2010. január 04., 09:452010. január 04., 09:45
Januártól akár 200 százalékkal is többet kell fizetniük a kötelező gépjárműfelelősség-biztosításra idéntől (RCA) azoknak a sofőröknek, akik korábban súlyos balesetet okoztak.
Január elsejétől hatályba lépett ugyanis a bonus-malus rendszer, aminek lényege tulajdonképpen abban áll, hogy balesetmentes közlekedéssel évente egy kedvezőbb besorolást kapnak a gépjármű-tulajdonosok, ami által a kötelező biztosítás díja az eredeti díj felére mérséklődhet, fordított esetben, halmozott közlekedési balesetek esetén pedig akár a háromszorosára nőhet.
Ennek értelmében az a gépkocsivezető, aki egyetlen balesetet sem okozott korábban, első évben 10 százalékos árkedvezményben részesülhet, ez a számarány pedig hét év balesetmentes vezetést követően elérheti akár az 50 százalékot is.
„Egyetlen baleset is az első évben már 45 százalékkal növelheti meg a biztosítás értékét, ami több kihágás esetén 200 százalékra is nőhet” – részletezte Angela Toncescu, a biztosítókat felügyelő országos testület elnöke. Hozzátette: a bonus-malus rendszer tulajdonképpen azoknak kedvez, akik balesetmentesen vezetnek. Mint tájékoztatott, a kötelező biztosítást kötők 90 százaléka ebbe a kategóriába sorolható. Ők kapnak bónuszt. Malus pedig a visszamaradó 10 százalékot illeti meg, ők okozzák a közúti szerencsétlenségek zömét.
Fontos ugyanakkor tudni, hogy a bonus-malus alkalmazásakor a biztosítási kötvénybe regisztrált baleseteket veszik figyelembe, függetlenül attól, hogy a baleset időpontjában ki vezette a bebiztosított autót. Amennyiben azonban a gépkocsit a tulajdonos felhatalmazása nélkül valaki vezette és úgy okozott balesetet, akkor nem veszik figyelembe az esetet a biztosítási díj kiszámításakor. Ehhez azonban a rendőrségnek igazolnia kell, hogy érkezett feljelentés a történtekről.
A bonus-malus rendszer a gépkocsivezetők felelősségteljesebb közlekedését próbálja előremozdítani. 2009-ben ugyanis a biztosítottak 100 millió euró körüli értékű veszteséget okoztak a biztosítóknak. A kár átlagértéke ezer euróra rúg, ami a 2008-as szinthez viszonyítva tavaly 30 százalékos növekedést jelentett. Az előrejelzések szerint egyébként az az érték az idei év folyamán is növekedni fog.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?