2010. szeptember 01., 09:532010. szeptember 01., 09:53
A szakember szerint még a Kolozsvár méretű nagyvárosokban is legfeljebb 20 elismert szakember képes erre. Ezért van szükség olyan képzett munkaerőre, amely nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is tudja, hogyan kell elkészíteni egy uniós pályázatot.
Az új magiszteri képzés abban különbözik a közgazdasági kar többi képzésétől, hogy 80 százalékban az Európai Unió finanszírozza. Irimie Emil Popa, a projekt menedzsere elmondta, az ötlet 2009-ben, egy másik uniós projekt indításakor született, amikor azzal szembesültek, hogy nem léteznek a munkaerőpiac igényeit felmérő tanulmányok, így a magiszteri hallgatók nem felelnek meg a piac követelményeinek, a cégek pedig jól képzett munkaerő nélkül maradnak.
„Az az újdonsága ennek a programnak, hogy a szakmát is bevonja az oktatás folyamatába. Több szemináriumot, sőt kurzust is gyakorló ügyvédek, pénzügyi tanácsadók, menedzserek, hivatásos pályázatértékelők tartanak – nyilatkozta lapunknak Tamás Attila. – Külön foglalkozunk majd a pályázatok költségének elemzésével, amely sok uniós pályázati kiírás alapkövetelménye. Országszerte felületes a pályázók ez irányú szakmai felkészültsége.” A szakember szerint az egyetemekre általában az jellemző, hogy túl sok elméletet tanítanak, miközben gyakorlati képzés alig létezik, mert nem hívják meg előadni a szakmát hivatásszerűen űző embereket.
Tamás Attila szerint egy Kolozsvár nagyságrendű városnak mintegy 100–150 pénzügyekben is jártas pályázati szakértőre lenne szüksége, miközben jelenleg alig vannak húsznál többen. Az Észak-nyugati Fejlesztési Régióban a szakember becslése szerint mintegy 500 ember tudna elhelyezkedni, ezért jó esélyük van munkát találni mindazoknak, akik a következő években elvégzik a magiszteri képzést. A tervek szerint a két egyetem három év alatt 300, az európai pénzügyeket és a pályázati eljárásokat jól ismerő szakembert képez majd.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok