2010. szeptember 01., 09:532010. szeptember 01., 09:53
A szakember szerint még a Kolozsvár méretű nagyvárosokban is legfeljebb 20 elismert szakember képes erre. Ezért van szükség olyan képzett munkaerőre, amely nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is tudja, hogyan kell elkészíteni egy uniós pályázatot.
Az új magiszteri képzés abban különbözik a közgazdasági kar többi képzésétől, hogy 80 százalékban az Európai Unió finanszírozza. Irimie Emil Popa, a projekt menedzsere elmondta, az ötlet 2009-ben, egy másik uniós projekt indításakor született, amikor azzal szembesültek, hogy nem léteznek a munkaerőpiac igényeit felmérő tanulmányok, így a magiszteri hallgatók nem felelnek meg a piac követelményeinek, a cégek pedig jól képzett munkaerő nélkül maradnak.
„Az az újdonsága ennek a programnak, hogy a szakmát is bevonja az oktatás folyamatába. Több szemináriumot, sőt kurzust is gyakorló ügyvédek, pénzügyi tanácsadók, menedzserek, hivatásos pályázatértékelők tartanak – nyilatkozta lapunknak Tamás Attila. – Külön foglalkozunk majd a pályázatok költségének elemzésével, amely sok uniós pályázati kiírás alapkövetelménye. Országszerte felületes a pályázók ez irányú szakmai felkészültsége.” A szakember szerint az egyetemekre általában az jellemző, hogy túl sok elméletet tanítanak, miközben gyakorlati képzés alig létezik, mert nem hívják meg előadni a szakmát hivatásszerűen űző embereket.
Tamás Attila szerint egy Kolozsvár nagyságrendű városnak mintegy 100–150 pénzügyekben is jártas pályázati szakértőre lenne szüksége, miközben jelenleg alig vannak húsznál többen. Az Észak-nyugati Fejlesztési Régióban a szakember becslése szerint mintegy 500 ember tudna elhelyezkedni, ezért jó esélyük van munkát találni mindazoknak, akik a következő években elvégzik a magiszteri képzést. A tervek szerint a két egyetem három év alatt 300, az európai pénzügyeket és a pályázati eljárásokat jól ismerő szakembert képez majd.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok