Becze István
Fotó: Gábos Albin
A három székely megyét átfogó Székely Gazdaszervezetek Egyesülete a legnagyobb romániai magyar gazdaszervezet. Maros, Hargita és Kovászna megyében mintegy 45 ezer magyar gazdát tartanak nyilván, akik területalapú támogatást igényelnek. Számos egyesület és a helyi önkormányzatok segítségével két tucat falugazdász próbál megoldást keresni a gazdák elvárásaira. Becze István, a gazdaszervezet elnöke szerint ahol jól működnek az egyesületek, megerősödtek a helyi gazdaközösségek.
2022. január 15., 08:522022. január 15., 08:52
2022. január 15., 08:572022. január 15., 08:57
– A Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete ernyőszervezetként próbálja átfogni a Maros, Hargita és Kovászna megye területén működő kisebb-nagyobb egyesületeket. Mennyire tevékenyek az elmúlt három évtized során alakult helyi civil szervezetek?
– Esete válogatja, melyik hogyan működik, azonban sok a pozitív példa. Csak Hargita megyében 85, tejtermelőket tömörítő, hivatalosan bejegyzett egyesület alakult. A kétezres években minden községben létrejött egy ilyen szervezet, a szakminisztérium ehhez kötötte a tejtámogatás kifizetését. Sok közülük ma is tejcsarnokokat működtet és képviseli a tehéntartó gazdák érdekeit: a nagyobb mennyiségben átadott tejért a tejtermelő egyesület jobb árat tud kialkudni a feldolgozó üzemektől, mint a kisgazda.
A civil szervezet orvosolni tudta a felmerülő értékesítési és egyéb gondokat. A gazdaszervezetek révén alakult több szövetkezet a Székelyföldön: elsősorban a Gyimesekben, illetve a Csíkszépvízen bejegyzett tejfeldolgozó szövetkezetet emelném ki, amelyek szép példái a sikeres összefogásnak.
– Tapasztalatok szerint a gazdák nehezen társulnak. Hogyan lehet serkenteni azt a folyamatot, hogy közösen keressék a megoldást?
– Abból kell kiindulni, hogy magától nem oldódik meg semmi! Ki kell mozdulni a komfortzónából ahhoz, hogy megtaláljuk a sikeres értékesítéshez vezető utakat. Fórumot hoztunk létre, amelybe minden magyarlakta településről meghívtunk egy-egy gazdaszervezetet. Ahol ilyen nem volt, ott azon dolgozunk, hogy legyen.
A falugazdászok segítenek abban is, hogy egy-egy helyi gazdaszervezet meg tudjon erősödni: helyben létrehozunk irodát a mezőgazdasági pályázatok és a különböző agrártámogatások menedzselésére, illetve szaktanácsadás céljából. Maros, Hargita és Kovászna megyében 45 ezer magyar gazda él, akik földalapú támogatást igényelnek.
– Miként lehet huszonvalahány falugazdásszal lemenedzselni ekkora horderejű munkát a Székelyföldön, amikor minden községben elkelne egy-egy mezőgazdasági szakember?
– Mi is érezzük, hogy kevesen vagyunk, de mégis örülünk, mert óriási segítség a magyar kormány részéről működtetett erdélyi falugazdász-hálózat. A székelyföldi megyékben a helyi önkormányzatokkal összefogva tudjuk sikerre vinni tevékenységünket.
falugazdászaink külön feladata tartani velük a kapcsolatot, így közös erővel segítünk a gazdákon az agrártámogatások igénylésének és a mezőgazdasági pályázatok összeállításának adminisztratív munkájában. Az a célunk, hogy minél több családi gazdaság jöjjön létre, amely életképes, jól működik, és hosszú távon piacra termel.
– A székelyföldi falvakból is sok fiatal külföldön keresi a boldogulását, nem lát esélyt a sikeres gazdálkodásra. Az önök által elindított fiatal gazdaprogramra milyen visszajelzések érkeztek?
– Fiatal gazdaprogramunkra eddig mintegy 700-an jelentkeztek. Jó hír, hogy egyharmaduk felsőfokú mezőgazdasági egyetemi végzettséggel rendelkezik – állatorvos, agrármérnök, állattenyésztési mérnök, kertészmérnök vagy más szakosodású mezőgazdasági szakember –, és mindössze öt százalékuk rendelkezik általános iskolával. Ebből is látszik, hogy a gazdálkodás mellett elköteleződő fiatalok tanulni akarnak, képezni szeretnék magukat.
Ha egy fiatalnak nincs elegendő mezőgazdasági területe, gond nélkül tud bérelni. Mi a pályázatok megírásában és a szaktanácsadásban nyújtunk segítséget, hogy bármilyen korszerű állattenyésztési vagy növénytermesztési technológiát beszerezhessenek. Ebben partner a budapesti Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egyaránt.
– Hogyan lehet meggyőzni egy erdélyi magyar fiatalt arról, hogy a divatos külföldi munkavállalás helyett itthon alapítson tehenészetet, juhászatot, zöldségesfarmot vagy szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságot?
– Elsősorban számadatokkal. Sok fórumot szervezünk, ahol elmagyarázzuk, milyen bevételekre számíthat egy gazda, ha hozzáértően termel.
