Fotó: Pixabay
Románia 2023. január elsejétől kiveti a 15 százalékos globális minimumadót a multinacionális cégekre – jelentette be kedd este Adrian Câciu pénzügyminiszter. Jelezte egyúttal: a kormány idei prioritásai között van az áfabegyűjtés felgyorsítása és az adócsalás visszaszorítása.
2022. január 19., 10:352022. január 19., 10:35
2022. január 19., 11:042022. január 19., 11:04
A pénzügyi tárca vezetője Facebook-bejegyzésben számolt be arról, hogy a nap folyamán Brüsszelben tárgyalt az uniós pénzügyminiszterekkel az Ecofin keretében, ahol bejelentette: Románia kész gyorsan átültetni jogrendjébe a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) a multik 15 százalékos adójára vonatkozó szabályait.
„A mi ambíciónk, hogy már 2023. január elsején készen álljunk ennek a plafonnak a gyakorlatba ültetésére.
– szögezte le a miniszter.
Kitért ugyanakkor arról is, hogy biztosította Paulo Gentiloni gazdasági ügyekért felelős uniós biztost az áfabegyűjtés hatékonyságának felgyorsításáról és az adócsalás visszaszorításáról, a cél, hogy a GDP 6,7 százalékának megfelelő összegű beruházásokat meg lehessen valósítani az idei év folyamán.
„Meggyőződésem, hogy ezek az intézkedések igazságosak és szükségesek mind gazdasági, mind társadalmi szempontból.
– összegzett Adrian Câciu.
A G20-országcsoport vezetői támogatják a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) a 15 százalékos globális minimumadóra vonatkozó megállapodását – erről határoztak szombaton a tagállamok vezetői római csúcstalálkozójukon.
Mint ismeretes, az OECD 15 százalékos globális minimáladót javasol, amit a G20-orzségcsoport vezetői is támogatnak. A cél, hogy az új szabályozás globális szinten 2023-ban életbe léphessen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!