A polgármesterek berzenkedtek attól, hogy saját forrásból működtessék az oltásközpontokat
Fotó: Veres Nándor/MTI
Úgy tűnik, hogy az utolsó száz méteren sikerült elsimítani a bukaresti kormány és a megyei jogú városok között néhány napja dúló állóháborút, és mire január 15-én elrajtol a koronavírus elleni oltási kampány második szakasza, a Cîțu-kabinet forrásokat is rendel az önkormányzatokra bízott oltásközpontok kialakításának és az ott dolgozók fizetésének biztosítására. Ígéretek legalábbis már vannak.
Ígéretet kaptak kedden a romániai megyei jogú városok polgármesterei arra, hogy miután a bukaresti kormány a helyi önkormányzatok hatáskörébe rendelte az oltásközpontok kialakítását, illetve az ott dolgozók fizetésének biztosítását, pénzt is folyósítanak az új feladathoz. A sikerről Emil Boc, Kolozsvár nemzeti liberális párti (PNL) polgármestere, a Romániai Megyei Jogú Városok Egyesületének (AMR) elnöke számolt be kedden délután a sajtó képviselőinek, miután az elöljárók egyeztettek a pénzügyminisztérium képviselőivel.
A kincses város polgármestere elmondta,
„Konkrét eredmények vannak e fontos téma, az oltás kapcsán. Igen, az immunizálás nem a pénzügyminisztérium hatásköre, ám a pénzügyminiszter nagyon világosan kimondta, hogy tiszteletben tartják a törvényt. Az ugyanis kimondja, hogy az oltásközpontok felszerelésével, a személyzet kifizetésével kapcsolatos költségeket az állami büdzséből kell állni” – fejtette ki Boc.
Ismételt támadást intézett ugyanakkor Vlad Voiculescu USR–PLUS-os egészségügyi miniszter ellen. „Nem tudjuk, az egészségügyi miniszter miért döntött ezen törvényi előírás figyelmen kívül hagyása mellett” – mondta. Jelezte egyúttal, hogy szó nincs személyes konfliktusról, tiszteli Voiculescut, ám meglátása szerint az egészségügyi tárca vezetőjének valószínűleg választ kellene adnia arra a kérdésre, hogy miért írt alá egy sürgősségi kormányrendeletet, ami nem tartja tiszteletben a hatályos kormányhatározatot, mely szerint a hasonló kiadásokat az állami költségvetésből kell finanszírozni.
Boc közölte: most már a vonatkozó sürgősségi kormányrendelet végső formáját várja, amelynek a héten meg kell születnie.
– összegzett Kolozsvár polgármestere.
A keddi siker előzménye, hogy a hétvégén a Romániai Megyei Jogú Városok Egyesülete (AMR) pénzt kért Vlad Voiculescu egészségügyi minisztertől az oltóközpontok kialakítására.
Emil Boc hétfőn az RFI-nek nyilatkozva nyomatékosította az elöljárók elégedetlenségét. „Ez újfent a helyi önkormányzatokkal való dacolás, a kormány, az egészségügyi tárca révén úgy ró ki feladatokat, hogy nem biztosítja mellé a szükséges erőforrásokat. És itt nem minimális vagy jelentéktelen összegekről van szó, hanem eurómilliókról minden nagy megyei város esetében, 3–5 millió euró szükséges csak a személyzet kifizetésére, és akkor még nem beszéltünk a hűtők, ágyak, az oltáshoz szükséges felszerelések és más dolgok beszerzéséről, amelyek szintén nagy összegű kiadásokat jelentenek” – fejtette ki Boc. Akkor is hangsúlyozta: nem személyes konfliktusról van szó az USR–PLUS szövetség által jelölt egészségügyi miniszterrel, és nincs is szó összetűzésről a kormánykoalícióban.
Annak kapcsán pedig, hogy Vlad Voiculescu a minap azt mondta, a fejlesztési minisztériumnál van a pénz az oltásközpontokra, Boc így reagált: ezt sehol nem írja. „Ezt hol írja? A mese az mese, mi, a helyi közigazgatásban nem mesemondók vagyunk, hanem kivitelezők, pragmatikus emberek. Hol írja a rendeletben, hogy van pénz? Valószínűleg a bankoknál is van pénz, de pontosan akarjuk tudni, hol van a pénz, milyen mechanizmus mentén utalják ki, mekkora értékbe kell beleférnünk a kiadásoknál. Ezt sehol nem írja ebben a sürgősségi rendeletben” – szögezte le Emil Boc.
A Romániai Megyei Jogú Városok Egyesülete (AMR) pénzt kér Vlad Voiculescu egészségügyi minisztertől az oltóközpontok kialakítására.
„A fejlesztési és közigazgatási minisztériumban nincs pénzforrás az oltásközpontok működtetésére” – szögezte le kedden a Krónika megkeresésére Cseke Attila miniszter. Kifejtette, az általa vezetett minisztériumban nincs költségvetési keret, besorolás ilyen típusú tevékenységekre.
