2008. január 09., 00:002008. január 09., 00:00
Az Európai Bizottság a per beindításáról nem kapott még hivatalos értesítést. A bizottság szóvivõje azonban úgy tudja, hogy hét ország, Csehország, Észtország, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia is pert indított. Korodi elmondta, hogy környezetvédelmi miniszterként kérvényezte a bizottság azon döntésének hatályon kívül helyezését, amely a kvóták 20 százalékos csökkentését rendelte el. A kérést azzal indokolta, hogy ez a döntés nem teljesíthetõ, és a költségek megemelkedése folytán kihatással lehet az ipari termelõk környezetvédelmi beruházásaira. A döntés az energiaipart érinti a legjobban, ahol a költségek meredeken megemelkednének. De megérzi a következményeket a cement-, az üveg- és a papíripar is. „Tartunk attól, hogy a magáncégek esetleg külföldre telepítik majd a gyártást, mert az olyan piacok, mint például Ukrajna, vonzóbbá válnak\" – mutatott rá Korodi. 2007 októberében az Európai Bizottság 75,9 millió tonnás kibocsátási kvótát engedélyezett Románia számára a 2009 és 2012 közötti idõszakra, 20,7 százalékkal kevesebbet, mint amennyit Bukarest kért. A Bulgária számára jóváhagyott kvóta 34,7 százalékkal volt kisebb az igényeltnél. Ugyancsak októberben a bizottság jóváhagyta a németországi nemzeti tervben végrehajtandó módosításokat, amivel lezárult a 27 tagország esetében végzett felülvizsgálat. Az Európai Unió a 2008 és 2012 közötti idõszakra összesen 2,08 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátását irányozta elõ a 27 tagállam számára, ami tíz százalékkal kevesebb az elõzõ, hasonló idõtartamú periódushoz képest. Ez az illetékesek várakozása szerint jelentõs mértékben hozzájárul ahhoz, hogy az EU teljesítse a káros gázok kibocsátásának csökkentését elõíró Kiotói Egyezmény kitételeit. Adrian Ciocãnea uniós ügyekért felelõs államtitkár egyébként elmondta, Bukarest nem volt köteles értesíteni az Európai Bizottságot az eljárás megindításáról. Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok