A polgármesterek berzenkedtek attól, hogy saját forrásból működtessék az oltásközpontokat
Fotó: Veres Nándor/MTI
Úgy tűnik, hogy az utolsó száz méteren sikerült elsimítani a bukaresti kormány és a megyei jogú városok között néhány napja dúló állóháborút, és mire január 15-én elrajtol a koronavírus elleni oltási kampány második szakasza, a Cîțu-kabinet forrásokat is rendel az önkormányzatokra bízott oltásközpontok kialakításának és az ott dolgozók fizetésének biztosítására. Ígéretek legalábbis már vannak.
Ígéretet kaptak kedden a romániai megyei jogú városok polgármesterei arra, hogy miután a bukaresti kormány a helyi önkormányzatok hatáskörébe rendelte az oltásközpontok kialakítását, illetve az ott dolgozók fizetésének biztosítását, pénzt is folyósítanak az új feladathoz. A sikerről Emil Boc, Kolozsvár nemzeti liberális párti (PNL) polgármestere, a Romániai Megyei Jogú Városok Egyesületének (AMR) elnöke számolt be kedden délután a sajtó képviselőinek, miután az elöljárók egyeztettek a pénzügyminisztérium képviselőivel.
A kincses város polgármestere elmondta,
„Konkrét eredmények vannak e fontos téma, az oltás kapcsán. Igen, az immunizálás nem a pénzügyminisztérium hatásköre, ám a pénzügyminiszter nagyon világosan kimondta, hogy tiszteletben tartják a törvényt. Az ugyanis kimondja, hogy az oltásközpontok felszerelésével, a személyzet kifizetésével kapcsolatos költségeket az állami büdzséből kell állni” – fejtette ki Boc.
Ismételt támadást intézett ugyanakkor Vlad Voiculescu USR–PLUS-os egészségügyi miniszter ellen. „Nem tudjuk, az egészségügyi miniszter miért döntött ezen törvényi előírás figyelmen kívül hagyása mellett” – mondta. Jelezte egyúttal, hogy szó nincs személyes konfliktusról, tiszteli Voiculescut, ám meglátása szerint az egészségügyi tárca vezetőjének valószínűleg választ kellene adnia arra a kérdésre, hogy miért írt alá egy sürgősségi kormányrendeletet, ami nem tartja tiszteletben a hatályos kormányhatározatot, mely szerint a hasonló kiadásokat az állami költségvetésből kell finanszírozni.
Boc közölte: most már a vonatkozó sürgősségi kormányrendelet végső formáját várja, amelynek a héten meg kell születnie.
– összegzett Kolozsvár polgármestere.
A keddi siker előzménye, hogy a hétvégén a Romániai Megyei Jogú Városok Egyesülete (AMR) pénzt kért Vlad Voiculescu egészségügyi minisztertől az oltóközpontok kialakítására.
Emil Boc hétfőn az RFI-nek nyilatkozva nyomatékosította az elöljárók elégedetlenségét. „Ez újfent a helyi önkormányzatokkal való dacolás, a kormány, az egészségügyi tárca révén úgy ró ki feladatokat, hogy nem biztosítja mellé a szükséges erőforrásokat. És itt nem minimális vagy jelentéktelen összegekről van szó, hanem eurómilliókról minden nagy megyei város esetében, 3–5 millió euró szükséges csak a személyzet kifizetésére, és akkor még nem beszéltünk a hűtők, ágyak, az oltáshoz szükséges felszerelések és más dolgok beszerzéséről, amelyek szintén nagy összegű kiadásokat jelentenek” – fejtette ki Boc. Akkor is hangsúlyozta: nem személyes konfliktusról van szó az USR–PLUS szövetség által jelölt egészségügyi miniszterrel, és nincs is szó összetűzésről a kormánykoalícióban.
Annak kapcsán pedig, hogy Vlad Voiculescu a minap azt mondta, a fejlesztési minisztériumnál van a pénz az oltásközpontokra, Boc így reagált: ezt sehol nem írja. „Ezt hol írja? A mese az mese, mi, a helyi közigazgatásban nem mesemondók vagyunk, hanem kivitelezők, pragmatikus emberek. Hol írja a rendeletben, hogy van pénz? Valószínűleg a bankoknál is van pénz, de pontosan akarjuk tudni, hol van a pénz, milyen mechanizmus mentén utalják ki, mekkora értékbe kell beleférnünk a kiadásoknál. Ezt sehol nem írja ebben a sürgősségi rendeletben” – szögezte le Emil Boc.
