2010. szeptember 01., 09:532010. szeptember 01., 09:53
A szakember szerint még a Kolozsvár méretű nagyvárosokban is legfeljebb 20 elismert szakember képes erre. Ezért van szükség olyan képzett munkaerőre, amely nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is tudja, hogyan kell elkészíteni egy uniós pályázatot.
Az új magiszteri képzés abban különbözik a közgazdasági kar többi képzésétől, hogy 80 százalékban az Európai Unió finanszírozza. Irimie Emil Popa, a projekt menedzsere elmondta, az ötlet 2009-ben, egy másik uniós projekt indításakor született, amikor azzal szembesültek, hogy nem léteznek a munkaerőpiac igényeit felmérő tanulmányok, így a magiszteri hallgatók nem felelnek meg a piac követelményeinek, a cégek pedig jól képzett munkaerő nélkül maradnak.
„Az az újdonsága ennek a programnak, hogy a szakmát is bevonja az oktatás folyamatába. Több szemináriumot, sőt kurzust is gyakorló ügyvédek, pénzügyi tanácsadók, menedzserek, hivatásos pályázatértékelők tartanak – nyilatkozta lapunknak Tamás Attila. – Külön foglalkozunk majd a pályázatok költségének elemzésével, amely sok uniós pályázati kiírás alapkövetelménye. Országszerte felületes a pályázók ez irányú szakmai felkészültsége.” A szakember szerint az egyetemekre általában az jellemző, hogy túl sok elméletet tanítanak, miközben gyakorlati képzés alig létezik, mert nem hívják meg előadni a szakmát hivatásszerűen űző embereket.
Tamás Attila szerint egy Kolozsvár nagyságrendű városnak mintegy 100–150 pénzügyekben is jártas pályázati szakértőre lenne szüksége, miközben jelenleg alig vannak húsznál többen. Az Észak-nyugati Fejlesztési Régióban a szakember becslése szerint mintegy 500 ember tudna elhelyezkedni, ezért jó esélyük van munkát találni mindazoknak, akik a következő években elvégzik a magiszteri képzést. A tervek szerint a két egyetem három év alatt 300, az európai pénzügyeket és a pályázati eljárásokat jól ismerő szakembert képez majd.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
Látogatottsági adatok