
Patthelyzet alakult ki a hétvégén a kormány és az ország nemzetközi hitelezői – a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság – között a 2015-ös állami költségvetésről zajló bukaresti tárgyalásokon a jövő évi államháztartási hiánycéllal kapcsolatos nézeteltérések miatt.
2014. december 07., 19:582014. december 07., 19:58
Mint ismeretes, az IMF és a brüsszeli testület küldöttsége múlt kedden érkezett Romániába, és december 10-éig kellene a kormánnyal közösen megállapítaniuk a jövő évi büdzsé sarokszámait. A korábbi egyezség szerint az államháztartási hiánycél a bruttó hazai termék (GDP) 1,4 százaléka 2015-ben, ehhez képest az IMF azt kérte, hogy a deficit ne legyen nagyobb 0,9 százaléknál.
Az ország nemzetközi hitelezői azzal az érvvel támasztották alá kérésüket, hogy a továbbiakban nem abszolút értékben kellene meghatározni a hiányt, amelynek során csak a már megtörtént kifizetéseket vegyék figyelembe, hanem számoljanak a bizonyos törvényes kötelezettségek során vállalt, beütemezett kifizetésekkel is.
A nézeteltérést Darius Vâlcov költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter is megerősítette. Kijelentette, a nemzetközi hitelezőknek ezt a kérését nem fogadja el a bukaresti kormány. Hozzátette: az ő megbízatása arról szól, hogy a hiány 1,4 százalékos legyen, sőt ha lehet, növeljék azt Románia uniós projektjeinek önrészét fedező kiadások érdekében.
Mint ismeretes, korábban kormányzati forrásokra hivatkozva a Mediafax hírügynökség arról számolt be, hogy az államháztartási hiány a kiadások csökkentése nélkül elérheti GDP-arányosan a 2,1 százalékot, ezért a kabinet 0,7 százalékos deficitnövelést próbál kialkudni.
Miniszteréhez hasonlóan nyilatkozott Victor Ponta kormányfő is szombaton, amikor leszögezte, kabinetje nem fogad el 1,4 százalékosnál kisebb hiánycélt. Mint fogalmazott, ő maga optimista, hogy sikerül ezt elérniük. Szerinte egyébként az IMF szakértői most úgy viselkednek Romániával, mint az utolsó padban ülő diákkal.
Amúgy szerinte a hitelezők szigora mögött Traian Băsescu államfő áll, aki csütörtök esti sajtónyilatkozatában azt mondta, hogy a küldöttek „túl jók” a kormányhoz. „Nem, nem fogadunk el 1,4 százalékosnál kisebb hiányt. Már ez is – ahogy aláírta Băsescu úr 2011-ben – véleményem szerint nagy hiba volt, de megtörtént, alá van írva, nincs, hogy megváltoztatnunk. Pluszt az uniós alapokhoz szeretnénk” – mutatott rá Ponta.
Amint arról korábban írtunk, a kiszivárgott információk szerint a kormány azért szeretné elérni, hogy 0,6-0,7 százalékkal növelni lehessen a hiánycélt, hogy ezekből az összegekből növelje a védelmi tárca büdzséjét, illetve több forrás álljon rendelkezésre az európai uniós lehívások önrészének finanszírozására.
Băsescu egyébként csütörtök este azt is mondta, tudja, hogy a kormánynak nehézségei vannak a jövő évi állami költségvetéssel, de reményét fejezte ki, hogy a kabinet nem úgy talál megoldást, hogy felbontja az IMF-fel kötött készenlétihitel-megállapodást.
Mint ismeretes, a kormány és az IMF képviselői között már nyáron kialakultak nézeteltérések. Akkor Bukarest a nemzetközi hitelezők jóváhagyása nélkül csökkentette októbertől 5 százalékponttal a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás mértékét.
Emiatt az IMF az akkori felülvizsgálati látogatás lezárása nélkül távozott Romániából, és a szakemberek is arra hívták fel a figyelmet, hogy az intézkedés nagy nyomást gyakorolhat a 2015-ös büdzsére, miután a kormány nem jelölte meg, hogy miként próbálja pótolni az így kieső pénzösszegeket. Pontáék a kampányban bérek, nyugdíjak és más juttatások emelését is megígérték, így egyes becslések szerint legalább 15 milliárd lejes lyukat ütöttek a költségvetésen, mások szerint viszont a kieső összeg ennél is jóval nagyobb lehet.
A kormány egyébként 2013-ban sorozatban harmadik hitelszerződését kötötte az IMF szervezésében. A jövőre lejáró, 4 milliárd euró értékű hitelmegállapodás várhatóan az utolsó, mert a kormány már korábban jelezte, nem akar újabb hitelszerződést.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!