Becze István
Fotó: Gábos Albin
A három székely megyét átfogó Székely Gazdaszervezetek Egyesülete a legnagyobb romániai magyar gazdaszervezet. Maros, Hargita és Kovászna megyében mintegy 45 ezer magyar gazdát tartanak nyilván, akik területalapú támogatást igényelnek. Számos egyesület és a helyi önkormányzatok segítségével két tucat falugazdász próbál megoldást keresni a gazdák elvárásaira. Becze István, a gazdaszervezet elnöke szerint ahol jól működnek az egyesületek, megerősödtek a helyi gazdaközösségek.
2022. január 15., 08:522022. január 15., 08:52
2022. január 15., 08:572022. január 15., 08:57
– A Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete ernyőszervezetként próbálja átfogni a Maros, Hargita és Kovászna megye területén működő kisebb-nagyobb egyesületeket. Mennyire tevékenyek az elmúlt három évtized során alakult helyi civil szervezetek?
– Esete válogatja, melyik hogyan működik, azonban sok a pozitív példa. Csak Hargita megyében 85, tejtermelőket tömörítő, hivatalosan bejegyzett egyesület alakult. A kétezres években minden községben létrejött egy ilyen szervezet, a szakminisztérium ehhez kötötte a tejtámogatás kifizetését. Sok közülük ma is tejcsarnokokat működtet és képviseli a tehéntartó gazdák érdekeit: a nagyobb mennyiségben átadott tejért a tejtermelő egyesület jobb árat tud kialkudni a feldolgozó üzemektől, mint a kisgazda.
A civil szervezet orvosolni tudta a felmerülő értékesítési és egyéb gondokat. A gazdaszervezetek révén alakult több szövetkezet a Székelyföldön: elsősorban a Gyimesekben, illetve a Csíkszépvízen bejegyzett tejfeldolgozó szövetkezetet emelném ki, amelyek szép példái a sikeres összefogásnak.
– Tapasztalatok szerint a gazdák nehezen társulnak. Hogyan lehet serkenteni azt a folyamatot, hogy közösen keressék a megoldást?
– Abból kell kiindulni, hogy magától nem oldódik meg semmi! Ki kell mozdulni a komfortzónából ahhoz, hogy megtaláljuk a sikeres értékesítéshez vezető utakat. Fórumot hoztunk létre, amelybe minden magyarlakta településről meghívtunk egy-egy gazdaszervezetet. Ahol ilyen nem volt, ott azon dolgozunk, hogy legyen.
A falugazdászok segítenek abban is, hogy egy-egy helyi gazdaszervezet meg tudjon erősödni: helyben létrehozunk irodát a mezőgazdasági pályázatok és a különböző agrártámogatások menedzselésére, illetve szaktanácsadás céljából. Maros, Hargita és Kovászna megyében 45 ezer magyar gazda él, akik földalapú támogatást igényelnek.
– Miként lehet huszonvalahány falugazdásszal lemenedzselni ekkora horderejű munkát a Székelyföldön, amikor minden községben elkelne egy-egy mezőgazdasági szakember?
– Mi is érezzük, hogy kevesen vagyunk, de mégis örülünk, mert óriási segítség a magyar kormány részéről működtetett erdélyi falugazdász-hálózat. A székelyföldi megyékben a helyi önkormányzatokkal összefogva tudjuk sikerre vinni tevékenységünket.
falugazdászaink külön feladata tartani velük a kapcsolatot, így közös erővel segítünk a gazdákon az agrártámogatások igénylésének és a mezőgazdasági pályázatok összeállításának adminisztratív munkájában. Az a célunk, hogy minél több családi gazdaság jöjjön létre, amely életképes, jól működik, és hosszú távon piacra termel.
– A székelyföldi falvakból is sok fiatal külföldön keresi a boldogulását, nem lát esélyt a sikeres gazdálkodásra. Az önök által elindított fiatal gazdaprogramra milyen visszajelzések érkeztek?
– Fiatal gazdaprogramunkra eddig mintegy 700-an jelentkeztek. Jó hír, hogy egyharmaduk felsőfokú mezőgazdasági egyetemi végzettséggel rendelkezik – állatorvos, agrármérnök, állattenyésztési mérnök, kertészmérnök vagy más szakosodású mezőgazdasági szakember –, és mindössze öt százalékuk rendelkezik általános iskolával. Ebből is látszik, hogy a gazdálkodás mellett elköteleződő fiatalok tanulni akarnak, képezni szeretnék magukat.
Ha egy fiatalnak nincs elegendő mezőgazdasági területe, gond nélkül tud bérelni. Mi a pályázatok megírásában és a szaktanácsadásban nyújtunk segítséget, hogy bármilyen korszerű állattenyésztési vagy növénytermesztési technológiát beszerezhessenek. Ebben partner a budapesti Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egyaránt.
– Hogyan lehet meggyőzni egy erdélyi magyar fiatalt arról, hogy a divatos külföldi munkavállalás helyett itthon alapítson tehenészetet, juhászatot, zöldségesfarmot vagy szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságot?
– Elsősorban számadatokkal. Sok fórumot szervezünk, ahol elmagyarázzuk, milyen bevételekre számíthat egy gazda, ha hozzáértően termel.
