitjukat. Ennek a módszernek kell gátat szabni a gazdák összefogásával, hogy eredményesen tudjanak tárgyalni a beszerzés és az értékesítés terén.

– Az európai uniós és a hazai kormányforrásokból származó mezőgazdasági pályázatok többségénél pluszpontot jelent, ha a gazda egy szövetkezet tagja. Eléggé erős motiváció ez a társulásra, az összefogásra?

– Az utóbbi időben jelentősen megnőtt az összefogásban gondolkodó gazdák száma. Ezt le tudjuk mérni abból is, mennyien keresnek meg új szövetkezet bejegyzésének a kérelmével.

Mindig működő tőkére van szükség: a tagok beteszik a saját zsebükből az induláshoz szükséges pénzt, vagy az is járható út, ahogyan Csíkszépvízen a helyi közbirtokosságok finanszírozták meg a tejszövetkezet elindulását és működését. Ha már van biztos alap, akkor sikeresen pályázhatnak.

Nyilván, ez sem elegendő egy átfogó szövetkezeti mozgalomhoz, hiszen Nyugat-Európában – ahol a mezőgazdaságot átszövik a szövetkezetek –, az állam sokkal hatékonyabban támogatta indulásukat. Gazdáinkban tudatosítani kell, hogy az összefogásnak, a szövetkezésnek nincs alternatívája, ez az alapvető irány a családi gazdaságok fennmaradásához. Ahol ezt megértették, Székelyföld több vidékén is sikerrel működnek az elmúlt tíz évben megalakult szövetkezetek.

– Sok vita van arról, hogy a kisgazda túl drágán termel, ezért nem versenyképes a nagyüzemi mezőgazdasággal. Milyen esély van arra, hogy a székely gazdák által megtermelt drágább termékek vevőre találjanak?

– Erre mondok egy konkrét példát. A 130 állattartó gazdával létrejött Felcsíki Mezőgazdasági Szövetkezet látná el vágóállattal a jenőfalvi közbirtokosságok vágópontját. A háztáji körülmények között hizlalt sertést élősúlyban 12 lejes kilónkénti áron vásárolják fel a gazdáktól, amiből a hasított félsertés kilója kb. 18 lej lesz. Éppen a duplája az importból származó nagyüzemi sertésnek.

De ugyanez érvényes a havasi legelőkön megtermelt kiváló minőségű székelyföldi tehéntejre is, amit nem lehet összehasonlítani az alföldi nagyüzemek kínálatával. Akárhogy is nézzük, az emberek egyre többet keresnek, így növekszik az a fogyasztóréteg, amely minőségi élelmiszereket vásárol. A székelyföldi családi gazdaságok által megtermelt tej és hús ezt a vásárlói réteget célozza meg. Ez nem csak termelést, szövetkezeti feldolgozást és értékesítést jelent, hanem komoly marketingtevékenységet is. Meg kell győzni az embereket, hogy tegyenek különbséget a nagyüzemi és a családi gazdaságok kínálata között.

– Milyen jövője van a székelyföldi biotermesztésnek, amely jobb áron tudná értékesíteni a családi gazdaságok prémium minőségű termékeit?

– Jelenleg mintegy ezer székelyföldi gazdának van biotermesztést igazoló bizonyítványa. Csak tavaly további 300 gazda ügyiratcsomóját készítettük elő és nyújtottuk be az illetékes hatóságoknak. A biotermékek piaca évi rendszerességgel 10-20 százalékkal bővül, Székelyföld pedig erre van predesztinálva, hiszen területeinek 30 százaléka Natura 2000 besorolás alatt áll. Ezt előnyünkre kell fordítani!