Fotó: Pixabay
Románia 2023. január elsejétől kiveti a 15 százalékos globális minimumadót a multinacionális cégekre – jelentette be kedd este Adrian Câciu pénzügyminiszter. Jelezte egyúttal: a kormány idei prioritásai között van az áfabegyűjtés felgyorsítása és az adócsalás visszaszorítása.
2022. január 19., 10:352022. január 19., 10:35
2022. január 19., 11:042022. január 19., 11:04
A pénzügyi tárca vezetője Facebook-bejegyzésben számolt be arról, hogy a nap folyamán Brüsszelben tárgyalt az uniós pénzügyminiszterekkel az Ecofin keretében, ahol bejelentette: Románia kész gyorsan átültetni jogrendjébe a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) a multik 15 százalékos adójára vonatkozó szabályait.
„A mi ambíciónk, hogy már 2023. január elsején készen álljunk ennek a plafonnak a gyakorlatba ültetésére.
– szögezte le a miniszter.
Kitért ugyanakkor arról is, hogy biztosította Paulo Gentiloni gazdasági ügyekért felelős uniós biztost az áfabegyűjtés hatékonyságának felgyorsításáról és az adócsalás visszaszorításáról, a cél, hogy a GDP 6,7 százalékának megfelelő összegű beruházásokat meg lehessen valósítani az idei év folyamán.
„Meggyőződésem, hogy ezek az intézkedések igazságosak és szükségesek mind gazdasági, mind társadalmi szempontból.
– összegzett Adrian Câciu.
A G20-országcsoport vezetői támogatják a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) a 15 százalékos globális minimumadóra vonatkozó megállapodását – erről határoztak szombaton a tagállamok vezetői római csúcstalálkozójukon.
Mint ismeretes, az OECD 15 százalékos globális minimáladót javasol, amit a G20-orzségcsoport vezetői is támogatnak. A cél, hogy az új szabályozás globális szinten 2023-ban életbe léphessen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!