Egyre többen pesszimisták. A háború és az energiaválság csak fokozta a pánikhangulatot a romániai lakosság körében
Fotó: Haáz Vince
Miközben nem is olyan rég még arról cikkeztünk, hogy az első félévben jelentősen megcsappantak a romániai megtakarítások, és pörgött a fogyasztás, szinte egyik napról a másikra megváltozott a trend, az emberek inkább elkezdtek spórolni, félretenni a nehezebb napokra. A Krónika által megszólaltatott gazdasági elemző szerint azonban a lakosság nem lett tudatosabbak, de a szomszédban zajló háború, az energiaválság pánikot generál, sokan azért spórolnak, hogy a télen ki tudják fizetni a fűtésszámlákat.
2022. augusztus 19., 08:442022. augusztus 19., 08:44
Látványosan megnőtt a takarékoskodók aránya Romániában, egy negyedév alatt 16 százalékponttal emelkedett azok aránya, akik félretesznek a nehezebb időkre. A CEC Bank és a FinZoom.ro banki összehasonlító oldal minap közzétett közös felméréséből kiderül, hogy a romániaiak fele úgy értékeli, egy év alatt romlott az anyagi helyzete, több mint egyharmaduk pesszimista, további romlásra számít anyagi téren, és 63 százalék elkezdett félretenni a nehezebb napokra.
A közvélemény-kutatás eredményei szerint leginkább az energiaárak emelkedése miatt aggódnak az emberek. Az energiadrágulást a válaszadók 38,5 százaléka nevezte meg félelme kiváltó okaként, mintegy 60 százalékkal többen aggódnak emiatt, mint az első negyedévben végzett hasonló felmérés idején. A koronavírus-járvány miatt eközben 16,3 százalék aggódik, ez az arány is növekedett, és 14,6 százalék említette, aggasztja, hogy gondot jelenthet az élelem és az alapvető javak beszerzése.
A munkanélküliségi kilátásoktól csak a válaszadók 5 százaléka tart, a hitelrészletek törlesztése miatti nehézségektől pedig csak 6 százalék.
Viszont a bizonytalanság és a pesszimista kilátások arra késztették a lakosságot, hogy félretegyenek. Miközben az első negyedévben 47 százalék mondta, hogy havonta megtakarít egy bizonyos összeget, a második negyedévben a takarékoskodók aránya 63 százalékra növekedett. A többség ugyanakkor csak szerény összegeket tud félretenni, 28,6 százalék havonta kevesebb mint 300 lejt takarít meg, 17,9 százalék 300 és 600 lej között.
Ki otthon, ki bankszámlán. Egyre több romániai tesz félre rendszeresen pénzt
Fotó: Pixabay
A készpénz a legelterjedtebb megtakarítási forma, 47 százalék otthon tartja a félretett pénzét, viszont az első negyedévben regisztrált adatokhoz képest csökkent az arányuk. A válaszadók 43 százaléka bankban helyezte el megspórolt pénzét, a folyószámlákon és a valutában tartott megtakarítások aránya kétszer nagyobb, mint a banki betéteké.
A nagy többség számára a havi részlet törlesztése nem jelenthet gondot, hiszen több mint 60 százalék mondta, hogy a havi részlet kevesebb, mint a havi bevétele 25 százaléka. Arra a kérdésre, hogy voltak-e nehézségeik a törlesztés során, 55 százalék válaszolt nemmel, és 34 százalék mondta, hogy ez néha előfordult.
Meglepőnek tartja a felmérés eredményeit Szabó Árpád közgazdász. A Partiumi Keresztény Egyetem oktatója a Krónikának elmondta, jelentős változás, hogy negyedév alatt 16 százalékponttal növekedett a megtakarítók aránya. Meglátása szerint két-három hónap alatt az emberek nem lesznek tudatosabbak, valószínűbb, hogy pánik generálta a változást a magatartásukban.
Az emberek gondolkodásmódja nem változik meg egyik hónapról a másikra, ahhoz hogy életvitelszerűen megtakarítsanak, pénzügyi kultúra, nevelés szükséges” – húzta alá a szakértő.
Szabó Árpád közgazdász
Fotó: Partiumi Keresztény Egyetem
Arra is kitért, hogy az empirikus tapasztalat azt mutatja, sokan továbbra is költekeznek, miután feloldották a járványügyi korlátozásokat, a romániai turisták elözönlötték Európát, még a megdrágult utazások, repülőjegyek sem fogják vissza az utazási kedvet.
– fogalmazta meg Szabó Árpád.
Az egyetemi oktató kifejtette, már a pandémia alatt elkezdődött a pánik, amit a szomszédban zajló háború, valamint az energiaválság csak fokozott, ugyanakkor a társadalom éles megosztottsága növeli az emberek nyugtalanságát, ebben a helyzetben a mérsékelt hangok nem is hallatszanak. Közben szélesebbre nyílt az olló a nagyon gazdagok és a szegények között. Van egy réteg, akik „szórják a pénzt”, gondolkodás nélkül kifizetik az Untold fesztivál alatt Kolozsváron az óriási lakbért, a többség azonban a téli számlák miatt aggódik, és igyekszik félretenni egy kis pénzt, hogy decemberben és januárban fizetni tudja a fűtésszámláját.
Ha az emberek visszafogják a költekezést, és kevesebbet vásárolnak, csökken az államkasszába befizetett áfa, vagyis kevesebb lesz az állam bevétele. Ha emiatt nem emelik a közalkalmazottak bérét, az még inkább visszafogja a költekezést, továbbá a szakember szerint félő, hogy leállítják a beruházások egy részét, és recesszióba fordul az ország gazdasága. „A jövő semmiképpen nem biztató, az a kérdés, hogy a rosszabb vagy a kevésbé rossz forgatókönyv érvényesül” – összegezte Szabó Árpád.
Az év első öt hónapjában 8,4 milliárd lejjel csökkent a lejben elhelyezett lakossági betétek értéke. Elemzők szerint az emberek költeni kezdik megtakarításaikat, mert félnek az inflációtól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!