
Fotó: Archív
2011. október 06., 06:402011. október 06., 06:40
A megyei önkormányzat kivizsgálja, hogy betartotta-e a Nokia a vele kötött szerződést, s ha nem, akkor megpróbálja visszaszerezni annak a pénznek legalább egy részét, amit azért költött el, hogy megvalósuljon a finn vállalat nemeszsuki beruházása. Ennek érdekében a testület bizottságot állított fel legutóbbi ülésén, azt követően, hogy kitudódott, a Nokia bezárja Kolozs megyei üzemét. Valentin Cuibuş, a PSD önkormányzati frakcióvezetője azt nyilatkozta, tudomása szerint a román fél mintegy 20 millió euróval járult hozzá a beruházáshoz.
Alin Tişe tanácselnök szkeptikus azt illetően, hogy a megyei önkormányzat pénzhez jut a Nokiától, ugyanakkor támogatásáról biztosította a cégvezetéssel tárgyaló szakszervezeteket. „Konstruktív volt az elnök hozzáállása, azt mondta, hogy mellettünk állnak, mindenben segítenek, amiben tudnak. Természetesen a tárgyalásokba nem tudnak belefolyni. Mi megyünk a magunk útján, a megyei önkormányzat pedig a magáén” – nyilatkozta Valentin Ilcaş, a Nokia-gyárban működő egyik szakszervezet vezetője, azt követően, hogy találkozott Alin Tişével. A munkáltatók érdekvédelmi szervezetének október végéig kell megegyeznie a cégvezetéssel a munkahelyüket elvesztő dolgozóknak fizetendő végkielégítésről.
Bogdan Hossu, a Cartel Alfa szakszervezeti tömb főtitkára szerint a Nokia legkevesebb 60 havi bérnek megfelelő végkielégítést kell hogy fizessen az alkalmazottaknak. Elmondása szerint hasonlóképpen történt ez a Nokia bochumi üzemének bezárásakor is, amikor a dolgozók 80 és 220 ezer euró közötti végkielégítésben részesültek. „A nemeszsuki munkásoknak 60–240 havifizetéssel egyenértékű végkielégítés járna, családi állapotuk, a Nokiánál ledolgozott idő, valamint a munka mezején eltöltött évek számának függvényében” – nyilatkozta a szakszervezeti vezető.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.