Fotó: Facebook/Florin Cîţu
Derűlátó Florin Cîțu pénzügyminiszter a koronavírus-járvány begyűrűzése nyomán kihirdetett szükségállapotnak a román gazdaságra gyakorolt hatását illetően. Azt mondja, május 15-e után fokozatosan újraindul a tevékenység minden téren, megvan már a tervük erre.
2020. április 22., 18:322020. április 22., 18:32
2020. április 22., 18:582020. április 22., 18:58
Kevésbé volt negatív hatással Románia gazdaságára a koronavírus-járvány által okozott válság, mint más európai államokra, az ország pedig az előrejelzettnél jobban fog kijönni ebből a krízishelyzetből, mivel nagyon sok vállalat alkalmazkodott a kialakult helyzethez – jelentette ki Florin Cîțu pénzügyminiszter kedd este a Digi24 hírtelevízió műsorában.
Mint részletezte, miután a nagyvállalatokat felkérte, hogy fizessék ki adóikat,
„A romániai cégek 90 százaléka kis- és közepes vállalkozás. Láttam, hogy újragondolták a tevékenységüket, és most maszkokat, fertőtlenítőket készítenek, és megpróbálnak lélegeztetőgépeket gyártani. Nagyon jó választ adtak, és bízom abban, hogy Románia gazdasága egy erősebb gazdaság lesz. A magánvállalkozók ezidáig jó választ adtak” – hangsúlyozta a pénzügyi tárca vezetője. Hozzáfűzte,
Beismerte ugyanakkor, hogy az állam bevételei „kicsit” elmaradnak a tavaly ilyenkor regisztrált szinttől. Az állam ebben a kontextusban – elmondása szerint – egyelőre csak a belföldi piacról igényelt hitelt, de – tette hozzá –
Cîțu azt mondja, Románia vészelt már át gazdasági válságokat, és megtanulta kezelni ezeket. „Amint túljutunk a csúcson, és elhárítjuk az egészségügyi problémát, már csak a gazdasági válság marad, amihez megvannak az eszközeink. Itt csak az volt a gond, hogy párhuzamosan volt egy egészségügyi válság is. Túl kell lépnünk ennek a csúcspontján. Amikor elkezdjük lazítani a korlátozásokat, meg fogják látni, hogy a válságra hozott megoldásokat jóval könnyebb lesz gyakorlatba ültetni. A szakértők azt mondják, még két hetünk van. A csúcs most van, és aztán tudunk arra gondolni, hogy mi következik” – fogalmazott a miniszter.
Meglátása szerint különben a korlátozások lazításának fordított sorrendben kell történnie, mint ahogy foganatosították azokat. „A második fázisra felkészültebbek vagyunk. Eddig volt bonyolult, egészséges embereket kellett otthonukban tartanunk úgy, hogy a gazdaság se omoljon össze. Ebből a fázisból, azt mondom, valamennyien jobban kerülünk ki, mint egy hónappal ezelőtt vártam volna” – adott hangot optimizmusának Florin Cîțu.
Több, mint 150 ezren kérték a hiteltörlesztés felfüggesztését
A bankok ügyfeleinek – magánszemélyek és cégek egyaránt – 10 százaléka kérte mostanáig a hiteltörlesztés felfüggesztését. A pénzintézetekhez nagyjából 150 000 igénylés érkezett magánszemélyek részéről, a vállalkozások esetében pedig ez a szám nem éri el a 10 ezret. A Digi 24 hírtelevízió információi szerint az Erste Bank tulajdonában levő BCR-től több mint 15 ezren kérték a törlesztés felfüggesztését, a Raiffeisen Bankhoz 25 000, az ING-hez pedig több mint 17 000 igénylés érkezett. A romániai bankoknak mintegy 1,5 millió magánszemély és 100 000 cég az ügyfele. Mint ismeretes, a kormány döntése értelmében a magánszemélyek és cégek egyaránt kérhetik hiteltörlesztő-részleteik befizetésének felfüggesztését az év végéig, a kérvényeket május közepéig kell benyújtani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!