Fotó: Boda L. Gergely
Meghozták a gyümölcsüket a gyógyüdülőkön kieszközölt fejlesztések: egyre többen választják a wellnessközpontokat és az élményfürdőket a Fekete-tenger romániai partszakasza helyett, nyilatkozták egyhangúlag a Krónikának az erdélyi és partiumi létesítmények illetékesei.
2017. október 03., 09:352017. október 03., 09:35
2017. október 03., 14:542017. október 03., 14:54
Nem kellett csalódniuk mindazoknak a turisztikai vállalkozóknak, akik az elmúlt években meglátták az erdélyi és partiumi gyógyvizek kiaknázásában rejlő óriási potenciált: beruházásaik kezdenek megtérülni, a fejlesztések meghozzák gyümölcsüket.
A romániai utazási irodákat tömörítő munkáltatói szövetség (APATR) tájékoztatása szerint a tavalyiakhoz mérten
Ennek egyik oka a szakértők szerint az, hogy sokan gondolják meg, hogy többszáz kilométert utazzanak a tengerpartig, ha jóval közelebb van egy olyan gyógyüdülő, ami ma már wellness-szolgáltatásokat is kínál, a legkisebbeket pedig élményfürdő is várja.
Miközben pár éve még inkább a nyugdíjasok gyógyüdültetésének megkopott helyszínei voltak a gyógyüdülők, ma már számuk visszaszorulóban, és egyre több a fiatal, kisgyerekes család. A hivatalos statisztikák szerint különben az ország legkeresettebb gyógyüdülője még mindig a Bihar megyei Félixfürdő, de Szovátának és Kovásznának sem kell szégyenkeznie,
Öt százalék körüli forgalomnövekedésről számolt be lapunknak Cătălin Șipoș, a Nagyvárad melletti Félixfürdőn és Püspökfürdőn több szállodát és fürdőt üzemeltető Turism Felix Rt. illetékese. Tájékoztatása alapján nemcsak nyáron, hanem már az április–májusi időszakban is sok vendégük volt, és még most ősszel is nagy a kereslet az ajánlataik iránt. A főszezonban elsősorban a félpanziós ajánlataik voltak népszerűek.
– ecsetelte. Hozzátette, a nyugdíjasok száma csökkenő tendenciát mutat, az új trend, hogy a nyaralni vágyók egyre inkább a minőségi és teljes körű ellátást keresik. „A négy- és az ötcsillagos szállodáinkban volt a legnagyobb forgalom” – mutatott rá Şipoş.
mint ahogyan egy másik létesítményben is felújítottak egy emeletet még az év elején.
Az ötcsillagos szállodájukban egyébként aquapark is van, továbbá wellness- és spaszolgáltatásokat is kínálnak, ám ez semmit sem csökkentett a tavaly szeptemberben megnyitott nagyváradi élményfürdő forgalmán.
A létesítményt működtető közterület-fenntartó ügynökség (ADP) bejelentése alapján egy év alatt 660 ezer eurós profitot könyveltek el 128 ezer eurós befektetés mellett. A statisztikájuk alapján a látogatók száma meghaladta a 300 ezer főt, és a Bihar megyeiek mellett Kolozs, Fehér, Temes, Szatmár és Máramaros megyékből érkeztek fürdőzők.
Az üdülőtelepeken, a hegyvidéken általában hosszabb a turistaidény, mint a tengerparton, a befektetéseknek köszönhetően pedig még jobban felpörgött a forgalom – vallja Daragus Attila. Az ANTREC faluturisztikai szövetség Kovászna megyei elnöke, Torja polgármestere érdeklődésünkre kifejtette,
Hegyvidéken meglátása szerint két holtpont van a turistaszezonban, novemberben és áprilisban a legkevesebb a vendég, és vannak csúcsidőszakok, a nyári hónapok, karácsony és szilveszter között, illetve pünkösdkor, amikor százszázalékos a szálláshelyek kihasználtsága.
Az elmúlt időszakban megfigyelhető, hogy
és így ezeket az üdülőket választják. Daragus szerint a bukarestiek is kezdik felfedezni a Székelyföldet, már tudatosan nem állnak meg mind a Prahova völgyében, néhány kilométert tovább utaznak, mert például Kovászna megyében megfizethetőbb áron találnak hasonló szolgáltatást.
Tusnádfürdőn a turistaforgalom mintegy 20 százalékkal növekedett, amióta megépítette az önkormányzat az élményfürdőt, és ezzel arányosan a bevételek is emelkedtek – számolt be lapunknak Albert Tibor polgármester.
Mint kiderült, ettől még nem dőlnek hátra, hanem további fejlesztéseket ütemeztek be. Már el is készültek a tervek a wellness-központ bővítésére, a következő időszakban beszerzik a különböző engedélyeket.
Fotó: wellnesspraid.ro
Nyáron már szeretnék elkezdeni az építkezést, külső medencéket, ülő- és gyerekmedencét, csúszdákat terveznek. A fejlesztési minisztériumtól, és EU-s támogatást is próbálnak szerezni a kivitelezésre.
Emlékeztetett, hogy a bányavállalat az elmúlt években újította fel a strandot, a létesítmény így az az ország legnagyobb sósvízű medencéjével, 2000 négyzetméteres vízfelülettel várja a vendégeket.
