2010. szeptember 01., 09:532010. szeptember 01., 09:53
A szakember szerint még a Kolozsvár méretű nagyvárosokban is legfeljebb 20 elismert szakember képes erre. Ezért van szükség olyan képzett munkaerőre, amely nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is tudja, hogyan kell elkészíteni egy uniós pályázatot.
Az új magiszteri képzés abban különbözik a közgazdasági kar többi képzésétől, hogy 80 százalékban az Európai Unió finanszírozza. Irimie Emil Popa, a projekt menedzsere elmondta, az ötlet 2009-ben, egy másik uniós projekt indításakor született, amikor azzal szembesültek, hogy nem léteznek a munkaerőpiac igényeit felmérő tanulmányok, így a magiszteri hallgatók nem felelnek meg a piac követelményeinek, a cégek pedig jól képzett munkaerő nélkül maradnak.
„Az az újdonsága ennek a programnak, hogy a szakmát is bevonja az oktatás folyamatába. Több szemináriumot, sőt kurzust is gyakorló ügyvédek, pénzügyi tanácsadók, menedzserek, hivatásos pályázatértékelők tartanak – nyilatkozta lapunknak Tamás Attila. – Külön foglalkozunk majd a pályázatok költségének elemzésével, amely sok uniós pályázati kiírás alapkövetelménye. Országszerte felületes a pályázók ez irányú szakmai felkészültsége.” A szakember szerint az egyetemekre általában az jellemző, hogy túl sok elméletet tanítanak, miközben gyakorlati képzés alig létezik, mert nem hívják meg előadni a szakmát hivatásszerűen űző embereket.
Tamás Attila szerint egy Kolozsvár nagyságrendű városnak mintegy 100–150 pénzügyekben is jártas pályázati szakértőre lenne szüksége, miközben jelenleg alig vannak húsznál többen. Az Észak-nyugati Fejlesztési Régióban a szakember becslése szerint mintegy 500 ember tudna elhelyezkedni, ezért jó esélyük van munkát találni mindazoknak, akik a következő években elvégzik a magiszteri képzést. A tervek szerint a két egyetem három év alatt 300, az európai pénzügyeket és a pályázati eljárásokat jól ismerő szakembert képez majd.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok