2008. január 09., 00:002008. január 09., 00:00
Az Európai Bizottság a per beindításáról nem kapott még hivatalos értesítést. A bizottság szóvivõje azonban úgy tudja, hogy hét ország, Csehország, Észtország, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia is pert indított. Korodi elmondta, hogy környezetvédelmi miniszterként kérvényezte a bizottság azon döntésének hatályon kívül helyezését, amely a kvóták 20 százalékos csökkentését rendelte el. A kérést azzal indokolta, hogy ez a döntés nem teljesíthetõ, és a költségek megemelkedése folytán kihatással lehet az ipari termelõk környezetvédelmi beruházásaira. A döntés az energiaipart érinti a legjobban, ahol a költségek meredeken megemelkednének. De megérzi a következményeket a cement-, az üveg- és a papíripar is. „Tartunk attól, hogy a magáncégek esetleg külföldre telepítik majd a gyártást, mert az olyan piacok, mint például Ukrajna, vonzóbbá válnak\" – mutatott rá Korodi. 2007 októberében az Európai Bizottság 75,9 millió tonnás kibocsátási kvótát engedélyezett Románia számára a 2009 és 2012 közötti idõszakra, 20,7 százalékkal kevesebbet, mint amennyit Bukarest kért. A Bulgária számára jóváhagyott kvóta 34,7 százalékkal volt kisebb az igényeltnél. Ugyancsak októberben a bizottság jóváhagyta a németországi nemzeti tervben végrehajtandó módosításokat, amivel lezárult a 27 tagország esetében végzett felülvizsgálat. Az Európai Unió a 2008 és 2012 közötti idõszakra összesen 2,08 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátását irányozta elõ a 27 tagállam számára, ami tíz százalékkal kevesebb az elõzõ, hasonló idõtartamú periódushoz képest. Ez az illetékesek várakozása szerint jelentõs mértékben hozzájárul ahhoz, hogy az EU teljesítse a káros gázok kibocsátásának csökkentését elõíró Kiotói Egyezmény kitételeit. Adrian Ciocãnea uniós ügyekért felelõs államtitkár egyébként elmondta, Bukarest nem volt köteles értesíteni az Európai Bizottságot az eljárás megindításáról. Hírösszefoglaló
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.