Fotó: Facebook/Florin Cîţu
Derűlátó Florin Cîțu pénzügyminiszter a koronavírus-járvány begyűrűzése nyomán kihirdetett szükségállapotnak a román gazdaságra gyakorolt hatását illetően. Azt mondja, május 15-e után fokozatosan újraindul a tevékenység minden téren, megvan már a tervük erre.
2020. április 22., 18:322020. április 22., 18:32
2020. április 22., 18:582020. április 22., 18:58
Kevésbé volt negatív hatással Románia gazdaságára a koronavírus-járvány által okozott válság, mint más európai államokra, az ország pedig az előrejelzettnél jobban fog kijönni ebből a krízishelyzetből, mivel nagyon sok vállalat alkalmazkodott a kialakult helyzethez – jelentette ki Florin Cîțu pénzügyminiszter kedd este a Digi24 hírtelevízió műsorában.
Mint részletezte, miután a nagyvállalatokat felkérte, hogy fizessék ki adóikat,
„A romániai cégek 90 százaléka kis- és közepes vállalkozás. Láttam, hogy újragondolták a tevékenységüket, és most maszkokat, fertőtlenítőket készítenek, és megpróbálnak lélegeztetőgépeket gyártani. Nagyon jó választ adtak, és bízom abban, hogy Románia gazdasága egy erősebb gazdaság lesz. A magánvállalkozók ezidáig jó választ adtak” – hangsúlyozta a pénzügyi tárca vezetője. Hozzáfűzte,
Beismerte ugyanakkor, hogy az állam bevételei „kicsit” elmaradnak a tavaly ilyenkor regisztrált szinttől. Az állam ebben a kontextusban – elmondása szerint – egyelőre csak a belföldi piacról igényelt hitelt, de – tette hozzá –
Cîțu azt mondja, Románia vészelt már át gazdasági válságokat, és megtanulta kezelni ezeket. „Amint túljutunk a csúcson, és elhárítjuk az egészségügyi problémát, már csak a gazdasági válság marad, amihez megvannak az eszközeink. Itt csak az volt a gond, hogy párhuzamosan volt egy egészségügyi válság is. Túl kell lépnünk ennek a csúcspontján. Amikor elkezdjük lazítani a korlátozásokat, meg fogják látni, hogy a válságra hozott megoldásokat jóval könnyebb lesz gyakorlatba ültetni. A szakértők azt mondják, még két hetünk van. A csúcs most van, és aztán tudunk arra gondolni, hogy mi következik” – fogalmazott a miniszter.
Meglátása szerint különben a korlátozások lazításának fordított sorrendben kell történnie, mint ahogy foganatosították azokat. „A második fázisra felkészültebbek vagyunk. Eddig volt bonyolult, egészséges embereket kellett otthonukban tartanunk úgy, hogy a gazdaság se omoljon össze. Ebből a fázisból, azt mondom, valamennyien jobban kerülünk ki, mint egy hónappal ezelőtt vártam volna” – adott hangot optimizmusának Florin Cîțu.
Több, mint 150 ezren kérték a hiteltörlesztés felfüggesztését
A bankok ügyfeleinek – magánszemélyek és cégek egyaránt – 10 százaléka kérte mostanáig a hiteltörlesztés felfüggesztését. A pénzintézetekhez nagyjából 150 000 igénylés érkezett magánszemélyek részéről, a vállalkozások esetében pedig ez a szám nem éri el a 10 ezret. A Digi 24 hírtelevízió információi szerint az Erste Bank tulajdonában levő BCR-től több mint 15 ezren kérték a törlesztés felfüggesztését, a Raiffeisen Bankhoz 25 000, az ING-hez pedig több mint 17 000 igénylés érkezett. A romániai bankoknak mintegy 1,5 millió magánszemély és 100 000 cég az ügyfele. Mint ismeretes, a kormány döntése értelmében a magánszemélyek és cégek egyaránt kérhetik hiteltörlesztő-részleteik befizetésének felfüggesztését az év végéig, a kérvényeket május közepéig kell benyújtani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!