A Romániai Megyei Jogú Városok Egyesülete (AMR) pénzt kér Vlad Voiculescu egészségügyi minisztertől az oltóközpontok kialakítására.
„A fejlesztési és közigazgatási minisztériumban nincs pénzforrás az oltásközpontok működtetésére” – szögezte le kedden a Krónika megkeresésére Cseke Attila miniszter. Kifejtette, az általa vezetett minisztériumban nincs költségvetési keret, besorolás ilyen típusú tevékenységekre.
– részletezte az RMDSZ-es tárcavezető, hozzátéve, az egészségügyi miniszternek nincsenek pontos információi, de erről nem kívánt véleményt nyilvánítani.
Cseke Attila különben elmondása szerint még hétfőn hivatalos átiratban közölte Vlad Voiculescu egészségügyi miniszterrel, hogy az oltási pontok működésére vonatkozó tervezetét nem véleményezi pozitívan. Közölte,
Hangsúlyozta, az egészségügyi minisztérium azóta egy teljesen új koncepción dolgozik, azt annak véglegesítése után véleményezik. „Biztos, hogy a helyi autonómia elvét be kell tartani, amikor új kötelezettségeket írunk elő a helyi önkormányzatoknak, ahhoz a költségvetési forrást is biztosítani kell” – szögezte le a miniszter.
Közben számos polgármester is hangsúlyozta, hogy várják a kormánypénzeket az oltásközpontok beüzemeléséhez és fenntartásához. „Nem értek egyet azzal, hogy az egészségügyi minisztérium sürgősségi kormányrendelettel az önkormányzatokra bízná a Covid–19 elleni védőoltás lebonyolítását úgy, hogy közben nem biztosítják az ehhez szükséges anyagi fedezetet. Nem lenne szabad lepasszolniuk ezt a rendkívül fontos feladatot, sőt amíg el nem múlik a veszély, minden energiájukat a védőoltáskampány megszervezésére kellene nekik is fordítaniuk” – szögezte le Facebook-bejegyzésében Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti elöljárója.
Kedden Dominic Fritz temesvári polgármester is arról beszélt, hogy nehézséget jelentenek a Béga-parti város önkormányzatának az átruházott feladatok. „Várjuk a sürgősségi kormányrendeletet, amelynek tisztáznia kell a finanszírozás forrását, mivel sajnálatos módon túl sok az ismeretlen, amelyek nehezítik ezeknek a központoknak a kialakítását” – mondta az elöljáró.
– jelentette ki lapunknak Portik Vilmos alpolgármester. Kifejtette, az oltási pontokban orvosokat, egészségügyi asszisztenseket és adatkezelőket kell foglalkoztatni, a szakemberek órabére 25 és 150 lej között mozog, ebből kiindulva a becsléseik szerint hat hónapra a bérköltség meghaladja a tízmillió lejt. Annyi oltásközponttal számoltak, hogy zökkenőmentesen lehessen immunizálni a lakosságot, ugyanakkor a jelenleg is működő oltási pont költségeit nem is számolták bele, mert nem tudják, hogy azt meddig tartják fenn a jelenlegi rendszerben, és mikortól kell átvállalniuk a költségeket – részletezte az alpolgármester.
Ugyanakkor az eredeti tervezet szerint a berendezést, a felszerelést, a fogyóeszközöket is az önkormányzatnak kellene biztosítania, ami további költségeket generálna. Ha például egy iskola sportcsarnokában rendeznek be oltásközpontot,
„Ha ebből a kormány semmit nem hajlandó átvállalni, és mindent a helyi költségvetés terhére kell megoldani, Marosvásárhelyen akár a 20 millió lejt is elérheti az összeg a hat hónap leforgása alatt” – mondta Portik Vilmos.
Úgy vélekedett,
Marosvásárhely reális költségvetése 320 millió lej, a felhalmozott adósságok miatt így is nehézségek elé néznek, ha a mintegy 6 százalékos újabb hiánnyal kell számolniuk, újabb dilemmák elé állítja a városvezetést, hiszen minden eddigi számításukat felborítja, el kell dönteniük, honnan vesznek el forrásokat, az oktatástól, a fejlesztésektől vagy a kulturális projektektől. „Egy ekkora pluszkiadást mindenképpen megérez a város, nemcsak mi vagyunk ebben a helyzetben, ha a kormány zökkenőmentesen akarja megvalósítani a lakosság oltását, kénytelen lesz segítséget nyújtani az önkormányzatoknak” – összegezte Portik Vilmos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!