2010. január 04., 09:452010. január 04., 09:45
Januártól akár 200 százalékkal is többet kell fizetniük a kötelező gépjárműfelelősség-biztosításra idéntől (RCA) azoknak a sofőröknek, akik korábban súlyos balesetet okoztak.
Január elsejétől hatályba lépett ugyanis a bonus-malus rendszer, aminek lényege tulajdonképpen abban áll, hogy balesetmentes közlekedéssel évente egy kedvezőbb besorolást kapnak a gépjármű-tulajdonosok, ami által a kötelező biztosítás díja az eredeti díj felére mérséklődhet, fordított esetben, halmozott közlekedési balesetek esetén pedig akár a háromszorosára nőhet.
Ennek értelmében az a gépkocsivezető, aki egyetlen balesetet sem okozott korábban, első évben 10 százalékos árkedvezményben részesülhet, ez a számarány pedig hét év balesetmentes vezetést követően elérheti akár az 50 százalékot is.
„Egyetlen baleset is az első évben már 45 százalékkal növelheti meg a biztosítás értékét, ami több kihágás esetén 200 százalékra is nőhet” – részletezte Angela Toncescu, a biztosítókat felügyelő országos testület elnöke. Hozzátette: a bonus-malus rendszer tulajdonképpen azoknak kedvez, akik balesetmentesen vezetnek. Mint tájékoztatott, a kötelező biztosítást kötők 90 százaléka ebbe a kategóriába sorolható. Ők kapnak bónuszt. Malus pedig a visszamaradó 10 százalékot illeti meg, ők okozzák a közúti szerencsétlenségek zömét.
Fontos ugyanakkor tudni, hogy a bonus-malus alkalmazásakor a biztosítási kötvénybe regisztrált baleseteket veszik figyelembe, függetlenül attól, hogy a baleset időpontjában ki vezette a bebiztosított autót. Amennyiben azonban a gépkocsit a tulajdonos felhatalmazása nélkül valaki vezette és úgy okozott balesetet, akkor nem veszik figyelembe az esetet a biztosítási díj kiszámításakor. Ehhez azonban a rendőrségnek igazolnia kell, hogy érkezett feljelentés a történtekről.
A bonus-malus rendszer a gépkocsivezetők felelősségteljesebb közlekedését próbálja előremozdítani. 2009-ben ugyanis a biztosítottak 100 millió euró körüli értékű veszteséget okoztak a biztosítóknak. A kár átlagértéke ezer euróra rúg, ami a 2008-as szinthez viszonyítva tavaly 30 százalékos növekedést jelentett. Az előrejelzések szerint egyébként az az érték az idei év folyamán is növekedni fog.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.