Pénztárblokklottó az adócsalás visszaszorításáért

Az intézkedést előíró pénzügyminisztériumi tervezetet a Mediafax hírügynökség ismertette: eszerint a 18. életévüket betöltött román állampolgárok a vásárláskor kapott pénztárblokkal vehetnek részt az országos sorsoláson.

A Román Lottótársaság havonta a 15-ei dátum utáni első hétfőn húzza ki a megelőző hónapra vonatkozó nyertes számokat. A számsor egyik része egy 1 és 999 közötti szám lesz, amely a pénztárblokkok – általános forgalmi adót (áfa/TVA) is tartalmazó – értékét jelöli, vagyis a levásárolt összeget a banik kivételével, a másik szám pedig a napra vonatkozik, amikor kibocsátották a nyugtát.

A pénzbeli nyereményt így azok a polgárok kapják meg, akik a kihúzott napon a kisorsolt értékben vásároltak termékeket, illetve vettek igénybe szolgáltatásokat. A pénzügyi tárca által kidolgozott tervezet szerint csak azokat a blokkokat fogadják el nyertesként, amelyek eleget tesznek az 1999/28-as sürgősségi kormányrendelet előírásainak.

Az adóhatóságnál kell jelentkezni a nyereményért

A lottótársaság nyilvánosságra hozza a kihúzott számokat, majd az érintett magánszemélyeknek a nyertes nyugtát az adóhatóság (ANAF) helyi irodájába kell bevinniük a sorsolástól számított 30 napon belül, a hivatal pedig a határidő után tíz nappal közli a szaktárcával, hogy hány személy igényelte a nyereményt.

A pénztárblokk mellett fénymásolatot kell készíteniük személyi igazolványukról vagy útlevelükről, és ki kell tölteniük egy nyilatkozatot, amelynek sablonját áprilisig dolgozza ki a minisztérium. A pénznyereményt a szaktárca egy hazai pénzintézetben nyitott bankszámlára utalja a határidő lejárta utáni 60 napban, illetve csalás gyanúja esetén ez további 60 nappal meghosszabbítható.

A pénzügyminisztérium minden hónapban elkülönít egy bizonyos összeget a nyereményekre, a nyertes pénztárblokkok összesítése után pedig egyenlően osztják el az érintettek között a pénzt. Amennyiben egy hónapban egyetlen nyertes sem jelentkezik, az összeget a következő sorsolás után használják fel. A szaktárca tavaly év végén úgy becsülte, hogy havonta átlagosan 160 pénznyereményt osztanak majd ki, egy személy pedig mintegy 1200 lejt kap. A tervek szerint ez év második felére összesen 10 millió lejt különítenek el a nyeremények kifizetésére.

A kormány korábban azzal érvelt az intézkedés bevezetésének szüksége mellett, hogy a kiskereskedelemben leggyakrabban úgy csalnak adót, hogy nem adják át a vevőnek a pénztárblokkot, holott erre törvény kötelezi az eladót. A kabinet hangsúlyozta: az adósorsolás nem tekinthető szerencsejátéknak, hiszen a magánszemélyek nem fizetnek utána semmilyen állami illetéket.

Korlátoznák a készpénzfizetést

Ugyancsak az adócsalás elleni küzdelem részeként dolgozták ki a készpénzfizetés korlátozására vonatkozó tervezetet, amely jelenleg a képviselőház előtt van, és várhatóan júniusban fogadják el. Dan Manolescu, a pénzügyminisztérium államtitkára kedden egy szakmai konferencián elmondta: minden típusú tranzakció esetében szabályozni szeretnék a készpénzben kifizethető összeg maximális értékét, akár jogi, akár magánszemélyek között történik a kifizetés.

Dan Anghel, a konferenciát szervező PwC tanácsadó cég szakembere ugyanakkor rámutatott: a készpénzben történő adóbefizetéseket is korlátozni kellene, szerinte ugyanis fontos lenne, hogy minél többen elektronikusan fizessék ki az illetékeket, más országokban ugyanis sokkal többen adóztak az intézkedés nyomán.

Manolescu erre reagálva elmondta: a szaktárca már erről is tárgyalásokat kezdett, az elképzelés bevezetéséhez azonban ki kell építeni a közintézményekben és az állami kincstár kirendeltségeinél a kártyafizetést lehetővé tevő infrastruktúrát. A tervezet szerint a magánszemélyek, az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkező, valamint a szabadúszóként tevékenykedő polgárok naponta legfeljebb 10 ezer lejt fizethetnek ki, illetve vehetnek át készpénzben. A maximális értéknél nagyobb összegek után 25 százalékos bírságot szabhatnak majd ki.