A nálunk bejelentkezett fiatal gazdáknak kidolgozás alatt áll a 2022-es eseménynaptár: ebben lesznek szakmai utak – sikeres gazdaságok, farmok meglátogatása –, különböző szakmai találkozók, és folyamatos szaktanácsadás, amely elsősorban a különböző mezőgazdasági szakterületekre szakosodott falugazdászokra hárul.
Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
– Sok székely gazdának legnagyobb gondja az értékesítés. Ezen tudnak-e segíteni?
– A piacra kerülés kulcsa a gazda-együttműködésen alapul. A teljes Székelyföldet átfogó nagy szövetkezet létrehozásának kicsi az esélye, ezzel szemben sok faluban jöhet létre helyi szövetkezet, amely a helyi gazdákat segíti az értékesítésben. Erre már vannak jó példák elsősorban a tejszövetkezetek működésében, de például a ribizlitermesztőket is felkarolta egy felcsíki szövetkezet: ez nem csak szaktanácsot nyújt, hanem a felvásárlásban is segít.
A román mezőgazdaság nagyon polarizálódott. Vannak az ezer vagy több tízezer hektáros dél-romániai farmok, amelyek egészen másként tárgyalnak a beszállítókkal, mint a gazdák. A műtrágya, a növényvédő szerek vagy más imputanyagok forgalmazásával foglalkozó cégek a mezőgazdasági nagyüzemeknek adják el nagy mennyiségben és olcsón termékeiket, a kisgazdákon pedig megtermelik a profitjukat. Ennek a módszernek kell gátat szabni a gazdák összefogásával, hogy eredményesen tudjanak tárgyalni a beszerzés és az értékesítés terén.
– Az európai uniós és a hazai kormányforrásokból származó mezőgazdasági pályázatok többségénél pluszpontot jelent, ha a gazda egy szövetkezet tagja. Eléggé erős motiváció ez a társulásra, az összefogásra?
– Az utóbbi időben jelentősen megnőtt az összefogásban gondolkodó gazdák száma. Ezt le tudjuk mérni abból is, mennyien keresnek meg új szövetkezet bejegyzésének a kérelmével.
Mindig működő tőkére van szükség: a tagok beteszik a saját zsebükből az induláshoz szükséges pénzt, vagy az is járható út, ahogyan Csíkszépvízen a helyi közbirtokosságok finanszírozták meg a tejszövetkezet elindulását és működését. Ha már van biztos alap, akkor sikeresen pályázhatnak.
Nyilván, ez sem elegendő egy átfogó szövetkezeti mozgalomhoz, hiszen Nyugat-Európában – ahol a mezőgazdaságot átszövik a szövetkezetek –, az állam sokkal hatékonyabban támogatta indulásukat. Gazdáinkban tudatosítani kell, hogy az összefogásnak, a szövetkezésnek nincs alternatívája, ez az alapvető irány a családi gazdaságok fennmaradásához. Ahol ezt megértették, Székelyföld több vidékén is sikerrel működnek az elmúlt tíz évben megalakult szövetkezetek.
– Sok vita van arról, hogy a kisgazda túl drágán termel, ezért nem versenyképes a nagyüzemi mezőgazdasággal. Milyen esély van arra, hogy a székely gazdák által megtermelt drágább termékek vevőre találjanak?
– Erre mondok egy konkrét példát. A 130 állattartó gazdával létrejött Felcsíki Mezőgazdasági Szövetkezet látná el vágóállattal a jenőfalvi közbirtokosságok vágópontját. A háztáji körülmények között hizlalt sertést élősúlyban 12 lejes kilónkénti áron vásárolják fel a gazdáktól, amiből a hasított félsertés kilója kb. 18 lej lesz. Éppen a duplája az importból származó nagyüzemi sertésnek.
De ugyanez érvényes a havasi legelőkön megtermelt kiváló minőségű székelyföldi tehéntejre is, amit nem lehet összehasonlítani az alföldi nagyüzemek kínálatával. Akárhogy is nézzük, az emberek egyre többet keresnek, így növekszik az a fogyasztóréteg, amely minőségi élelmiszereket vásárol. A székelyföldi családi gazdaságok által megtermelt tej és hús ezt a vásárlói réteget célozza meg. Ez nem csak termelést, szövetkezeti feldolgozást és értékesítést jelent, hanem komoly marketingtevékenységet is. Meg kell győzni az embereket, hogy tegyenek különbséget a nagyüzemi és a családi gazdaságok kínálata között.
– Milyen jövője van a székelyföldi biotermesztésnek, amely jobb áron tudná értékesíteni a családi gazdaságok prémium minőségű termékeit?
– Jelenleg mintegy ezer székelyföldi gazdának van biotermesztést igazoló bizonyítványa. Csak tavaly további 300 gazda ügyiratcsomóját készítettük elő és nyújtottuk be az illetékes hatóságoknak. A biotermékek piaca évi rendszerességgel 10-20 százalékkal bővül, Székelyföld pedig erre van predesztinálva, hiszen területeinek 30 százaléka Natura 2000 besorolás alatt áll. Ezt előnyünkre kell fordítani!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás nagy lehetőséget jelent Románia gazdasága, különösen az autóipar számára – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton Jászvásáron.
Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.
Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.
Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!