A bánya is minden évszakban vonzza a turistákat, nemcsak a gyógyulni vágyók érkeznek. Az önkormányzat wellnessközpontja is növeli Parajd vonzerejét. Az elmúlt évben volt egy nagyobb növekedés a forgalomban, idén pedig megtartották azt a szintet. A strandon 87 ezer belépő volt, míg a bányába 507 ezren mentek le.
A gyógyfürdőkbe, üdülőhelyekre a turisták egy része ma már nem gyógykezelésre érkezik, egyre többen érdeklődnek a wellness-, spa-, rekreációs szolgáltatások iránt – mutatott rá Godra Árpád, a szovátai Danubius Health Spa Resort értékesítési igazgatója is. Kifejtette, Szovátára a nyári időszakban nagyon sok családos vendég látogatott.
A Maros megyei üdülőtelepen már évekkel ezelőtt fejlesztettek, így az elmúlt időszakban nem volt látványos a forgalomnövekedés, ám így is 2 százalékkal több vendég fordult meg, mint egy évvel korábban.
Godra Árpád felhívta a figyelmet, hogy ugyanakkor a bevétel 9 százalékkal emelkedett, ami azt jelzi, hogy drágábban értékesítették a szolgáltatásokat, ez is mutatja, hogy
Például már nemcsak a szállás- reggeli-wellness csomagot kérik, hanem a félpanziós ajánlatot, és mellé spa-kezelést, strandbelépőt is vásárolnak.
A szezon második felében valamennyire érződött, hogy a közalkalmazottak megkapták az üdülési csekkeket, ám nem olyan mértékben, mint amire a szolgáltatók számítottak – ismerte el Godra Árpád.
Fotó: sovata-alunis.ro
Érdekesség eközben, hogy Kolozs megyében is egyre nagyobb az érdeklődés a gyógyfürdők iránt. A Kolozsvárhoz tartozó szamosfalvi gyógyfürdő recepciósa a Krónika kérdésére már rutinosan mondta el, hogy sós és termálvizük van, ezért az emberek többsége a gyógyulás reményében, kezelésre érkezik, iszappakolás és gyógymasszázs is szerepel a kezelések között.
Kérdésünkre ugyanakkor arra is kitért, hogy érezhetően nőtt az érdeklődés, leginkább helybeliek veszik igénybe a szolgáltatásokat, de turisták és szép számmal érdeklődnek, sok olyan belföldi vendégük van, aki azért választja Szamosfalvát, mert itt is sós vízben fürödhet, ám jóval közelebb van, mint a tengerpart.
Míg Szamosfalván a recepciós vette fel a telefont a gyógyfürdő honlapján megadott mobiltelefonszámon, addig Désen, a Torok gyógyfürdőnél Gál Róbert, a létesítmény honlapjának adminisztrátora válaszolt hívásunkra. Készséggel elmondta, a Torok gyógyfürdő felújítása után rögtön nagy sikert aratott, igaz, a tavalyi egy kicsit gyengébb év volt, de az érdeklődés egyre nagyobb. Általában belföldi turisták keresik fel a helyet, voltak ugyan külföldiek is, de nem nagy számban.
Mint Gál tájékoztatott, a szálláshelyek iránt óriási az érdeklődés, egyre többen vannak, akik több napra szeretnének maradni, de nagyon kevés a rendelkezésre álló szoba. Tapasztalatai szerint éppen ezért
ugyanis ezen a téren óriási előrelépésre lenne szükség, hogy a kínálat utol tudja érni az egyre csak növekvő keresletet. Ez persze érthető, hiszen a gyógyfürdőhöz tartozó kis panzió mindössze hat szobával rendelkezik, és legfeljebb 18 ember befogadására alkalmas.
Románia eddig egynegyedét hívta le a turisztikai befektetésekre szánt támogatásoknak, mintegy 25,2 millió eurót – jelentette be Corina Creţu regionális politikáért felelős európai uniós biztos.
„A turizmus jelentősen hozzájárulhat az ország, főleg a fejlesztési régiók gazdasági fejlődéséhez és a munkahelyteremtéshez. Az európai regionális fejlesztési alapból 101 millió eurót különítettek el az idegenforgalmi fejlesztésekre. A támogatások egynegyedét hívták le eddig” – részletezte Corina Creţu.
Fotó: sovata-alunis.ro
Az európai uniós biztos kedden találkozott Mircea Dobre turisztikai miniszterrel. A megbeszélés során főleg az EU-s pályázatokról tárgyaltak. Mindketten hangsúlyozták, hogy az idegenforgalom jelentősen hozzájárulhat a kevésbé fejlett térségek gazdasági növekedéséhez.
Ha okosan fejlesztik, a helyi adottságokat veszik figyelembe, akkor ezek az uniós pénzekből finanszírozott fejlesztések hozzájárulhatnak más szektorok bővüléséhez és a gazdaság fejlődéséhez” – fejtette ki Creţu.
Az Agerpres hírügynökség szerint a 101 millió euróból, amelyet a turizmus fejlesztésére hívhat le Románia, el lehetne érni, hogy mintegy 500 ezer alkalmazott dolgozzon az üdülőtelepeken, 10 ezerrel több személy látogathatná meg a kulturális és természeti látványosságokat, és 10 100 négyzetméterrel megnövelhetnék a szálláshelyek területét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!