Egyre többen pesszimisták. A háború és az energiaválság csak fokozta a pánikhangulatot a romániai lakosság körében
Fotó: Haáz Vince
Miközben nem is olyan rég még arról cikkeztünk, hogy az első félévben jelentősen megcsappantak a romániai megtakarítások, és pörgött a fogyasztás, szinte egyik napról a másikra megváltozott a trend, az emberek inkább elkezdtek spórolni, félretenni a nehezebb napokra. A Krónika által megszólaltatott gazdasági elemző szerint azonban a lakosság nem lett tudatosabbak, de a szomszédban zajló háború, az energiaválság pánikot generál, sokan azért spórolnak, hogy a télen ki tudják fizetni a fűtésszámlákat.
2022. augusztus 19., 08:442022. augusztus 19., 08:44
Látványosan megnőtt a takarékoskodók aránya Romániában, egy negyedév alatt 16 százalékponttal emelkedett azok aránya, akik félretesznek a nehezebb időkre. A CEC Bank és a FinZoom.ro banki összehasonlító oldal minap közzétett közös felméréséből kiderül, hogy a romániaiak fele úgy értékeli, egy év alatt romlott az anyagi helyzete, több mint egyharmaduk pesszimista, további romlásra számít anyagi téren, és 63 százalék elkezdett félretenni a nehezebb napokra.
A közvélemény-kutatás eredményei szerint leginkább az energiaárak emelkedése miatt aggódnak az emberek. Az energiadrágulást a válaszadók 38,5 százaléka nevezte meg félelme kiváltó okaként, mintegy 60 százalékkal többen aggódnak emiatt, mint az első negyedévben végzett hasonló felmérés idején. A koronavírus-járvány miatt eközben 16,3 százalék aggódik, ez az arány is növekedett, és 14,6 százalék említette, aggasztja, hogy gondot jelenthet az élelem és az alapvető javak beszerzése.
A munkanélküliségi kilátásoktól csak a válaszadók 5 százaléka tart, a hitelrészletek törlesztése miatti nehézségektől pedig csak 6 százalék.
Viszont a bizonytalanság és a pesszimista kilátások arra késztették a lakosságot, hogy félretegyenek. Miközben az első negyedévben 47 százalék mondta, hogy havonta megtakarít egy bizonyos összeget, a második negyedévben a takarékoskodók aránya 63 százalékra növekedett. A többség ugyanakkor csak szerény összegeket tud félretenni, 28,6 százalék havonta kevesebb mint 300 lejt takarít meg, 17,9 százalék 300 és 600 lej között.
Ki otthon, ki bankszámlán. Egyre több romániai tesz félre rendszeresen pénzt
Fotó: Pixabay
A készpénz a legelterjedtebb megtakarítási forma, 47 százalék otthon tartja a félretett pénzét, viszont az első negyedévben regisztrált adatokhoz képest csökkent az arányuk. A válaszadók 43 százaléka bankban helyezte el megspórolt pénzét, a folyószámlákon és a valutában tartott megtakarítások aránya kétszer nagyobb, mint a banki betéteké.
A nagy többség számára a havi részlet törlesztése nem jelenthet gondot, hiszen több mint 60 százalék mondta, hogy a havi részlet kevesebb, mint a havi bevétele 25 százaléka. Arra a kérdésre, hogy voltak-e nehézségeik a törlesztés során, 55 százalék válaszolt nemmel, és 34 százalék mondta, hogy ez néha előfordult.
Meglepőnek tartja a felmérés eredményeit Szabó Árpád közgazdász. A Partiumi Keresztény Egyetem oktatója a Krónikának elmondta, jelentős változás, hogy negyedév alatt 16 százalékponttal növekedett a megtakarítók aránya. Meglátása szerint két-három hónap alatt az emberek nem lesznek tudatosabbak, valószínűbb, hogy pánik generálta a változást a magatartásukban.
Az emberek gondolkodásmódja nem változik meg egyik hónapról a másikra, ahhoz hogy életvitelszerűen megtakarítsanak, pénzügyi kultúra, nevelés szükséges” – húzta alá a szakértő.
Szabó Árpád közgazdász
Fotó: Partiumi Keresztény Egyetem
Arra is kitért, hogy az empirikus tapasztalat azt mutatja, sokan továbbra is költekeznek, miután feloldották a járványügyi korlátozásokat, a romániai turisták elözönlötték Európát, még a megdrágult utazások, repülőjegyek sem fogják vissza az utazási kedvet.
– fogalmazta meg Szabó Árpád.
Az egyetemi oktató kifejtette, már a pandémia alatt elkezdődött a pánik, amit a szomszédban zajló háború, valamint az energiaválság csak fokozott, ugyanakkor a társadalom éles megosztottsága növeli az emberek nyugtalanságát, ebben a helyzetben a mérsékelt hangok nem is hallatszanak. Közben szélesebbre nyílt az olló a nagyon gazdagok és a szegények között. Van egy réteg, akik „szórják a pénzt”, gondolkodás nélkül kifizetik az Untold fesztivál alatt Kolozsváron az óriási lakbért, a többség azonban a téli számlák miatt aggódik, és igyekszik félretenni egy kis pénzt, hogy decemberben és januárban fizetni tudja a fűtésszámláját.
Ha az emberek visszafogják a költekezést, és kevesebbet vásárolnak, csökken az államkasszába befizetett áfa, vagyis kevesebb lesz az állam bevétele. Ha emiatt nem emelik a közalkalmazottak bérét, az még inkább visszafogja a költekezést, továbbá a szakember szerint félő, hogy leállítják a beruházások egy részét, és recesszióba fordul az ország gazdasága. „A jövő semmiképpen nem biztató, az a kérdés, hogy a rosszabb vagy a kevésbé rossz forgatókönyv érvényesül” – összegezte Szabó Árpád.
Az év első öt hónapjában 8,4 milliárd lejjel csökkent a lejben elhelyezett lakossági betétek értéke. Elemzők szerint az emberek költeni kezdik megtakarításaikat, mert félnek az inflációtól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!