A nálunk bejelentkezett fiatal gazdáknak kidolgozás alatt áll a 2022-es eseménynaptár: ebben lesznek szakmai utak – sikeres gazdaságok, farmok meglátogatása –, különböző szakmai találkozók, és folyamatos szaktanácsadás, amely elsősorban a különböző mezőgazdasági szakterületekre szakosodott falugazdászokra hárul.
Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
– Sok székely gazdának legnagyobb gondja az értékesítés. Ezen tudnak-e segíteni?
– A piacra kerülés kulcsa a gazda-együttműködésen alapul. A teljes Székelyföldet átfogó nagy szövetkezet létrehozásának kicsi az esélye, ezzel szemben sok faluban jöhet létre helyi szövetkezet, amely a helyi gazdákat segíti az értékesítésben. Erre már vannak jó példák elsősorban a tejszövetkezetek működésében, de például a ribizlitermesztőket is felkarolta egy felcsíki szövetkezet: ez nem csak szaktanácsot nyújt, hanem a felvásárlásban is segít.
A román mezőgazdaság nagyon polarizálódott. Vannak az ezer vagy több tízezer hektáros dél-romániai farmok, amelyek egészen másként tárgyalnak a beszállítókkal, mint a gazdák. A műtrágya, a növényvédő szerek vagy más imputanyagok forgalmazásával foglalkozó cégek a mezőgazdasági nagyüzemeknek adják el nagy mennyiségben és olcsón termékeiket, a kisgazdákon pedig megtermelik a profitjukat. Ennek a módszernek kell gátat szabni a gazdák összefogásával, hogy eredményesen tudjanak tárgyalni a beszerzés és az értékesítés terén.
– Az európai uniós és a hazai kormányforrásokból származó mezőgazdasági pályázatok többségénél pluszpontot jelent, ha a gazda egy szövetkezet tagja. Eléggé erős motiváció ez a társulásra, az összefogásra?
– Az utóbbi időben jelentősen megnőtt az összefogásban gondolkodó gazdák száma. Ezt le tudjuk mérni abból is, mennyien keresnek meg új szövetkezet bejegyzésének a kérelmével.
Mindig működő tőkére van szükség: a tagok beteszik a saját zsebükből az induláshoz szükséges pénzt, vagy az is járható út, ahogyan Csíkszépvízen a helyi közbirtokosságok finanszírozták meg a tejszövetkezet elindulását és működését. Ha már van biztos alap, akkor sikeresen pályázhatnak.
Nyilván, ez sem elegendő egy átfogó szövetkezeti mozgalomhoz, hiszen Nyugat-Európában – ahol a mezőgazdaságot átszövik a szövetkezetek –, az állam sokkal hatékonyabban támogatta indulásukat. Gazdáinkban tudatosítani kell, hogy az összefogásnak, a szövetkezésnek nincs alternatívája, ez az alapvető irány a családi gazdaságok fennmaradásához. Ahol ezt megértették, Székelyföld több vidékén is sikerrel működnek az elmúlt tíz évben megalakult szövetkezetek.
– Sok vita van arról, hogy a kisgazda túl drágán termel, ezért nem versenyképes a nagyüzemi mezőgazdasággal. Milyen esély van arra, hogy a székely gazdák által megtermelt drágább termékek vevőre találjanak?
– Erre mondok egy konkrét példát. A 130 állattartó gazdával létrejött Felcsíki Mezőgazdasági Szövetkezet látná el vágóállattal a jenőfalvi közbirtokosságok vágópontját. A háztáji körülmények között hizlalt sertést élősúlyban 12 lejes kilónkénti áron vásárolják fel a gazdáktól, amiből a hasított félsertés kilója kb. 18 lej lesz. Éppen a duplája az importból származó nagyüzemi sertésnek.
De ugyanez érvényes a havasi legelőkön megtermelt kiváló minőségű székelyföldi tehéntejre is, amit nem lehet összehasonlítani az alföldi nagyüzemek kínálatával. Akárhogy is nézzük, az emberek egyre többet keresnek, így növekszik az a fogyasztóréteg, amely minőségi élelmiszereket vásárol. A székelyföldi családi gazdaságok által megtermelt tej és hús ezt a vásárlói réteget célozza meg. Ez nem csak termelést, szövetkezeti feldolgozást és értékesítést jelent, hanem komoly marketingtevékenységet is. Meg kell győzni az embereket, hogy tegyenek különbséget a nagyüzemi és a családi gazdaságok kínálata között.
– Milyen jövője van a székelyföldi biotermesztésnek, amely jobb áron tudná értékesíteni a családi gazdaságok prémium minőségű termékeit?
– Jelenleg mintegy ezer székelyföldi gazdának van biotermesztést igazoló bizonyítványa. Csak tavaly további 300 gazda ügyiratcsomóját készítettük elő és nyújtottuk be az illetékes hatóságoknak. A biotermékek piaca évi rendszerességgel 10-20 százalékkal bővül, Székelyföld pedig erre van predesztinálva, hiszen területeinek 30 százaléka Natura 2000 besorolás alatt áll. Ezt előnyünkre kell fordítani!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!