Fotó: Pixabay
Románia 2023. január elsejétől kiveti a 15 százalékos globális minimumadót a multinacionális cégekre – jelentette be kedd este Adrian Câciu pénzügyminiszter. Jelezte egyúttal: a kormány idei prioritásai között van az áfabegyűjtés felgyorsítása és az adócsalás visszaszorítása.
2022. január 19., 10:352022. január 19., 10:35
2022. január 19., 11:042022. január 19., 11:04
A pénzügyi tárca vezetője Facebook-bejegyzésben számolt be arról, hogy a nap folyamán Brüsszelben tárgyalt az uniós pénzügyminiszterekkel az Ecofin keretében, ahol bejelentette: Románia kész gyorsan átültetni jogrendjébe a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) a multik 15 százalékos adójára vonatkozó szabályait.
„A mi ambíciónk, hogy már 2023. január elsején készen álljunk ennek a plafonnak a gyakorlatba ültetésére.
– szögezte le a miniszter.
Kitért ugyanakkor arról is, hogy biztosította Paulo Gentiloni gazdasági ügyekért felelős uniós biztost az áfabegyűjtés hatékonyságának felgyorsításáról és az adócsalás visszaszorításáról, a cél, hogy a GDP 6,7 százalékának megfelelő összegű beruházásokat meg lehessen valósítani az idei év folyamán.
„Meggyőződésem, hogy ezek az intézkedések igazságosak és szükségesek mind gazdasági, mind társadalmi szempontból.
– összegzett Adrian Câciu.
A G20-országcsoport vezetői támogatják a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) a 15 százalékos globális minimumadóra vonatkozó megállapodását – erről határoztak szombaton a tagállamok vezetői római csúcstalálkozójukon.
Mint ismeretes, az OECD 15 százalékos globális minimáladót javasol, amit a G20-orzségcsoport vezetői is támogatnak. A cél, hogy az új szabályozás globális szinten 2023-ban életbe léphessen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!