– részletezte az RMDSZ-es tárcavezető, hozzátéve, az egészségügyi miniszternek nincsenek pontos információi, de erről nem kívánt véleményt nyilvánítani.
Cseke Attila különben elmondása szerint még hétfőn hivatalos átiratban közölte Vlad Voiculescu egészségügyi miniszterrel, hogy az oltási pontok működésére vonatkozó tervezetét nem véleményezi pozitívan. Közölte,
Hangsúlyozta, az egészségügyi minisztérium azóta egy teljesen új koncepción dolgozik, azt annak véglegesítése után véleményezik. „Biztos, hogy a helyi autonómia elvét be kell tartani, amikor új kötelezettségeket írunk elő a helyi önkormányzatoknak, ahhoz a költségvetési forrást is biztosítani kell” – szögezte le a miniszter.
Közben számos polgármester is hangsúlyozta, hogy várják a kormánypénzeket az oltásközpontok beüzemeléséhez és fenntartásához. „Nem értek egyet azzal, hogy az egészségügyi minisztérium sürgősségi kormányrendelettel az önkormányzatokra bízná a Covid–19 elleni védőoltás lebonyolítását úgy, hogy közben nem biztosítják az ehhez szükséges anyagi fedezetet. Nem lenne szabad lepasszolniuk ezt a rendkívül fontos feladatot, sőt amíg el nem múlik a veszély, minden energiájukat a védőoltáskampány megszervezésére kellene nekik is fordítaniuk” – szögezte le Facebook-bejegyzésében Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti elöljárója.
Kedden Dominic Fritz temesvári polgármester is arról beszélt, hogy nehézséget jelentenek a Béga-parti város önkormányzatának az átruházott feladatok. „Várjuk a sürgősségi kormányrendeletet, amelynek tisztáznia kell a finanszírozás forrását, mivel sajnálatos módon túl sok az ismeretlen, amelyek nehezítik ezeknek a központoknak a kialakítását” – mondta az elöljáró.
– jelentette ki lapunknak Portik Vilmos alpolgármester. Kifejtette, az oltási pontokban orvosokat, egészségügyi asszisztenseket és adatkezelőket kell foglalkoztatni, a szakemberek órabére 25 és 150 lej között mozog, ebből kiindulva a becsléseik szerint hat hónapra a bérköltség meghaladja a tízmillió lejt. Annyi oltásközponttal számoltak, hogy zökkenőmentesen lehessen immunizálni a lakosságot, ugyanakkor a jelenleg is működő oltási pont költségeit nem is számolták bele, mert nem tudják, hogy azt meddig tartják fenn a jelenlegi rendszerben, és mikortól kell átvállalniuk a költségeket – részletezte az alpolgármester.
Ugyanakkor az eredeti tervezet szerint a berendezést, a felszerelést, a fogyóeszközöket is az önkormányzatnak kellene biztosítania, ami további költségeket generálna. Ha például egy iskola sportcsarnokában rendeznek be oltásközpontot,
„Ha ebből a kormány semmit nem hajlandó átvállalni, és mindent a helyi költségvetés terhére kell megoldani, Marosvásárhelyen akár a 20 millió lejt is elérheti az összeg a hat hónap leforgása alatt” – mondta Portik Vilmos.
Úgy vélekedett,
Marosvásárhely reális költségvetése 320 millió lej, a felhalmozott adósságok miatt így is nehézségek elé néznek, ha a mintegy 6 százalékos újabb hiánnyal kell számolniuk, újabb dilemmák elé állítja a városvezetést, hiszen minden eddigi számításukat felborítja, el kell dönteniük, honnan vesznek el forrásokat, az oktatástól, a fejlesztésektől vagy a kulturális projektektől. „Egy ekkora pluszkiadást mindenképpen megérez a város, nemcsak mi vagyunk ebben a helyzetben, ha a kormány zökkenőmentesen akarja megvalósítani a lakosság oltását, kénytelen lesz segítséget nyújtani az önkormányzatoknak” – összegezte Portik Vilmos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg szombaton közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță.
Mindössze Bukarest és Kolozs megye számít „európai értelemben vett” gazdag megyének romániai viszonylatban, ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) vesszük górcső alá. Amúgy egy kettészakadt Romániát látunk.
Történelmi, közel 20 százalékos hozammal zárták a tavalyi évet a romániai önkéntes nyugdíjalapok, miközben már egymillióan választják ezt a biztonságot. Ám a látványos sikerek ellenére sok a tévhit. Összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.
Némileg csökkent ugyan a romániai turisták érdeklődése a bolgár fekete-tenger-parti üdülőhelyek iránt, de azért még mindig nagyon sokan vágynak oda. A romániai nyaralók egyre gyakrabban foglalnak szállást az utolsó pillanatban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!