
Patthelyzet alakult ki a hétvégén a kormány és az ország nemzetközi hitelezői – a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság – között a 2015-ös állami költségvetésről zajló bukaresti tárgyalásokon a jövő évi államháztartási hiánycéllal kapcsolatos nézeteltérések miatt.
2014. december 07., 19:582014. december 07., 19:58
Mint ismeretes, az IMF és a brüsszeli testület küldöttsége múlt kedden érkezett Romániába, és december 10-éig kellene a kormánnyal közösen megállapítaniuk a jövő évi büdzsé sarokszámait. A korábbi egyezség szerint az államháztartási hiánycél a bruttó hazai termék (GDP) 1,4 százaléka 2015-ben, ehhez képest az IMF azt kérte, hogy a deficit ne legyen nagyobb 0,9 százaléknál.
Az ország nemzetközi hitelezői azzal az érvvel támasztották alá kérésüket, hogy a továbbiakban nem abszolút értékben kellene meghatározni a hiányt, amelynek során csak a már megtörtént kifizetéseket vegyék figyelembe, hanem számoljanak a bizonyos törvényes kötelezettségek során vállalt, beütemezett kifizetésekkel is.
A nézeteltérést Darius Vâlcov költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter is megerősítette. Kijelentette, a nemzetközi hitelezőknek ezt a kérését nem fogadja el a bukaresti kormány. Hozzátette: az ő megbízatása arról szól, hogy a hiány 1,4 százalékos legyen, sőt ha lehet, növeljék azt Románia uniós projektjeinek önrészét fedező kiadások érdekében.
Mint ismeretes, korábban kormányzati forrásokra hivatkozva a Mediafax hírügynökség arról számolt be, hogy az államháztartási hiány a kiadások csökkentése nélkül elérheti GDP-arányosan a 2,1 százalékot, ezért a kabinet 0,7 százalékos deficitnövelést próbál kialkudni.
Miniszteréhez hasonlóan nyilatkozott Victor Ponta kormányfő is szombaton, amikor leszögezte, kabinetje nem fogad el 1,4 százalékosnál kisebb hiánycélt. Mint fogalmazott, ő maga optimista, hogy sikerül ezt elérniük. Szerinte egyébként az IMF szakértői most úgy viselkednek Romániával, mint az utolsó padban ülő diákkal.
Amúgy szerinte a hitelezők szigora mögött Traian Băsescu államfő áll, aki csütörtök esti sajtónyilatkozatában azt mondta, hogy a küldöttek „túl jók” a kormányhoz. „Nem, nem fogadunk el 1,4 százalékosnál kisebb hiányt. Már ez is – ahogy aláírta Băsescu úr 2011-ben – véleményem szerint nagy hiba volt, de megtörtént, alá van írva, nincs, hogy megváltoztatnunk. Pluszt az uniós alapokhoz szeretnénk” – mutatott rá Ponta.
Amint arról korábban írtunk, a kiszivárgott információk szerint a kormány azért szeretné elérni, hogy 0,6-0,7 százalékkal növelni lehessen a hiánycélt, hogy ezekből az összegekből növelje a védelmi tárca büdzséjét, illetve több forrás álljon rendelkezésre az európai uniós lehívások önrészének finanszírozására.
Băsescu egyébként csütörtök este azt is mondta, tudja, hogy a kormánynak nehézségei vannak a jövő évi állami költségvetéssel, de reményét fejezte ki, hogy a kabinet nem úgy talál megoldást, hogy felbontja az IMF-fel kötött készenlétihitel-megállapodást.
Mint ismeretes, a kormány és az IMF képviselői között már nyáron kialakultak nézeteltérések. Akkor Bukarest a nemzetközi hitelezők jóváhagyása nélkül csökkentette októbertől 5 százalékponttal a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás mértékét.
Emiatt az IMF az akkori felülvizsgálati látogatás lezárása nélkül távozott Romániából, és a szakemberek is arra hívták fel a figyelmet, hogy az intézkedés nagy nyomást gyakorolhat a 2015-ös büdzsére, miután a kormány nem jelölte meg, hogy miként próbálja pótolni az így kieső pénzösszegeket. Pontáék a kampányban bérek, nyugdíjak és más juttatások emelését is megígérték, így egyes becslések szerint legalább 15 milliárd lejes lyukat ütöttek a költségvetésen, mások szerint viszont a kieső összeg ennél is jóval nagyobb lehet.
A kormány egyébként 2013-ban sorozatban harmadik hitelszerződését kötötte az IMF szervezésében. A jövőre lejáró, 4 milliárd euró értékű hitelmegállapodás várhatóan az utolsó, mert a kormány már korábban jelezte, nem akar újabb hitelszerződést.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!