
Patthelyzet alakult ki a hétvégén a kormány és az ország nemzetközi hitelezői – a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság – között a 2015-ös állami költségvetésről zajló bukaresti tárgyalásokon a jövő évi államháztartási hiánycéllal kapcsolatos nézeteltérések miatt.
2014. december 07., 19:582014. december 07., 19:58
Mint ismeretes, az IMF és a brüsszeli testület küldöttsége múlt kedden érkezett Romániába, és december 10-éig kellene a kormánnyal közösen megállapítaniuk a jövő évi büdzsé sarokszámait. A korábbi egyezség szerint az államháztartási hiánycél a bruttó hazai termék (GDP) 1,4 százaléka 2015-ben, ehhez képest az IMF azt kérte, hogy a deficit ne legyen nagyobb 0,9 százaléknál.
Az ország nemzetközi hitelezői azzal az érvvel támasztották alá kérésüket, hogy a továbbiakban nem abszolút értékben kellene meghatározni a hiányt, amelynek során csak a már megtörtént kifizetéseket vegyék figyelembe, hanem számoljanak a bizonyos törvényes kötelezettségek során vállalt, beütemezett kifizetésekkel is.
A nézeteltérést Darius Vâlcov költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter is megerősítette. Kijelentette, a nemzetközi hitelezőknek ezt a kérését nem fogadja el a bukaresti kormány. Hozzátette: az ő megbízatása arról szól, hogy a hiány 1,4 százalékos legyen, sőt ha lehet, növeljék azt Románia uniós projektjeinek önrészét fedező kiadások érdekében.
Mint ismeretes, korábban kormányzati forrásokra hivatkozva a Mediafax hírügynökség arról számolt be, hogy az államháztartási hiány a kiadások csökkentése nélkül elérheti GDP-arányosan a 2,1 százalékot, ezért a kabinet 0,7 százalékos deficitnövelést próbál kialkudni.
Miniszteréhez hasonlóan nyilatkozott Victor Ponta kormányfő is szombaton, amikor leszögezte, kabinetje nem fogad el 1,4 százalékosnál kisebb hiánycélt. Mint fogalmazott, ő maga optimista, hogy sikerül ezt elérniük. Szerinte egyébként az IMF szakértői most úgy viselkednek Romániával, mint az utolsó padban ülő diákkal.
Amúgy szerinte a hitelezők szigora mögött Traian Băsescu államfő áll, aki csütörtök esti sajtónyilatkozatában azt mondta, hogy a küldöttek „túl jók” a kormányhoz. „Nem, nem fogadunk el 1,4 százalékosnál kisebb hiányt. Már ez is – ahogy aláírta Băsescu úr 2011-ben – véleményem szerint nagy hiba volt, de megtörtént, alá van írva, nincs, hogy megváltoztatnunk. Pluszt az uniós alapokhoz szeretnénk” – mutatott rá Ponta.
Amint arról korábban írtunk, a kiszivárgott információk szerint a kormány azért szeretné elérni, hogy 0,6-0,7 százalékkal növelni lehessen a hiánycélt, hogy ezekből az összegekből növelje a védelmi tárca büdzséjét, illetve több forrás álljon rendelkezésre az európai uniós lehívások önrészének finanszírozására.
Băsescu egyébként csütörtök este azt is mondta, tudja, hogy a kormánynak nehézségei vannak a jövő évi állami költségvetéssel, de reményét fejezte ki, hogy a kabinet nem úgy talál megoldást, hogy felbontja az IMF-fel kötött készenlétihitel-megállapodást.
Mint ismeretes, a kormány és az IMF képviselői között már nyáron kialakultak nézeteltérések. Akkor Bukarest a nemzetközi hitelezők jóváhagyása nélkül csökkentette októbertől 5 százalékponttal a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás mértékét.
Emiatt az IMF az akkori felülvizsgálati látogatás lezárása nélkül távozott Romániából, és a szakemberek is arra hívták fel a figyelmet, hogy az intézkedés nagy nyomást gyakorolhat a 2015-ös büdzsére, miután a kormány nem jelölte meg, hogy miként próbálja pótolni az így kieső pénzösszegeket. Pontáék a kampányban bérek, nyugdíjak és más juttatások emelését is megígérték, így egyes becslések szerint legalább 15 milliárd lejes lyukat ütöttek a költségvetésen, mások szerint viszont a kieső összeg ennél is jóval nagyobb lehet.
A kormány egyébként 2013-ban sorozatban harmadik hitelszerződését kötötte az IMF szervezésében. A jövőre lejáró, 4 milliárd euró értékű hitelmegállapodás várhatóan az utolsó, mert a kormány már korábban jelezte, nem akar újabb hitelszerződést.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
szóljon hozzá!