A polgármesterek berzenkedtek attól, hogy saját forrásból működtessék az oltásközpontokat
Fotó: Veres Nándor/MTI
Úgy tűnik, hogy az utolsó száz méteren sikerült elsimítani a bukaresti kormány és a megyei jogú városok között néhány napja dúló állóháborút, és mire január 15-én elrajtol a koronavírus elleni oltási kampány második szakasza, a Cîțu-kabinet forrásokat is rendel az önkormányzatokra bízott oltásközpontok kialakításának és az ott dolgozók fizetésének biztosítására. Ígéretek legalábbis már vannak.
Ígéretet kaptak kedden a romániai megyei jogú városok polgármesterei arra, hogy miután a bukaresti kormány a helyi önkormányzatok hatáskörébe rendelte az oltásközpontok kialakítását, illetve az ott dolgozók fizetésének biztosítását, pénzt is folyósítanak az új feladathoz. A sikerről Emil Boc, Kolozsvár nemzeti liberális párti (PNL) polgármestere, a Romániai Megyei Jogú Városok Egyesületének (AMR) elnöke számolt be kedden délután a sajtó képviselőinek, miután az elöljárók egyeztettek a pénzügyminisztérium képviselőivel.
A kincses város polgármestere elmondta,
„Konkrét eredmények vannak e fontos téma, az oltás kapcsán. Igen, az immunizálás nem a pénzügyminisztérium hatásköre, ám a pénzügyminiszter nagyon világosan kimondta, hogy tiszteletben tartják a törvényt. Az ugyanis kimondja, hogy az oltásközpontok felszerelésével, a személyzet kifizetésével kapcsolatos költségeket az állami büdzséből kell állni” – fejtette ki Boc.
Ismételt támadást intézett ugyanakkor Vlad Voiculescu USR–PLUS-os egészségügyi miniszter ellen. „Nem tudjuk, az egészségügyi miniszter miért döntött ezen törvényi előírás figyelmen kívül hagyása mellett” – mondta. Jelezte egyúttal, hogy szó nincs személyes konfliktusról, tiszteli Voiculescut, ám meglátása szerint az egészségügyi tárca vezetőjének valószínűleg választ kellene adnia arra a kérdésre, hogy miért írt alá egy sürgősségi kormányrendeletet, ami nem tartja tiszteletben a hatályos kormányhatározatot, mely szerint a hasonló kiadásokat az állami költségvetésből kell finanszírozni.
Boc közölte: most már a vonatkozó sürgősségi kormányrendelet végső formáját várja, amelynek a héten meg kell születnie.
– összegzett Kolozsvár polgármestere.
A keddi siker előzménye, hogy a hétvégén a Romániai Megyei Jogú Városok Egyesülete (AMR) pénzt kért Vlad Voiculescu egészségügyi minisztertől az oltóközpontok kialakítására.
Emil Boc hétfőn az RFI-nek nyilatkozva nyomatékosította az elöljárók elégedetlenségét. „Ez újfent a helyi önkormányzatokkal való dacolás, a kormány, az egészségügyi tárca révén úgy ró ki feladatokat, hogy nem biztosítja mellé a szükséges erőforrásokat. És itt nem minimális vagy jelentéktelen összegekről van szó, hanem eurómilliókról minden nagy megyei város esetében, 3–5 millió euró szükséges csak a személyzet kifizetésére, és akkor még nem beszéltünk a hűtők, ágyak, az oltáshoz szükséges felszerelések és más dolgok beszerzéséről, amelyek szintén nagy összegű kiadásokat jelentenek” – fejtette ki Boc. Akkor is hangsúlyozta: nem személyes konfliktusról van szó az USR–PLUS szövetség által jelölt egészségügyi miniszterrel, és nincs is szó összetűzésről a kormánykoalícióban.
Annak kapcsán pedig, hogy Vlad Voiculescu a minap azt mondta, a fejlesztési minisztériumnál van a pénz az oltásközpontokra, Boc így reagált: ezt sehol nem írja. „Ezt hol írja? A mese az mese, mi, a helyi közigazgatásban nem mesemondók vagyunk, hanem kivitelezők, pragmatikus emberek. Hol írja a rendeletben, hogy van pénz? Valószínűleg a bankoknál is van pénz, de pontosan akarjuk tudni, hol van a pénz, milyen mechanizmus mentén utalják ki, mekkora értékbe kell beleférnünk a kiadásoknál. Ezt sehol nem írja ebben a sürgősségi rendeletben” – szögezte le Emil Boc.
A Romániai Megyei Jogú Városok Egyesülete (AMR) pénzt kér Vlad Voiculescu egészségügyi minisztertől az oltóközpontok kialakítására.
„A fejlesztési és közigazgatási minisztériumban nincs pénzforrás az oltásközpontok működtetésére” – szögezte le kedden a Krónika megkeresésére Cseke Attila miniszter. Kifejtette, az általa vezetett minisztériumban nincs költségvetési keret, besorolás ilyen típusú tevékenységekre.
– részletezte az RMDSZ-es tárcavezető, hozzátéve, az egészségügyi miniszternek nincsenek pontos információi, de erről nem kívánt véleményt nyilvánítani.
Cseke Attila különben elmondása szerint még hétfőn hivatalos átiratban közölte Vlad Voiculescu egészségügyi miniszterrel, hogy az oltási pontok működésére vonatkozó tervezetét nem véleményezi pozitívan. Közölte,
Hangsúlyozta, az egészségügyi minisztérium azóta egy teljesen új koncepción dolgozik, azt annak véglegesítése után véleményezik. „Biztos, hogy a helyi autonómia elvét be kell tartani, amikor új kötelezettségeket írunk elő a helyi önkormányzatoknak, ahhoz a költségvetési forrást is biztosítani kell” – szögezte le a miniszter.
Közben számos polgármester is hangsúlyozta, hogy várják a kormánypénzeket az oltásközpontok beüzemeléséhez és fenntartásához. „Nem értek egyet azzal, hogy az egészségügyi minisztérium sürgősségi kormányrendelettel az önkormányzatokra bízná a Covid–19 elleni védőoltás lebonyolítását úgy, hogy közben nem biztosítják az ehhez szükséges anyagi fedezetet. Nem lenne szabad lepasszolniuk ezt a rendkívül fontos feladatot, sőt amíg el nem múlik a veszély, minden energiájukat a védőoltáskampány megszervezésére kellene nekik is fordítaniuk” – szögezte le Facebook-bejegyzésében Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti elöljárója.
Kedden Dominic Fritz temesvári polgármester is arról beszélt, hogy nehézséget jelentenek a Béga-parti város önkormányzatának az átruházott feladatok. „Várjuk a sürgősségi kormányrendeletet, amelynek tisztáznia kell a finanszírozás forrását, mivel sajnálatos módon túl sok az ismeretlen, amelyek nehezítik ezeknek a központoknak a kialakítását” – mondta az elöljáró.
– jelentette ki lapunknak Portik Vilmos alpolgármester. Kifejtette, az oltási pontokban orvosokat, egészségügyi asszisztenseket és adatkezelőket kell foglalkoztatni, a szakemberek órabére 25 és 150 lej között mozog, ebből kiindulva a becsléseik szerint hat hónapra a bérköltség meghaladja a tízmillió lejt. Annyi oltásközponttal számoltak, hogy zökkenőmentesen lehessen immunizálni a lakosságot, ugyanakkor a jelenleg is működő oltási pont költségeit nem is számolták bele, mert nem tudják, hogy azt meddig tartják fenn a jelenlegi rendszerben, és mikortól kell átvállalniuk a költségeket – részletezte az alpolgármester.
Ugyanakkor az eredeti tervezet szerint a berendezést, a felszerelést, a fogyóeszközöket is az önkormányzatnak kellene biztosítania, ami további költségeket generálna. Ha például egy iskola sportcsarnokában rendeznek be oltásközpontot,
„Ha ebből a kormány semmit nem hajlandó átvállalni, és mindent a helyi költségvetés terhére kell megoldani, Marosvásárhelyen akár a 20 millió lejt is elérheti az összeg a hat hónap leforgása alatt” – mondta Portik Vilmos.
Úgy vélekedett,
Marosvásárhely reális költségvetése 320 millió lej, a felhalmozott adósságok miatt így is nehézségek elé néznek, ha a mintegy 6 százalékos újabb hiánnyal kell számolniuk, újabb dilemmák elé állítja a városvezetést, hiszen minden eddigi számításukat felborítja, el kell dönteniük, honnan vesznek el forrásokat, az oktatástól, a fejlesztésektől vagy a kulturális projektektől. „Egy ekkora pluszkiadást mindenképpen megérez a város, nemcsak mi vagyunk ebben a helyzetben, ha a kormány zökkenőmentesen akarja megvalósítani a lakosság oltását, kénytelen lesz segítséget nyújtani az önkormányzatoknak” – összegezte Portik Vilmos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közzétette az energiaügyi minisztériumazt a rendelettervezetet, amely azt rögzíti, hogy a jelenlegi árkorlátozási és kompenzációs rendszer lejárta után hogyan alakulnak majd a földgázpiacon a háztartási végfelhasználókra alkalmazandó intézkedések.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu a román euró esetleges bevezetése kapcsán.
A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 3,7 százalékról 3,9 százalékra emelte a 2026 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, és arra számít, hogy az éves infláció 2027 végére 2,7 százalékra csökken – jelentette be szerdán Mugur Isărescu jegybankelnök.
Egyáltalán nem elhanyagolható az az összeg, amivel a hagyományos fogyasztók villanyszámláját „terheli meg” a napelemes prosumerek számának robbanásszerű növekedése – állítja az energiaszolgáltatók szövetsége.
A deficitcsökkentő intézkedések terheit a következő időszakban teljes mértékben a közszférának kell viselnie, mégpedig a pazarlás visszaszorításával és szerkezeti reformokkal – jelentette ki Iancu Guda közgazdász, Ilie Bolojan tiszteletbeli tanácsadója.
Akárcsak hétfőn, kedden is gyengült a román fizetőeszköz több fontos devizához képest, Kolozsváron pedig olyan valutaváltó is akad, ahol 5,16 lejt kérnek egy euróért.
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly novemberben az előző havi 1116 milliárd lejről 1121 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Az áram ára a következő időszakban legalább 10–15 százalékkal csökkenhet, a magas tarifák egyik oka Romániában a kereskedelmi piac működése – jelentette be Bogdan Ivan.
A romániai engedélyezett sertés- és sertéshústermelők helyzete kritikus a felvásárlási árak gyors csökkenése miatt, miközben a tényleges termelési költségek emelkednek.
Az árnyomás továbbra is magas, és az infláció látványos lassulása csak az év második felében következhet be – így értékeltek közgazdászok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!